// 2026. március 31., kedd // Árpád

A börtön az új akadémia

// HIRDETÉS

Olyan ritmusban jönnek ki a tudományos munkák a börtönökből, mint a doktori iskolákból. Plágiummal szabadulni lehet, nem börtönbe kerülni.

Míg 2012-ben hét, addig 2013 eleje és 2015. december 9. között 415 tudományos munka született a romániai börtönökben. Nem a doktori iskolák vagy a kutatóintézetek költöztek rács mögé, az ok ennél egyszerűbb: művenként 30 nappal csökkenthető a „szerző” börtönbüntetése. Azt pedig már senki se vizsgálja, eredeti művet alkotott-e az illető cellalakó, vagy van-e a művének tudományos súlya az eltökélt és intellektuális szabadságvágy mellett.

A bizarr jelenség nemcsak a romániai sajtó ingerküszöbét ütötte meg (már egy évvel ezelőtt is), tegnap már a brit The Guardian is cikkezett róla. Megemlíti, hogy a korrupció miatt 2014 augusztusában tíz év szabadságvesztésre ítélt Dan Voiculescu üzletember, médiamogul már nyolc tudományos dolgozatot alkotott. 

 

Romániai egyetemi oktatók nemcsak a rácsok mögül, de a bőrükből is kibújnának örömükben, ha 

  1. kapnának egyéves alkotói szabadságot (nem kapnak, a sabbatical nem része a hazai felsőoktatásnak),
  2. ennyi idő alatt meg tudnának írni 1 (egy) tudományos értékű könyvet. 

A főként korrupció miatt elítélt politikusoknak és üzletembereknek azonban nem jelent gondot a kutatás és alkotás: futószalagon ontják magukból a „tudományos” munkákat. Gigi Becali két könyvet írt a börtönben, az egyiket a viszonyáról saját futballklubjával, a Steauával. Nicolae Vasilescu volt PSD-s politikus egy év alatt kilenc könyvet publikált, Dinel Staicu üzletember hetet.

 

Jelentkezett az eredeti szerző

Az eredetileg négy év börtönre ítélt Gheorghe Copos üzletember öt könyvet adott ki 400 napos fogvatartása alatt (további kedvezményeket kapott amiatt, hogy elmúlt hatvan éves, illetve dolgozott a börtön asztalosműhelyében). 

 

Eddig ő az egyetlen, aki ráfaraghat különösen gyümölcsöző alkotói időszakára, ugyanis Cătălin Parfene történész beperelte plágium gyanújával. Parfene szerint a Copos által írt és kiadott egyik mű – Házasságkötések mint a román uralkodók politikai eszközei a XIV-XVI. században – szerkezete, történelmi megközelítése, érvelésének jellege, egyes kifejezései és passzusai vészesen hasonlítanak Parfene saját doktori dolgozatához. És mit ad Isten, Copos művének tudományos szerkesztője ugyanaz az egyetemi tanár volt, aki Parfene doktori dolgozatának irányítója, árulta el Parfene a Guardiannak.

 

Copos ugyanúgy járt el, mint szinte mindenki ebben az új szabadulásiparban: egy szinte ismeretlen kiadóval kis példányszámban kiadatta a művét, majd saját maga mind felvásárolta a példányokat, könyvesboltba egy sem került. A történész Parfene Románia Nemzeti Könyvtárában akadt rá az egyetlen publikus példányra, mivel minden kiadó minden könyvének egy példányát köteles ide beküldeni.

 

Parfene tavaly áprilisban perelte be, júniusban a Bukaresti Egyetem azt közölte, bizottságot állít fel a plágium ellenőrzésére. Viszont Copos-nak akkor sem kell visszamennie a börtönbe leülni 30 napot, ha jogerős ítéletben mondja ki a bíróság, hogy plagizálta Parfene művét.

 

A legtermékenyebb tudós a rácsok mögött

eddig Ioan Niculae üzletember, az ország egyik leggazdagabb embere. Öt hónap alatt öt tudományos munkát írt és adott ki az Országos Börtönhatóság augusztusi jelentése szerint – írja a romaniacurata.ro közéleti portál, amely bőven ismerteti a jelentés tudományos munkákkal történt visszaélésekre vonatkozó részét.

 

Például a börtönőrök feladata az is, hogy vezessék, mennyit dolgozott egy-egy elítélt egy ilyen tudományos művön. A börtönkimutatások szerint Ioan Niculae mágnás egy 122 oldalas művet 35 tételes bibliográfiával két hét alatt írt meg, szerkesztett meg és adott ki. Mindezt úgy, hogy közben 330 percet töltött 99 telefonbeszélgetéssel, 49 órát dolgozott egy műhelyben, négy oktatási tevékenységen vett részt, látogatókat fogadott, és persze naponta aludt, evett, mosdott. A bioetanol  a jövő üzemanyaga könyv 122 oldalából 82 oldalt írt tele, a 40 oldalnyi függelékben rajzok és táblázatok találhatók.

 

Volt olyan könyve, amit 16, 18 vagy 22 óra alatt írt meg, áll a börtönhatóság jelentésében. A Modern irányzatok a növénytermesztésben című művének elkészülési idejét az egyik tiszt 2015. július 15-17. közötti időszakra írta be, miközben a feltételes szabadlábra helyezésről döntő bizottság már július 14-én elemezte a művet.

 

Vagyis mindenki számára világos az igazságügyi rendszerben és azon kívül is, hogy az így született munkák értéktelen kamuművek vagy plágiumok, esetleg „megbízott” szerzők művei, semmiképp sem az elítéltek tudományos teljesítményei.

 

Ioan Niculae feltételes szabadlábra helyezéséről január 22-én tárgyal a bíróság. Hogy öt művével ne rövidíthesse le 150 nappal a büntetését, vagy a börtönhatóságnak kell eltörölnie adminisztratív döntéssel ezeket a „szabadnapokat”, vagy az ügyet tárgyaló bíróságnak a művek keletkezésének a börtönhatóság jelentésében rögzített, felettébb gyanús körülményei miatt, írja a România Curată.

 

A börtönök azért alakulhattak tudományos intézetekké,

mert senki sem ellenőrzi a gyorsabb szabadulásért írt művek tudományos értékét. Sem a börtönök fegyelmi testületei, sem azok a bizottságok, amelyek ellenőrzik, hogy teljesülnek-e a feltételes szabadlábra helyezés feltételei, sem a szabadlábra helyezésről végül döntő bíróság.

 

A börtönhatóság már tavaly januárban kérte az igazságügyi minisztériumot, kezdeményezzen olyan törvénymódosítást, amely eltörli a szabadulás meggyorsításának ezt a módját. Tavasszal a DNA is hasonló kérést fogalmazott meg, mivel ez a gyakorlat közvetetten árt a korrupcióellenes küzdelemnek.

 

Robert Cazanciuc volt igazságügyi miniszter júliusban, majd októberben is megígérte, hogy rövidesen módosítják a vonatkozó törvénykezést, de nem történt semmi, amíg megbukott a kormány. Utódja, Raluca Prună az új kormány beiktatása utáni első héten már azt nyilatkozta, hogy kész a törvénymódosítás, mindössze csak a kormánynak kell jóváhagynia és elindítania a parlamentbe. Két hónap alatt semmi se történt, jegyzi meg a România Curată.

 

Ha holnaptól el is törölnék a börtönbüntetés csökkentésének lehetőségét könyvek írásával, vagy megszigorítanák, és tényleges tudományos teljesítményhez kötnék a „szabadnapok” ilyetén gyarapítását, az még önmagában nem törölné el Dan Voiculescunak az eddig már megszerzett 240 napos, illetve Niculae 150 napos kedvezményét, nyilatkozták jogászok a România Curată portálnak. Vagyis minél tovább késlekedik a kormány a törvénymódosítással, annál több esélyük lesz a „tudós” elítélteknek, hogy lerövidítsék a büntetésüket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá
Főtér

És akkor a miniszter felvett egy maroknyi homokot és odadugta a lefagyott hivatalvezető orra alá

Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély
Krónika

Látogatók kedvence lett, most turisztikai díjra esélyes a patinásan felújított válaszúti Bánffy-kastély

Népszerű turisztikai célpont a válaszúti Bánffy-kastély, amely idén az Év Úti Célja verseny jelöltjei közé került. Szalma Anna-Mária idegenvezetővel a kastély múltjáról, felújításáról és mai kulturális szerepéről beszélgettünk.

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?
Főtér

Kit szoptat az anyaország a hon kebeléből, és kit máshonnan?

Gyerekszótár választások előtti kimerült időkben.

Megtalálták a két eltűnt kislányt
Székelyhon

Megtalálták a két eltűnt kislányt

Egy erdész talált rá hétfő délután arra a két kislányra, akik vasárnap tűntek el dicsőszentmártoni otthonukból.

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében
Krónika

Rendőrségi pontosítások az eltűnt dicsőszentmártoni kislányok ügyében

Továbbra is folyamatban van annak a két kiskorúnak a felkutatása, akik vasárnap délután tűntek el Dicsőszentmártonból. A hatóságok hétfőre virradóra is megszakítás nélkül folytatták a keresést.

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól
Székelyhon

Kézdivásárhelyről a nagyvilágba egyetlen hátizsákkal – tippek és trükkök két rutinos utazótól

Az utazás luxus, és csak a gazdagok kiváltsága. Legalábbis sokan még mindig így gondolják. Szilvia és Alpár viszont YouTube-vlogjaikban mutatják meg, hogy ez korántsem így van. A kézdiszéki fiatalok tapasztalataikról meséltek a Székelyhonnak.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Itt a jövő: robotkutyák jelentek meg Erdély szívében. De mit csinálnak?

Sánta Miriám

Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?

Használati utasítás március 15-re

Szántai János

Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A marosvécsi kastély úrnőitől a maszkulin honleányokig

Sólyom István

A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.

Az ország, ahol a polgárok megbírságolása is kihívást jelent

Fall Sándor

Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.

A garázsok elbontásával lezárul egy korszak a város történetében (FOTÓKKAL)

Sánta Miriám

Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.

Így vált a reálpolitikus Mihály vajda a modern román nemzet legfőbb szimbólumává

Sólyom István

A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.

// HIRDETÉS