Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
Hogy melyik népről van szó? Az alábbi történetből kiderül. 1989-et írtunk, tél volt, közeledett a karácsony, meleg víz néha volt, áram néha volt, a gáz néha remek nyomással érkezett a csövön.
Egy nap (december 21.) apám korábban hazajött a klinikáról. Mondta, valami készül. Mozgolódás van a városban. Azonnal ki akartam menni én is. Apám nem engedett. Még egy dolog, amiért haragudtam rá. Aztán hallottuk, hogy lőnek.
Harmadnap (december 23.) végre kimehettem.
Lőtt a katonaság, lőtt a szeku. De a posztforradalmi eufóriában ez nem számított annyira. A főtéren állandó volt a nyüzsgés, az emberek ölelgették egymást. Emlékszem, hatalmas pelyhekben hullt a hó. És ölelgettük egymást, magyarok, románok. Akkor még hittem abban a csodás felkiáltásban, hogy: nem számít, miféle, csak ember legyen! Hurrá, vége a nackommunista diktatúrának, kitört a szabadság, egyenlőség, testvériség, mindenki szeret mindenkit, éljenek a románok, a magyarok, a szászok (már amennyi maradt belőlük a nagy végkiárusítás után).
Telt az idő, a diktátor-párosnak is lőttek, egyre tágult a világ, a tévében már nem csak esténként volt pár órányi műsor (az is milyen), minden nap ott tolongott a bukaresti stúdióban egy rakás forradalmár: ezt akarták, azt akarták, így akarták, úgy akarták – ha tetszik, élőben közvetítették a naponta megérkező jövőt.
Ő volt Ion Iliescu, akiről később kiderült (nyilván csak számomra, húszéves suttyó számára, no meg a hasonszőrű tájékozatlanok számára), hogy ugyanolyan nackommunista volt, mint a Ceaușescu házaspár, csak jobb volt a píárja.
Tehát, erről a népről van szó. Amit a románok szeretnek román népnek nevezni. Pedig nem az. Mert belefoglaltatik (az érvényes törvények, lakhely, adófizetés, egyéb kötelezettségek okán és jogán) Európa legnagyobb kisebbsége, a magyar is. És más kisebbségi közösségek is. Például. A cigány kisebbség például nem is olyan kicsi. Ezt csak azért írom le, hogy világos legyen,
Na s akkor ugorjunk egy jó nagyot. A megnyerő mosolyú, macskásan doromboló hangú úr elvtárs 35 évvel később, 2025 augusztusában meghalt. És eltemették: állami szertartás, katonai tiszteletadás (sortűz, tátti!), nemzeti gyásznap!
Ami a két dátum között lezajlott: Ion Iliescu vezérlete alatt történt annak a sorsfordulónak az átcsomagolása, amit a nép (meg a média, meg a mítoszteremtők) ma is forradalomnak nevez, pedig lehet, hogy államcsíny volt. Ion Iliescu a felelős az első három bukaresti bányászjárásért. Ion Iliescu dirigálta a háttérből a marosvásárhelyi borzalmat. Ion Iliescu dobatta ki az országból (kétszer is) a 43 évvel korábban a kommunista rezsim által száműzött Mihály királyt. Azt hiszem,
Lószart, mama, üzente Iliescu atyuska.
2000-ben fogcsikorgatva mentem el szavazni, a fentiek miatt. Ugyanis két opció volt: vagy ez a népirtó, vagy a habzószájú vérnackó Corneliu Vadim Tudor, aki szerint Romániában kalasnyikovval kell rendet tenni és tartani, a magyarok pedig menjenek a picsába. Ez volt az az év, az a szavazás, amikor szembeköptem magam és Iliescura szavaztam.
Aztán eltűnt a nagypolitika előteréből, de nem azelőtt, hogy pályára állítson
Érthető, hiszen számukra már más volt a tét: úgy bekerülni az NATO-ba, EU-ba, hogy ne sérüljön a helyi hatalmi kör és gárda, úgy lavírozni az európai s globális terepen, hogy bólogatásnak tűnjön a fejrázás is.
Na de vissza a temetéshez: 2025. augusztus 7-én, csütörtökön elföldelték Ion Iliescut, a szabad(nak nevezett) Románia első elnökét. Oké. Az RMDSZ nem vett részt a temetésen, nagyon helyesen. Ez van, Isten megbocsát, az ember is, de felejteni nem kell. Nicușor Dan sem vett részt a temetésen. Szintén érthető okokból. Az ő demokráciáját is ellopta Iliescu és a kaméleonkommunista brigád.
De azért szidni aznap nem voltam képes az atyuskát. Megtették mások, offline, online, ahol érték. Nem értek egyet az ilyesmivel, de meg tudom érteni, például ennek a dokumentumfilmnek az ismeretében.
Éppen lecsengett a nagy esemény, amikor az atyuska talán lekedveltebb neveltje, az Adrian Năstase nevű Iliescu-janicsár (annak idején Románia miniszterelnöke) közölt a blogján egy lekezelően kioktató szösszenetet arról, hogy
amikor a demokratikus Románia első demokratikusan megválasztott elnökét temetik. Akinek mennyit köszönhetnek. Azt elfelejti megemlíteni a jó Năstase (ugye, aki egészen véletlenül arcon lőtte magát korábban, hogy megússza a sittet, de hiába), szóval a jó tanítvány nem említi, hogy annak az Iliescunak a temetése zajlott le, aki ellen két per is létezik (a forradalom pere és a bányászjárások pere), mindkettőben emberiesség elleni (azaz főbenjáró) bűncselekményekkel vádolják. (Más kérdés persze, hogy a speckónyugdíjakban az igazságért annyira kardoskodó bírói testület mennyire volt cinkos, sőt, hazaáruló abban, hogy mindkét per elsikkadjon.)
Tehát,
Persze, a kormány által határozatban előírt nemzeti gyász nem kötelező, írja a janicsár. Tehát lehet fesztiválozni, sőt, manelét is lehet hallgatni.
Ezen a ponton ismét eszembe jutott: ha nem lett volna Iliescu, nem alakulhatott volna ki a PSD fedőnéven Romániát évtizedeken keresztül átbaszó, lejárató, leszívó elitbrigád, amelynek Năstase úr is jeles tagja (de nyugi, az ellenzék sem sokkal jobb), nem terjedt volna generációról generációra az a reményvesztettség, adott esetben szellemi, lelki eltunyulás, hogy
Aminek az egyik mellékeredménye egyébként az, hogy Európa legnagyobb diaszpórája ma a román.
A szösszenetet olvasva jó ideig ökölbe szorított kézzel ültem. Elöntött a tehetetlen düh. Ezek oktatnak minket? A népet? Ezek? Aztán eszembe jutott egy Ada Milea-dal első sora és felröhögtem. Nyájas Olvasó, jó lesz szembenézni a hullaszagú valósággal: Iliescu nem halt meg! Sőt, Ceaușescu sem halt meg!
Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.
Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.
Nem biztos, hogy áprilistól megszűnik a lakossági gázársapka. Több ezer kilométernyi elektromos kerítést építenek országszerte a medvék távoltartására.
Beszervezte a román kommunista rezsim elnyomó gépezete, a Securitate a legsikeresebb erdélyi magyar futballedzőként nyilvántartott Kovács Istvánt – tárta fel a Gazeta Sporturilor román sportlap.
Nagypolgári ügyvédből és sikeres üzletemberből a magyarokkal is barátkozó kommunista kormányfővé válni RKP-tagság nélkül? Ennél kacifántosabb dolgok is kiderültek Gróza Péterről az MCC kolozsvári képzési központjában.
Két autót is eltulajdonított egyetlen éjszaka alatt egy 22 éves, csíkszeredai fiatalember: egyiket lakóhelyéről, másikat Székelyudvarhelyről vitte el.
Milyen nemzetiségű volt Hunyadi János és fia, Mátyás? Magyar és román történészek kolozsvári kerekasztal-beszélgetés keretében járták körül, miként lett Hunyadi Jánosból és fiából, Mátyásból a román és a magyar történelem közös szereplője.
Hétre emelkedett a kedden kora délutáni Temes megyében történt baleset halálos áldozatainak a száma, további három sérültet pedig kórházban kezelnek. Hatósági információk szerint az áldozatok egy mikrobusz utasai voltak, amelynek sofőrje előzésbe kezdett.
Látszólag naiv eszmefuttatás arról, hogy miként lehet hivatali kommunikációs balfaszkodással tartósan mérgezni a közvéleményt.
Látszólag naiv eszmefuttatás arról, hogy miként lehet hivatali kommunikációs balfaszkodással tartósan mérgezni a közvéleményt.
Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.
Romániában nem ritkák a vendéglátóiparban tapasztalható hiányosságok, ám nem mindegy, hogy ezeket milyen szemszögből közelítjük meg. A turizmus személyes tapasztalatokon alapul, a vendég pedig az alapján dönt, hogy mit kap a pénzéért.
De ha mégsem, akkor talán megfontoltabban kellene nyilatkozgatni.
De ha mégsem, akkor talán megfontoltabban kellene nyilatkozgatni.
Platformok jönnek és mennek. De egy generáció számára közösségi- és identitásformáló erő volt az internetnek az a korszaka, amikor még nem volt olyan gyors, mint most, de épp elég gyors volt ahhoz, hogy maradandó élmény legyen.
Platformok jönnek és mennek. De egy generáció számára közösségi- és identitásformáló erő volt az internetnek az a korszaka, amikor még nem volt olyan gyors, mint most, de épp elég gyors volt ahhoz, hogy maradandó élmény legyen.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
A digitális tartalmak végtelen világában minden azonnal és mindig elérhető. Ez nekünk nem jó, mert bele fogunk őrülni. De talán van megoldás.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
Románia hatalmas munkaerőpiaci változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Több generáció is részt vett és vesz ebben, az oktatás pedig nem úgy alkalmazkodik, ahogy kéne. A mesterséges intelligencia pedig tarolni fog.
A manele jött, szólt és győzött, pontosabban letarolt mindent, amit a tömegszórakozás szintjén letarolhatott. Ehhez valahogy viszonyulni kell. De nem mindegy, miképpen.
A manele jött, szólt és győzött, pontosabban letarolt mindent, amit a tömegszórakozás szintjén letarolhatott. Ehhez valahogy viszonyulni kell. De nem mindegy, miképpen.
Mennyi esélye van az egyénnek az állam, és a nagyhatalmak ellen egy groteszk világban?
Mennyi esélye van az egyénnek az állam, és a nagyhatalmak ellen egy groteszk világban?
Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.
Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
Az, hogy nincs bizonyíték földönkívüliek múltbeli látogatásaira, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ez nem következett be. Vagy mégis? Meghalt a paleoasztronautika atyja.
Sokánt, ahogy az úri közönség szokta mondani. Egy meleg karmester vezényelte a 2026-os bécsi újévi hangversenyt. És persze, jött a botrány.
Katari emír, afrikai államfők és a kínaiak távoli érdekeltségei – ez nem egy kémregény, hanem Horațiu Potra referencialistája. Călin Georgescu biztonsági főnöke nem ma kezdte az ipart.
Az Úr hangját (is) tolmácsolta súlyos riffekkel és dicsőséget sugárzó dallamokkal a román rockzenei szcéna hívőit és hitetleneit egyaránt megszólító doom metál formáció.