A kormány – az elmúlt hetekben kibontakozott botrány miatt – eltörölné a „börtönírók” garmadáját eredményező törvénycikkelyt. Ez helyes, csak az nem érthető, miért volt érvényben eddig is.
Nem lenne túlzottan nagy sportértéke – és már annyian, annyiszor megtették – firtatni azt, hogy a bebörtönzött politikusok vagy üzletemberek rács mögött elkövetett művei ténylegesen megfelelnek-e a tudományosság szigorú és egzakt kritériumainak. Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy a börtöncella hűvösében töltött idő jótékony hatással van az ember szellemi teljesítményére, és esetleg segít felszínre hozni még a mindezidáig szunnyadó tehetséget is.
és mivel jogállamban élünk, mindaddig el kell hinnünk, hogy George Copos szakértője a középkori uralkodók házasságkötési szokásainak és még további négy témakörnek, amíg be nem bizonyosodik az ellenkezője. Nézzenek rám, úgy nézek én ki, mint aki ezt nem hiszi el? Na ugye.
Az már jóval nehezebben hihető, hogy ez a cikkely, amely szerint minden tudományos munka megírása 30 nappal rövidíti a börtönbüntetés időtartamát, eddig része lehetett a jogrendünknek (illetve még mindig része, mert láttunk már karón varjút). Az, hogy most újragondolják, mert a botrány már a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is elérte, pusztán tüneti kezelés. Ezt a kitételt azonban
Ha ezt elfogadjuk, akkor implicite azt mondjuk ki, hogy egy köztörvényes bünöző, aki okosabb és műveltebb az átlagnál, kevesebb büntetést érdemel ugyanazért a bűncselekményért, mint a többiek, akik hátrébb álltak, amikor az Úristen az észt osztogatta. Ugyan miért kéne bármiféle direkt kapcsolatot feltételeznünk az intellektus és a moralitás között? Az emberiség történelme tele van zseniális elméjű gazemberekkel, akik nem lesznek kevésbé zseniálisak amiatt, mert erkölcsileg rosszul állnak, és nem lesznek kevésbé romlottak sem attól, hogy kreatívan tudják értelmezni a filozófia alapkérdéseit.
Amennyiben egy elítéltnek késztetése támad (mert ideje nyilván akad), hogy kiváló magfizikai, szexuálpszichológiai vagy tücsök-bogártani dolgozatokat tegyen le a börtönasztalra, tegye meg, és ha jók, akkor adják ki azokat. Ezek a munkák azonban nem feledtethetik, hogy a bűncselekmény megtörtént – teljesen indokolatlan szakirodalmi munkákkal kiváltani egy sikkasztást, mondjuk. A kettőnek az égvilágon semmilyen köze nincs egymáshoz:
Sőt azt is mondhatnánk, hogy ez diszkriminálja azokat a bűnelkövetőket, akiknek nincs „tudományos munkásságuk” - ha nem tudnánk, hogy a büntetés időtartamát más jellegű munkákkal is lehet csökkenteni (ami szintén igencsak megkérdőjelezhető gyakorlat).
De ha már mindenképpen összefüggést keresünk a két, össze nem illő szempont között, és alaposan átgondoljuk a dolgokat, akkor – paradox módon – pont ellenkező következtetésre juthatunk. Vagyis ha valaki rendelkezik olyan intellektuális képességekkel, amelyek lehetővé teszik egy tudományos témakör feldolgozását, akkor talán tudatosabban képes átlátni azt is, milyen erkölcsi vonzatai vannak egy bűncselekmény elkövetésének.
És ez bizony nem enyhítő, hanem súlyosbító körülmény.
(Képünkön John Malkovich látható a Fegyencjárat című filmben. Malkovich a Vírusnak nevezett, különösen elvetemült bűnözőt alakítja, aki a börtönben két tudományos fokozatra is szert tett, az egyikre jogtudományból.)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Retrofuturisztikus nyavalygások: azt akartuk, hogy a dolgok egy gombnyomásra működjenek, aztán megelégeltük és a hatékonyság nevében túlbonyolítottunk egy csomó mindent.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.