Húsvéthétfőn reggel elsőként kelt fel. Többsoros pajzán locsolóverssel ébresztette feleségét, majd egy kevésbé pajzán, nyuszis hangvételűvel a lányait.
Már hetekkel korábban bevillant Kovács Zoltánnak, hogy locsolás. Igazság szerint semmi húsvéti hangulata nem volt, hosszú ideje kötelező köröket futott a munkahelye és az otthona között. Mindenhol különböző dolgokat kértek és vártak el tőle, amelyeket ő panasz és dohogás nélkül teljesített, bár egy ideje talán lélektelenül kissé. Kovács Zoltán megbízható férfi volt, az a típus, akit férjül álmodnak a nők, akiről lehet tudni, hogy pontosan érkezik a randira, majd a szülői értekezletre, és zokszó nélkül kiviszi a szemetet.
Így történt ez Kovács Zoltánnal is, néhány randira pontosan érkezett (és mindig ugyanahhoz a lányhoz), aztán már nem is kellett randiznia, csak pár év múlva időre befutnia a szülőire. Nemcsak a szemetet vitte ki becsülettel, de munkából hazafelé felhívta a feleségét, hogy mit vásároljon, otthon matekpéldákat oldott, ha kellett, és bármit rögtön megszerelt, ami elromlott. Irigyelték is ezért Kovácsnét a szomszédasszonyok. És persze gyakorta hívták szerelni, fuvarozni és cipekedni Kovács Zoltánt, aki
Jelenléte nem volt túl feltűnő, de ha néha elutazott (csakis munkaügyben), borzasztóan tudott hiányozni mindenkinek. Munkahelyén is azt szerették, ha jelen van, mert akkor biztosan működtek a dolgok, csak végső esetben delegálták, rövid időre. Kovács Zoltán nagyon szerette ezeket a rövid időket, pedig semmi különöset vagy urambocsá' vérlázítót nem csinált ilyenkor. Csak amihez éppen kedve volt. Szigorúan munkaidő után persze. Élvezte az egyedüllétet, azt, hogy akkor és úgy eszik, alszik, olvas, tévézik és internetezik, amikor és ahogyan akar, és soha nem kell kivinnie a szemetet. Kovács Zoltán titokban nagyon utálta kivinni a szemetet. Különösen a szelektívet.
Húsvét előtt persze semmi delegáció: száztíz százalékos irodai munkavégzés jutott neki, emellett nyolc nagy szőnyeget porolt ki özvegy, elvált és szingli szomszédasszonyoknak. És persze vásárolt, fuvarozott, matekpéldákat oldott ésatöbbi, természetszerűleg panaszmentesen. Egyedül ezek a locsoláshoz kötődő szorongó felvillanások nyomasztották. Így érezte magát húsvét előtt, amióta az eszét tudja, talán semmi nem esett annyira nehezére életében, mint a locsolás. Gyűlölt kiöltözni, gyűlölte a nők pacsuliszagát, krémtől ragadós puszira tartott arcát, műszégyenlős műkacaját az obszcén locsolóversek nyomán. Gyűlölt verset mondani, kétmondatosat is, és gyűlölte, hogy ezt várják és kérik tőle. Gyűlölte a negyedik szelet süteményt, a főtt tojás szagát.
bár egy ideig néhány nőt talán szeretett viszontlátni és hallgatni, aztán már azt sem.
Ennél jobban már csak azt a lehetetlen helyzetet gyűlölte, hogy nem tud, soha nem tudott kibújni a locsolás alól. Ha otthon marad, világra szóló sértődés lesz belőle a rokon és ismerős nők körében, ráadásul az otthon locsolókat fogadó felesége és lányai sem tűrnék el, hogy olyasmit tegyen, ami nem illik. Így Kovács Zoltán húsvéthétfőn, de már előtte is leginkább olyan dolgokat tett, ami illik. Persze nem volt ezzel egyedül, hisz körülötte mások is ugyanezt tették: ünnepnapjaikat is egy különös rend szerint szervezték, szinte mozzanatokra beosztva, az illendőség sajátos szabályai szerint. Biztonságos, kényelmes keretet adott ez az ünnepnek, tudni lehetett, hogy mi hogyan és mi után következik, hogy mit kell enni, tenni, elő- és felvenni, hogy hogyan kell jönni, menni és beszélni. Így együvé tartozónak érezték magukat az emberek, és nem szerették, ha valaki kilóg a sorból.
Persze minden igyekezete ellenére sokat büntették gyermekként, de később is, ha valami nem megfelelőképpen alakult. Az esetek java részében méltatlannak, igazságtalannak, erőfitogtatónak érezte ezeket a büntetéseket, de soha nem tudott kiszakadni belőle a tiltakozás. Kínzó gyomorideget érez ma is, marcangolja magát, ha úgy tűnik, nem csinál jól valamit.
Húsvéthétfőn reggel elsőként kelt fel. Többsoros pajzán locsolóverssel ébresztette feleségét, majd egy kevésbé pajzán, nyuszis hangvételűvel a lányait. Locsolt is, vizes priccolóval, a lányok úgy szerették. Világos inget, öltönyt vett fel, nyakkendőt is kötött. Délelőtt a közel lakó lányokat-asszonyokat látogatta körbe, délután a távolabbiakat. Délután autóval ment, így legalább volt mire hivatkoznia egész nap, és nem kellett összevissza innia. Huszonkét lakásban járt, mindenhol lehúzta a cipőjét, és megkóstolt egy süteményt.
Vitte a vizes és a kölnis locsolót is, óvatosan, röviden fújt velük, kizárólag fejbúbokra. A pajzán verset tizenötször, a nyuszisat hétszer mondta el.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR) a magyarellenes kirohanásairól hírhedtté vált Dan Tanasă, a szélsőjobboldlai Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Kijöttek a friss, az idei áprilisi hónapra vonatkozó átlagfizetési adatok mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Hasonlítsuk össze!
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Félreértés ne essék, nem a népet szapulom. De észre kéne venni, elsősorban a vezető rétegnek, mekkora semmi van az egységes és oszthatatlan nemzetállami szólamok mögött.
Félreértés ne essék, nem a népet szapulom. De észre kéne venni, elsősorban a vezető rétegnek, mekkora semmi van az egységes és oszthatatlan nemzetállami szólamok mögött.
Ha a radikalizálódott társadalom fullba akarja tolni a kretént, lehet, hogy hagyni kellene megtapasztalni, milyen az. Igen, veszélyes, de van jobb megoldás?
Ha a radikalizálódott társadalom fullba akarja tolni a kretént, lehet, hogy hagyni kellene megtapasztalni, milyen az. Igen, veszélyes, de van jobb megoldás?
Állítom, hogy a mioritikus hazában a rap a punk. Igen ám, de ahogy az idő telik, ezek a valóban rendszerellenes figurák azon kapják magukat, hogy egy illúziót szolgálnak. Vagyis a rendszer részeivé váltak.
Állítom, hogy a mioritikus hazában a rap a punk. Igen ám, de ahogy az idő telik, ezek a valóban rendszerellenes figurák azon kapják magukat, hogy egy illúziót szolgálnak. Vagyis a rendszer részeivé váltak.
36 év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megépüljön a Maros völgyében a ratosnyai vízerőmű, amely most egyszerre politikai-stratégiai szimbólum, környezetvédelmi győzelem és a romániai beruházások örök totojázásának kudarca.
36 év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megépüljön a Maros völgyében a ratosnyai vízerőmű, amely most egyszerre politikai-stratégiai szimbólum, környezetvédelmi győzelem és a romániai beruházások örök totojázásának kudarca.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.