Jó lesz. A román politika Nagy Túlélőjének bányászjárások miatti felelősségre vonása szimbolikus jelentőséggel bírna.
Kifejezetten értelmes emberek részéről is hallottam a napokban olyan „érvelést”, miszerint nem kéne most már piszkálódni Iliescuval, hagyják nyugodtan meghalni. Mindezt annak kapcsán, természetesen, hogy a hírek szerint a vén komcsi – talán, talán, de azért várjuk ki a végét, láttunk mi már karón varjút – nem ússza meg a bányászjárások ügyében ellene indított eljárást.
Az ügyészeknek ugyanis bizonyítékaik vannak arról, hogy a rendszerváltás piros pulóveres donjuánjával, Petre Roman exminiszterelnökkel és másokkal egyetemben közvetlen felelősségük van abban, hogy a Zsil-völgyi vájárok baráti látogatás keretében közterület-átrendezési és sebészi műveleteket hajtottak végre Bukarestben. Konkrétan ők hívták be őket, megrendszabályozandó a renitens ellenzéki megmozdulásokat – nem mintha eddig ezt ne sejtettük volna.
Hát ez nem így megy, kérem szépen.
Pro primo először: Ion Iliescu egyelőre nem mutatja annak jeleit, hogy csendes vidéki magányban kívánná tölteni hátralévő – ahogy elnézem, nem kevés – napjait. Nem, ő továbbra is az éppen kormányzó román baloldal háttérből felsejlő Nagy Machinátora, akinek politikai túlélési képességei előtt kétségkívül fejet kell hajtanunk.
Pro primo másodszor: az idős kor nem érdem, hanem állapot. Az, hogy valaki megöregedett, nem menti fel korábbi tettei alól: ha egy érdemdús főt annál jobban tisztelünk, minél idősebb („érdemei elismerése mellett”, tudjuk), miért lenne ez másként fordított esetben, a címeres gazemberekkel?
Szeretnék emlékeztetni arra is, hogy a napokban megszüntették a vizsgálatot a ’89-es forradalom ügyében. Nincs itt semmi látnivaló, abban a hatodik koporsóban nem fekszik senki és semmi, az élet megy tovább. És 1990 márciusában sem történt semmi említésre méltó Marosvásárhelyen, Iliescu valószínűleg nem is tudott róla, hogy létezik ilyen nevű város Romániában.
Rég vót, igaz se vót, de jobb későn, mint soha; én is tudok ilyen bölcsességeket mondani. Hagyjuk tehát ezt az álszent álhumanizmust a fenébe.
Felnőtt itt az elmúlt negyedszázadban egy-két nemzedék, amelynek tagjai már többé-kevésbé tudatosan élték meg a 90-es évek első felének ellentmondásos, nyomasztó hangulatú időszakát. Azoknak az éveknek a szimbólumává keseredett figurája Ion Iliescu: ha az arcába nézünk, az egész elcseszett rendszerváltás néz vissza ránk.
Tartozik nekünk egy elmaradt katarzissal.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.
Több mint félmilliárd lej eltitkolt vagyonra derített fényt az ANAF legújabb ellenőrzése. Népszavazással váltottak le egy Maros megyei polgármestert.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Kijöttek a friss, az idei áprilisi hónapra vonatkozó átlagfizetési adatok mind Magyarországon, mind pedig Romániában. Hasonlítsuk össze!
A magyar nyelv használata és a kétnyelvű feliratok ellen ágált egy videóban Lucian Mușat, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Szilágy megyei parlamenti képviselője, a megyei pártszervezet elnöke.
Kilőttek azt a medvét Gyergyószárhegy községben péntek hajnalban, amelyik az elmúlt napokban több alkalommal visszatért egy esztenához és haszonállatokat pusztított el.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
Amikor Guszti bácsi egy átlagos kedd délután egy Facebook-kommentben elküldi a jó büdös francba (ő trágárabb kifejezést használ) az RMDSZ-t, nem is tudja, hogy máris része a választási kampánynak.
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
A technológia adta kényelem meglehetősen sok előnnyel jár. De mi van akkor, ha a hiba egyre inkább a felhasználóban van?
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
Többször leírtam: Románia egy projektország. Na és ebben a projektországban akkor van demokrácia, amikor a projekt megkívánja. Amikor nem, akkor nincs.
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
„Oda jutottunk, hogy nem az intelligens olvasónak írunk, hanem a rosszindulatú ostobának. A klasszikusok védve voltak ettől a nyomorúságtól, az önhitt ostobaságtól. Mi ezt ma kritikai gondolkodásnak nevezzük.”
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
Ha egy politikus pónijának halála levette a farkast a fokozottan védett fajok listájáról, akkor talán tucatnyi nem politikus halála a medvét is le fogja...
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
A kollektív irigység, utálat, megosztottság zárójelbe teszi az egyéni teljesítményeket. Fontosabb pár félremagyarázott félmondat, mint egy egész életmű…
Félreértés ne essék, nem a népet szapulom. De észre kéne venni, elsősorban a vezető rétegnek, mekkora semmi van az egységes és oszthatatlan nemzetállami szólamok mögött.
Félreértés ne essék, nem a népet szapulom. De észre kéne venni, elsősorban a vezető rétegnek, mekkora semmi van az egységes és oszthatatlan nemzetállami szólamok mögött.
Ha a radikalizálódott társadalom fullba akarja tolni a kretént, lehet, hogy hagyni kellene megtapasztalni, milyen az. Igen, veszélyes, de van jobb megoldás?
Ha a radikalizálódott társadalom fullba akarja tolni a kretént, lehet, hogy hagyni kellene megtapasztalni, milyen az. Igen, veszélyes, de van jobb megoldás?
Állítom, hogy a mioritikus hazában a rap a punk. Igen ám, de ahogy az idő telik, ezek a valóban rendszerellenes figurák azon kapják magukat, hogy egy illúziót szolgálnak. Vagyis a rendszer részeivé váltak.
Állítom, hogy a mioritikus hazában a rap a punk. Igen ám, de ahogy az idő telik, ezek a valóban rendszerellenes figurák azon kapják magukat, hogy egy illúziót szolgálnak. Vagyis a rendszer részeivé váltak.
36 év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megépüljön a Maros völgyében a ratosnyai vízerőmű, amely most egyszerre politikai-stratégiai szimbólum, környezetvédelmi győzelem és a romániai beruházások örök totojázásának kudarca.
36 év állt rendelkezésre ahhoz, hogy megépüljön a Maros völgyében a ratosnyai vízerőmű, amely most egyszerre politikai-stratégiai szimbólum, környezetvédelmi győzelem és a romániai beruházások örök totojázásának kudarca.
Az öreg punk elővarázsolt egy fiatalembert, aki dühösen kérdőre vonta a közönséget. És nem tudtuk elmondani, hova lett a repülőgép, az Északi-sark, a büszke és szabad Magyarország és a többi…
Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.
A mítosztalanított román–magyar közös történelem nem széles körű fogyasztásra alkalmas termék, de az MCC-történészkerekasztal előadói egyelőre optimisták.
Az író többek között arról beszélt, hogy ő „csak betévedt” az irodalomba, és arról is, milyen ambivalens érzésekkel tölti el a szülővárosába való visszatérés.