Az évekig langyos-unalmasnak tűnő mioritikus politikai élet nagyjából Călin Georgescu feltűnése óta megint izgalmassá vált. Aztán mostanában mintha már túl izgalmas lenne. Mint egy vad összeesküvés-elmélet.
Mindenek előtt tisztáznám a címben használt kifejezés értelmét. Amikor leírom, hogy szekusállam, nem arra gondolok, hogy a román államapparátus szekusokból áll. Bár van belőlük elég. A posztkommunista Románia egyik nagy bűne, hogy 1989 után nem végezte el a sepregetést (lásd még, lusztráció, politikai átvilágítás, megtisztulás stb.), ahogy például az akkor már volt Kelet-Németország elvégezte. Poénként elmondható, hogy de hát hogy is végezte volna el, hiszen ha megtette volna, politikai, katonai elit nélkül maradt volna az ország és az értelmiségi elit jó része is hinthette volna a fejére a hamut.
Dolga is akadt: a demokrácia és a szabadság beköszöntével keletkező problémákat meg kellett oldani. Erre pedig milyen struktúra lehetett volna megfelelőbb, mint épp a szeku?! Meg is oldották a problémákat: a magyarkérdést a marosvásárhelyi fekete márciussal, az érdekszférákét a bányászjárásokkal, hiszen Ion Iliescu elvtárs úr sajátos demokráciát képzelt el a mioritikus hazában, amely demokrácia a Nyugattal flörtöl (de maximum az asztal alatt), miközben a Kelet jegygyűrűjét viseli.
Aztán telt-múlt az idő,
a világ megnyílt és az okos fiúk szintén tágra nyílt szemei előtt lebegni kezdtek a milliárd eurós és dolláros szerződések, lobbik, elit dealek és a trikolór tutaj elkezdett nyugat fele sodródni. A román politikai elit ügyesen játszott. A bizánci-fanarióta ösztön remekül működött: mindennel egyetértünk, kicsit adunk, a többit meg szépen görgetjük magunk előtt. Évtizedek teltek el a fenti sikerrecept alapján.
Na de minden véget ér egyszer.
a Covid-járvány, az orosz–ukrán háború, illetve az egyre ideologikusabban működő (neo)liberális rend válsága. Románia ugyan megpróbált a szokásos módon evezgetni, ügyeskedni, de elérkezett 2024. november 24-ének gyászos napja, amikor is a román elnökválasztás első fordulójában az úgynevezett semmiből feltűnt a Călin Georgescu nevű üstökös. Persze, Georgescu berobbanását a hazai politikai életben ügyesen meg lehet magyarázni: az oroszok manipuláltak, vagy a nép megelégelte a Ciucă–Ciolacu bénakacsa-tandemet s egyáltalán, a nyugati álom örök maszlagját, miközben neki nincs pénze. A fenti magyarázatok megállják a helyüket, részben.
Tudják, a tábornokok, üzletemberek állama, az okos fiúké. Pardon, és lányoké.
Georgescut elbuktatták. Az ár egy paradoxon: a demokrácia feláldozása a demokrácia oltárán. És jött a félszegen mosolygó Nicușor Dan (akinek a fotói a cicás képekkel vetekedtek akkoriban, ami a cukiságfaktort illeti). Az ország fellélegzett, a mioritikus demokrácia megmenekült, a projektország hajókürtje fújt, nyugati irányt tarts, lapozzunk. Cristian Tudor Popescu újságíró írta nemrég, hogy
Nyilván nem igazolható, sőt vadnak, konspirációsnak tűnő állítások ezek. Viszont az a fordulatsor, amelyet a megválasztása óta eltelt bő egy év alatt Dan úr végrehajtott, enyhén szólva gyanús.
Egyetlen példát ragadnék ki a sok közül: az a mód, ahogy az államelnök a Bolojan-kormány megbuktatásához, illetve az azt követő fejleményekhez viszonyult. Dan úr korábban többször is kijelentette, hogy
Ehhez képest elfogadta (mondjuk, mit is tehetett volna), hogy a PSD az AUR segítségével buktatta meg a reformokat szerinte túltoló – értsd, a okos fiúkat-lányokat célba vevő – Bolojan-kormányt. Sőt, picit később, a Veștea-féle kormányalakítási kísérlet során lényegében hallgatólagosan elfogadta, hogy az általa (és a PSD által) favorizált kormány az AUR és a vérnackó aprópártok irányából érkező szavazatokkal menjen át a parlamenten.
Kezdődött minden a Bolojan-kormány megbuktatásával. Aztán eltelt pár hét és kiderült, Bolojan urat nem olyan könnyű kukázni. Akkor sem, ha felmelegítik a Ștefan Kopanyi (Kopányi István) nevű ingatlanmágnással való, akár gyanúsnak is felfogható kapcsolatát. (Zárójel: nincs okom arra, hogy azt gondoljam, Bolojan úr valami gáncs nélküli lovagja a nyugatos orientációnak. Nem az. Román politikus. Csak nekiment a másik oldal mögött levő okos fiúknak-lányoknak.)
Az elmúlt héten aztán felgyorsultak az események. A România TV, a Realitatea és
Hogy az RMDSZ, Ilie Bolojan és Magyar Péter előnyös egyezséget kötött a fekete-tengeri gázkitermelés kapcsán és tessék, mégis eladja az Udemeré a trikolór gázt a gaz magyaroknak. Kelemen Hunor reagált a röhejesnek nevezhető uszításra, de reagált a Bolojan-párti román sajtó is. A magam részéről azt tudom mondani: a román érdekkörök csak azért fogják sajnálni, hogy elfogy a romániai magyar közösség, mert akkor eltűnik az egyik legfontosabb uszítócéltábla (amely ellen az EU sem tiltakozik és Ursula von der Leyen sem kap tőle sikítófrászt).
Utána következett gyors egymásutánban Bolojan úr két másik szövetségese:
Ezúttal se gondolom azt, hogy Ciucu úr ne lehetne sáros. Ő is csak egy román politikus. Az időzítéssel van egy pici problémám. Hogy pont most történik mindez, azon a héten, amikor a Bolojan-ellenes erők (az okos fiúk-lányok, a PSD és biza, Nicușor Dan) frontális és teljes körű támadást indítottak az úgynevezett reformisták ellen.
2024-ben az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség érdekellentétet állapított meg Fritz úrnál egy helyi, értsd, temesvári ügyben. Fritz úr reagált, per lett a dologból, és tessék: pont most döntött a legfelsőbb bíróság az ügyben. Pont most. Hogy Fritz úr sáros és előfordulhat, hogy a közeljövőben nem pályázhat választható funkciókra.
A lázadó Bolojan-ellenes csoport kétszer is beperelte a reformistákat pártadminisztrációs indokokkal, a bíróság pedig legendás sebességgel (Romániában ilyet nemigen látni), pár napon belül elmarasztalta, Bolojanékat, nyilván. A Dan úr által felkért miniszterelnök-jelölt, a Bolojan-ellenes csapat tagja, bizonyos Adrian Veștea pedig bejelentette, indul a pártelnöki tisztségért a vasárnapi rendkívüli kongresszuson. Igaz, aztán visszavonta a bejelentést, ez már túl röhejes lett volna (értsd, megették volna élve).
Az ember olvas, figyel, néha kapkodja a fejét. Mert ez nem az a politikai műszak, amihez bárki hozzászokott már Romániában.
Ami azt jelenti, hogy Bolojan úr valakiknek alaposan rálépett a tyúkszemére. Akik sosem látszanak, mert nincsenek a rivaldafényben. Az okos fiúk és az okos leányok. És a tábornokok. És a szervek. Röviden: a szekusállam.
Bolojan úr felébresztette a szekusállamot. Amely most sorra húzgálja elő az egyre komolyabb fegyvereket. Nem csodálkoznék, ha a közeljövőben további támadások következnének. S hogy miért? A válasz pofonegyszerű. A gyakran Rendszernek nevezett szekusállam az 1989-es fordulat óta jól elvan a háttérben.
Mit tehet a szavazópolgár? Talán elkeserítő a válasz, de semmit. A szekusállam nem látható. A jéghegy vízfelszín alatti része. De szavazni mindenképp elmehetünk. Az nem csak jog, bizonyos értelemben kötelesség is. És olvashatunk is. Nem közösségi hálós üzeneteket. És nézhetünk is. Nem TikTok-videókat. Ezeket mindig meg lehet tenni.
Persze, mindaz, amit fentebb leírtam, nem biztos, hogy igaz. Lehet, hogy otromba összeesküvés-elmélet egy Putyin-csicska, Bolojan-bérenc, RMDSZ-nyalonc tollából. Ja. Lehet.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Új történelmi csúcsot ért el az euró szerdán a lejjel szemben. A Román Nemzeti Bank 5,2788 lej/euró árfolyamot jelentett be szeptember 23-án, ami 1,41 banival magasabb az egy nappal korábbi értéknél.
Ha minden a tervek szerint halad, október elsejétől hatályba lép az új díjszabási rendszer a romániai országutak használatára vonatkozóan.
Egy órán át garázdálkodott egy ismeretlen elkövető a csíkzsögödi MCRacing autóbontó udvarán: autószállítókat tört össze, járműveket rongált meg, áttörte a kerítést, majd egy forgalomból kivont autóval hajtott el.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Túlzok, persze, amikor azt mondom: amit a múlt század második felében Szabó Tamás kolozsvári fotóművész nem látott, azt nem volt érdemes látni. De nem túlzok, amikor azt mondom: mindent látott, amit fontos volt látni.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
Úgy tűnik, a nehéz időkben az egyébként demokratának, európainak vagy egyszerűen jól neveltnek tűnő román vezetők idegengyűlölővé válnak. Ennél az alakváltós politikai játéknál az AUR vérnackósága is jobb.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
A játék már a 2024 végi elnökválasztással véget ért, azóta a korábbi mentésből betöltött verzió fut.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Merengés az iskolai és otthoni felelősségvállalásról és a jelenlegi oktatási miniszterről.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
„Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Románia többségi vezető rétege néhány kivételtől eltekintve mit sem változott. Pont olyan nackó, mint a fekete március idején. Csak megtanult viselkedni. A pulpitusról hirdetett nyilvános nacionalizmus-megvallás viszont újdonság.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
Egy törvénytervezet a kommunizmus óta először tenné kötelezővé az iskolai egyenruhát. Pedig lennének itt fontosabb problémák is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
A digitális létezésre átállás szükségszerűvé teszi magának az államnak az átalakulását is.
Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)
Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.
Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.
Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.