Március 15-én tapsolunk, nem bekiabálunk, érted?

Kiállni, képviselni, kiharcolni. Úgy vitorláztak bele a csatornába ezek az üres lózungok március 15-én Kolozsváron, hogy csak na.

Amikor Emil Boc polgármester kedvesen szembemosolyogva az ünneplő magyarokkal azt mondta: büszke arra, hogy egy kolozsvári Oscar-díjat kapott, „akkor is, ha magyar”, a tömeg pedig megtapsolta.

Amikor a romániai magyar közösségért rettenthetetlenül kiálló, azt vitézül képviselő, jogait megalkuvás nélkül kiharcoló érdekvédelmi szervezet ügyvezető elnöke nyilvánosan ledorongolja az egyetlen hangot, aki Boc beszéde közben emlékeztette a polgármestert – és a körülötte állókat, a későbbi tapsolókat –, hogy Kolozsvár azért nem éppen a kisebbségjogi mennyország.

Elhisszük persze, hogy az RMDSZ némely vezetője úgy irtózik a nyilvános szerepléstől, a tömeg elé kiállástól, mint ördög a tömjénfüsttől, hiszen éppen egy évvel ezelőtt, március 15-én fütyülték ki a szervezet elnökét, aki az azóta is tartó lányos zavarában a tavalyi, sepsiszentgyörgyi rettenet helyszínétől csak jó messzire, Szatmárnémetibe menekülve merte idén benyögni, hogy veszélyben a magyar identitás és szabadság.

Miközben Kolozsváron civilek akcióznak, perelnek, próbálják a rendelkezésükre álló eszközökkel kivívni a többnyelvű városnévtáblákat, mert az érdekvédelmi szervezet a kiállással, a képviselettel, a kiharcolással, van elfoglalva, az ügyvezető elnök amiatt fintorog, hogy „egy bátor mélymagyar” merészeli bekiabálással megzavarni az ünneplő „magyar embereket” éppen mosolyogva szembeköpő Emil Boc megtapsolását.

Pedig március 15-én Kolozsváron – döbbenet, ugye? – az a bekiabáló „mélymagyar” volt az egyetlen, aki kiállt és képviselt, éppen azt, aminek a kiharcolásával az érdekvédelmi szervezet 26 éve kampányol veszettül – és eredménytelenül. Aki miatt az ügyvezető elnök szerint „mindannyian” szégyellték magukat, az az egyetlen „mélymagyar” mert megszólalni, és alázott porrá kiállást, képviseletet és kiharcolást.

Úgyhogy sok sikert, Musai-Muszáj, sok sikert, Igen, tessék, sok sikert, Szőcs Izabella, menjetek csak, gyűjtsétek az aláírásokat, pereljetek, bukjatok el és ismét pereljetek, kínlódjatok, de csak csendben, hogy az igazi, nehézsúlyú, profi jogvédők zavartalanul kiállhassanak, képviselhessenek, harcolhassanak, és tapsolhassanak Emil Bocnak.

• A kifütyülés mint terápia
• Kifütyülték Kelemen Hunort (videó)
• Beszóltak Emil Bocnak március tizenötödikén (VIDEÓ)