// 2026. november 7., szombat // Rezso

A börtön az új akadémia

// HIRDETÉS

Olyan ritmusban jönnek ki a tudományos munkák a börtönökből, mint a doktori iskolákból. Plágiummal szabadulni lehet, nem börtönbe kerülni.

Míg 2012-ben hét, addig 2013 eleje és 2015. december 9. között 415 tudományos munka született a romániai börtönökben. Nem a doktori iskolák vagy a kutatóintézetek költöztek rács mögé, az ok ennél egyszerűbb: művenként 30 nappal csökkenthető a „szerző” börtönbüntetése. Azt pedig már senki se vizsgálja, eredeti művet alkotott-e az illető cellalakó, vagy van-e a művének tudományos súlya az eltökélt és intellektuális szabadságvágy mellett.

A bizarr jelenség nemcsak a romániai sajtó ingerküszöbét ütötte meg (már egy évvel ezelőtt is), tegnap már a brit The Guardian is cikkezett róla. Megemlíti, hogy a korrupció miatt 2014 augusztusában tíz év szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu üzletember, médiamogul már nyolc tudományos dolgozatot alkotott. 

 

Romániai egyetemi oktatók nemcsak a rácsok mögül, de a bőrükből is kibújnának örömükben, ha 

  1. kapnának egyéves alkotói szabadságot (nem kapnak, a sabbatical nem része a hazai felsőoktatásnak),
  2. ennyi idő alatt meg tudnának írni 1 (egy) tudományos értékű könyvet. 

A főként korrupció miatt elítélt politikusoknak és üzletembereknek azonban nem jelent gondot a kutatás és alkotás: futószalagon ontják magukból a „tudományos” munkákat. Gigi Becali két könyvet írt a börtönben, az egyiket a viszonyáról saját futballklubjával, a Steauával. Nicolae Vasilescu volt PSD-s politikus egy év alatt kilenc könyvet publikált, Dinel Staicu üzletember hetet.

 

Jelentkezett az eredeti szerző

Az eredetileg négy év börtönre ítélt Gheorghe Copos üzletember öt könyvet adott ki 400 napos fogvatartása alatt (további kedvezményeket kapott amiatt, hogy elmúlt hatvan éves, illetve dolgozott a börtön asztalosműhelyében). 

 

Eddig ő az egyetlen, aki ráfaraghat különösen gyümölcsöző alkotói időszakára, ugyanis Cătălin Parfene történész beperelte plágium gyanújával. Parfene szerint a Copos által írt és kiadott egyik mű – Házasságkötések mint a román uralkodók politikai eszközei a XIV-XVI. században – szerkezete, történelmi megközelítése, érvelésének jellege, egyes kifejezései és passzusai vészesen hasonlítanak Parfene saját doktori dolgozatához. És mit ad Isten, Copos művének tudományos szerkesztője ugyanaz az egyetemi tanár volt, aki Parfene doktori dolgozatának irányítója, árulta el Parfene a Guardiannak.

 

Copos ugyanúgy járt el, mint szinte mindenki ebben az új szabadulásiparban: egy szinte ismeretlen kiadóval kis példányszámban kiadatta a művét, majd saját maga mind felvásárolta a példányokat, könyvesboltba egy sem került. A történész Parfene Románia Nemzeti Könyvtárában akadt rá az egyetlen publikus példányra, mivel minden kiadó minden könyvének egy példányát köteles ide beküldeni.

 

Parfene tavaly áprilisban perelte be, júniusban a Bukaresti Egyetem azt közölte, bizottságot állít fel a plágium ellenőrzésére. Viszont Copos-nak akkor sem kell visszamennie a börtönbe leülni 30 napot, ha jogerős ítéletben mondja ki a bíróság, hogy plagizálta Parfene művét.

 

A legtermékenyebb tudós a rácsok mögött

eddig Ioan Niculae üzletember, az ország egyik leggazdagabb embere. Öt hónap alatt öt tudományos munkát írt és adott ki az Országos Börtönhatóság augusztusi jelentése szerint – írja a romaniacurata.ro közéleti portál, amely bőven ismerteti a jelentés tudományos munkákkal történt visszaélésekre vonatkozó részét.

 

Például a börtönőrök feladata az is, hogy vezessék, mennyit dolgozott egy-egy elítélt egy ilyen tudományos művön. A börtönkimutatások szerint Ioan Niculae mágnás egy 122 oldalas művet 35 tételes bibliográfiával két hét alatt írt meg, szerkesztett meg és adott ki. Mindezt úgy, hogy közben 330 percet töltött 99 telefonbeszélgetéssel, 49 órát dolgozott egy műhelyben, négy oktatási tevékenységen vett részt, látogatókat fogadott, és persze naponta aludt, evett, mosdott. A bioetanol – a jövő üzemanyaga könyv 122 oldalából 82 oldalt írt tele, a 40 oldalnyi függelékben rajzok és táblázatok találhatók.

 

Volt olyan könyve, amit 16, 18 vagy 22 óra alatt írt meg, áll a börtönhatóság jelentésében. A Modern irányzatok a növénytermesztésben című művének elkészülési idejét az egyik tiszt 2015. július 15-17. közötti időszakra írta be, miközben a feltételes szabadlábra helyezésről döntő bizottság már július 14-én elemezte a művet.

 

Vagyis mindenki számára világos az igazságügyi rendszerben és azon kívül is, hogy az így született munkák értéktelen kamuművek vagy plágiumok, esetleg „megbízott” szerzők művei, semmiképp sem az elítéltek tudományos teljesítményei.

 

Ioan Niculae feltételes szabadlábra helyezéséről január 22-én tárgyal a bíróság. Hogy öt művével ne rövidíthesse le 150 nappal a büntetését, vagy a börtönhatóságnak kell eltörölnie adminisztratív döntéssel ezeket a „szabadnapokat”, vagy az ügyet tárgyaló bíróságnak a művek keletkezésének a börtönhatóság jelentésében rögzített, felettébb gyanús körülményei miatt, írja a România Curată.

 

A börtönök azért alakulhattak tudományos intézetekké,

mert senki sem ellenőrzi a gyorsabb szabadulásért írt művek tudományos értékét. Sem a börtönök fegyelmi testületei, sem azok a bizottságok, amelyek ellenőrzik, hogy teljesülnek-e a feltételes szabadlábra helyezés feltételei, sem a szabadlábra helyezésről végül döntő bíróság.

 

A börtönhatóság már tavaly januárban kérte az igazságügyi minisztériumot, kezdeményezzen olyan törvénymódosítást, amely eltörli a szabadulás meggyorsításának ezt a módját. Tavasszal a DNA is hasonló kérést fogalmazott meg, mivel ez a gyakorlat közvetetten árt a korrupcióellenes küzdelemnek.

 

Robert Cazanciuc volt igazságügyi miniszter júliusban, majd októberben is megígérte, hogy rövidesen módosítják a vonatkozó törvénykezést, de nem történt semmi, amíg megbukott a kormány. Utódja, Raluca Prună az új kormány beiktatása utáni első héten már azt nyilatkozta, hogy kész a törvénymódosítás, mindössze csak a kormánynak kell jóváhagynia és elindítania a parlamentbe. Két hónap alatt semmi se történt, jegyzi meg a România Curată.

 

Ha holnaptól el is törölnék a börtönbüntetés csökkentésének lehetőségét könyvek írásával, vagy megszigorítanák, és tényleges tudományos teljesítményhez kötnék a „szabadnapok” ilyetén gyarapítását, az még önmagában nem törölné el Dan Voiculescunak az eddig már megszerzett 240 napos, illetve Niculae 150 napos kedvezményét, nyilatkozták jogászok a România Curată portálnak. Vagyis minél tovább késlekedik a kormány a törvénymódosítással, annál több esélyük lesz a „tudós” elítélteknek, hogy lerövidítsék a büntetésüket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez
Főtér

Az AUR disznófejes alapítója közvélemény-kutatási eredményeket vagdos Simionék fejéhez

Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna
Krónika

Lefaragott külhoni támogatások: az RMDSZ nem tart katasztrófától, az EMSZ elszámoltatna

Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája
Főtér

A politikus kokalártól a doamna minisztráig, avagy a hazai politika giccses bája

A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért
Székelyhon

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt
Krónika

Ügynökakták: neves erdélyi születésű művész ismerte el, hogy állambiztonsági ügynök volt

Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen
Székelyhon

A városközpont közelében járt a medve, nem kockáztattak tovább Székelyudvarhelyen

Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.

// még több főtér.ro
Különvélemény

A vörös csillagtól a Cosa Nostráig: a román politika dicstelen evolúciója

Varga László Edgár

A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.

A mémek terjedése gyorsabb, mint a rendőrség – a besztercei iskolai késelés tanulságai

Sánta Miriám

Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS