// 2026. május 31., vasárnap // Angéla, Petronella
Varga László Edgár Varga László Edgár

Ez lesz a Főtér történetének legolvasottabb cikke

// HIRDETÉS

Pedig elnökválasztásról is csak érintőlegesen van szó benne…

Illusztráció: Deepai.org
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2025. május 06., 17:26

Illusztráció: Deepai.org

Először az irodalomról akartam írni, a kortárs trendekről. De aztán arra gondoltam, hogy jövök én ahhoz, hogy megmondjam a tutit? Úgyhogy megmondom inkább azt, hogy szerintem hogy van.

El lettünk ideologizálva, a történelem kicsellózott velünk.

Ez ma már az életünkre is igaz, nemhogy az irodalomra. Eszembe jut a Lövétei Laci könyvbemutatójáról írt könnyed kis beszámolóm (a t. Olvasó meg is erősített kommentben: valóban fasz vagyok!), melyben elhangzott valami olyasmi, hogy „nagyon sok pályakezdő versei inkább publicisztikák, amiben elsírják a maguk fájdalmát, temetik a természetet, mintha katasztrófaturisták számolnának be az úti élményükről”.

// HIRDETÉS

Önmagában nem is lenne baj, hogy ilyen is van, azzal már baj van viszont szerintem, hogy ez egy jól kitapintható trend, és nincs is egyedül a romboló trendek sorában. Vissza kellene keresni a vers lényegét, mert valahol, valahogyan elvesztettük a fonalat. Én is. Megesik, ha az ember huszonpár éve foglalkozik irodalommal. (Huszonpár – van ilyen szó vagy most találom ki? A lényeg, hogy kommunikálunk…)

Feloldozzuk traumáinkat verseinkben, novelláinkban, regényeinkben, mert az irodalom a közösségi terápia kétes mezejére lépett. Régen is feloldoztuk benne a traumáinkat, a fájdalmainkat,

csak akkor nem vezényszóra tettük.

Nem az volt az elvárás az íróval szemben, hogy na most akkor valami jó kis traumát dolgozzál fel már nekünk, de a súlyosabbik fajtából, hiszen ez neked a dolgod. Lehet, hogy ez is a dolga írónak és irodalomnak, de nem lehet ennyire didaktikus mégsem ez az egész.

Újra elhitettük magunkkal, hogy az irodalomnak nemes, társadalomformáló szerepe, illetve mérhetetlenül nagy felelőssége van.

Egy frászt, dehogy van! Talán sosem volt még ennyire jelentéktelen. Az irodalom csak a csendes megfigyelő, olyan mint a természetfilmes stáb: rögzíti a gazella haláltusáját, de megmenteni nem fogja az oroszlánfalkától.

Nem kell mindenkinek megírni a „fontos témákat”, mert mindenkinek mások a „fontos témái”.

Azt kell megírni, ami valóban foglalkoztat, nem azt, amivel éppen villogni lehet. Mert a menőség nagyon gyakran a minőség rovására megy.

A nem személyes indíttatásból, hanem puszta igazodási kényszerből, menőségi megfontolásokból írt traumatológiai dolgozatok (szerényke nézeteim szerint) szándékukat, kiszámítottságukat és minőségüket tekintve nem különböznek sokban a kommunista ízlésdiktatúra által csúcsra járatott, merőben ideológiai indíttatású, szándékú és megformáltságú ópuszoktól, melyekben a nép egyszerű fia kitartóan és gigászi elszántsággal építi a kommunizmust, mígnem végül győzedelmeskedik. Mármint a kommunizmus – a nép egyszerű fia aligha.

Azt hiszem, ez egy picit erős mondat volt, de a lényeget nagyjából összefoglaltam. Megint elhittük ideológiai alapon, hogy az irodalomnak komoly és felelősségteljes szerepe van a társadalomra nézve. Nem, dehogy van.

Az irodalomnak pusztán komoly és felelősségteljes megfigyelő szerepe van,

amit adott esetben olyan Mancikkal és Lacikkal végeztet el, akik ugyanúgy néznek ki, mint bárki más, ugyanazokat a kajákat eszik, mint bárki más, és ugyanazoktól a szarságoktól lesznek aztán rákosak, mint bárki más. Az egyetlen erkölcsi teher az íróra, költőre nézve maximum az, hogy mennyire ülnek fel a divatoknak, és mennyire tartják magukat az ösztönös belső iránytűikhez.

A vers nem egy monológ a pszichológusodnál, nem környezetvédelmi kiáltvány, nem klímaszorongás-fétises nyöglődés, nem traumafeldolgozásra célzatosan kitalált diplomadolgozat, és még csak nem is népnevelő intézmény.

Persze lehet a vers mindez és még sok más is, én megengedem.

Csak hangosan gondolkodom valamiről, amivel huszonpár éve foglalkozom, éppen ezért egyre kevésbé értem. Régen, még műkedvelő koromban tudtam pontosan, mi a dörgés, azóta egyre kevésbé tudom. Hála Istennek!

Amióta a karrieristák elvették tőlünk az irodalmat is, van elég, aki értsen hozzá. Ők tudják azt is, hogy mik a „fontos témák”, amiket „meg kell” írni minden magára valamit adó költőnek, különösen, ha az illető író. Irodalmár. Mondjuk prózaverses. Abban aztán (prózavers) oda lehet vágni a súlyos, nagy Témákat az Olvasó nyakába, hogy nyekken.

A Téma is, az Olvasó is.

Nagyon laza asszociáció: itt van például nekünk ez az elnökválasztás. A Georgescu nyakába felkapaszkodott Simion tarol, mert nincsenek elvei. Az elvtelenség, a gátlástalanság irányít mindent, mégis azt várják ma (ismét) sokan az irodalomtól, hogy fontos és felelősségteljes szerepet, munkát vállaljon. Ugyan már! Kinek bohóckodunk?

Amióta a karrieristák elvették tőlünk az irodalmat is, az ember jobb, ha óvakodik azoktól, akiknek a névjegykártyáján ez áll: író.

Persze ez csak személyes vélemény. Talán szeszélyes is…

Először az irodalomról akartam írni, a kortárs trendekről. De aztán arra gondoltam, hogy jövök én ahhoz? Milyen alapon?

És egyáltalán, minek?

// HIRDETÉS
Különvélemény

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).

// HIRDETÉS
Nagyítás

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”
Főtér

Tánczos Barna egy lehetséges magyar kormányfőről: „amikor a disznó repülni fog”

Medve tört be egy szállodába, egy másik medve embert sebesített Gyergyóban. A politikusok rohantak gratulálni Cristian Mungiu Aranypálmájához, de rendező kollégája kiosztotta őket: talán közhelyek helyett jobb lenne támogatni a filmipart. Hírek vasárnap.

Romániai panelházba csapódott egy orosz drón, egy lakásban tűz keletkezett
Krónika

Romániai panelházba csapódott egy orosz drón, egy lakásban tűz keletkezett

Orosz drón zuhant péntekre virradóra, hajnali két óra körül egy tízemeletes panelház tetejére a délkelet-romániai Galacon, az incidens nyomán egy lakásban robbanás történt és tűz keletkezett – közölte a katasztrófavédelem.

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz
Főtér

Demeter András kicsinálása – szempontok egy igen gyorsan levezényelt, virtuóz akcióhoz

Azt nem tudni, hogy a lemondott miniszter ellen kik tervelték ki és hajtották végre az akciót, elképzelhető, hogy ez soha nem is fog kiderülni.

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval
Székelyhon

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Orosz eredetű drón zuhant egy galaci tömbházra péntek éjjel, az esetet robbanás és tűz követte az épület tizedik emeletén lévő egyik lakásban. Két személy megsérült, őket kórházba szállították.

Fagy, medvék és piacozás: a magyardécsei cseresznyések mindennapjai
Krónika

Fagy, medvék és piacozás: a magyardécsei cseresznyések mindennapjai

A Beszterce-Naszód megyei Magyardécsében a cseresznye nem egyszerűen gyümölcs, hanem évszázadok óta a megélhetés és az identitás része. A Balla házaspár története megmutatja, hogyan próbál életben maradni Erdély egyik leghíresebb cseresznyetermő vidéke.

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók
Székelyhon

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Ittas állapotban ütközött több parkoló autóval, és egy kerítésnek is nekiment a csíkszeredai Fenyő és Nárcisz utcákban egy 33 éves nő szombatra virradóan Csíkszeredában – erősítette meg lapunknak a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

A román állam esete a politikai pornóval
2026. április 29., szerda

A román állam esete a politikai pornóval

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

A román állam esete a politikai pornóval
2026. április 29., szerda

A román állam esete a politikai pornóval

A PSD ágyba dől az AUR-ral, csattognak a demokratikus valagok a függöny mögött. Egy PSD-s szenátornő lemond a pornófilm láttán. A főni utánaereszt egy füttyöt, közben lengeti a fütyköst. És még csak nem is sokánt.

Különvélemény

Így élünk mi: virtuális gyalázkodásaink, a véleménydemokrácia és a populizmus

Fall Sándor

Kommentelünk, tehát szarban vagyunk. Elmagyarázom, miért.

Emlékek az aranykorszakból aranyáron: hogyan lett kétszáz lej egy kiló fosókaszilva?

Sánta Miriám

Ro-Mánia a köbön! Ha valakinek van felesleges pénze, így dobhatja ki, avagy hogy nyert új értelmet a hazai szakkifejezés, miszerint viața bate filmul (az élet még a filmet is lekörözi).

// HIRDETÉS
Nagyítás

A „gondolkodó” mesterséges intelligencia és a lusta matematikusok

Sánta Miriám

Dr. Farkas Csaba matematikus korunk legizgalmasabb kérdéseinek egyikét járta körül a Sapientia EMTE-n tartott plenáris előadásán.

Mit adtak nekünk a rómaiak, avagy a porolissumi rejtély

Szántai János

Revelatív felfedezésről nem számolhatok be, ami a Szilágy megyei, korrektül rekonstruált-feltárt-óvott római municipiumot illeti. Viszont segített abban, hogy elengedjem a kommunista diktatúra által belém vert reflexeket.

// HIRDETÉS