Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.
Az elmúlt időszakban – azaz a karácsonyt megelőző napokban és az ünnepek alatt – újra felütötték a fejüket a jobbnál-jobb helyzetértékelésű esetek: a nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja. A sokszor informatív, ám időnként kattintásvadász címekkel operáló, erős érzelmi reakciókra kihegyezett, Reddit-posztokból előszeretettel táplálkozó Știri de Cluj portálon nap mint nap olyan sztorikkal találkozhatunk, amik kapcsán nem tudjuk eldönteni, nevessünk vagy sírjunk. Az első részt itt, a másodikat pedig itt olvashatják – röhögjünk együtt két töltelékes káposzta között, és ismerjünk magunkra, hiszen mindannyian szoktunk bosszankodni a város ügyes-bajos dolgain!
Miközben némelyek azon tépelődnek, miért alszik ki az utcán a közvilágítás – ahogy azt a Kányafő utcában (Uliului) is megtapasztalhatták egyesek korábban –, másoknak túl sok jut belőle. Kétségtelen, hogy a Mărăști negyed nagy, ott áll zsúfolt tömbházlakásokkal, poros főutcával és a lehető legbalkánibb elrendezésű kis-és nagykereskedésekkel, piaccal, boltokkal és mindennel, mi szem-szájnak ingere. Az is igaz, hogy időnként zavaróvá tud válni a nagyvárosi élet.
Idézzük: „A Mărăști tér környékén van két fogadóiroda és játékterem, amelynek fényes óriásplakátja/cégére van. Nekem úgy tűnik, hogy túl nagy a fényerősségük, éjszaka úgy ragyognak, mint a csillagok az égen” – fogalmazott költői vénával emberünk, akinek nem jutott eszébe, hogy redőnyt vagy sűrűn szőtt sötétítőt tegyen az ablakára (meredekebb ötleteket kedvelőknek: megfordítsa az ágyat). Inkább szólt a helyhatóságoknak, hátha majd egy rendőr bemegy a játéktermekbe, jól letolja a tulajdonost, hogy mit képzel, majd akkurátusan lehúzza a cégérek fényét. Polgártársunknak pedig mi egyebet kívánhatnánk, mint hogy tényleg csak annyira világítsanak a cégérek fényei, akár a csillagok: akkor biztos nem lenne sehol fényszennyezés Csaba királyfi (meg a románok) csillagösvényén.
Miért dolgozol akkor, amikor én alszom? – fordíthatnánk le egy másik kolozsvári polgár sirámát ebből az esetből kiindulva. „A Brâncuși utcai szupermarket raktárában reggel 6 órától zajlik az élelmiszerek kirakodása (annak ellenére, hogy a csendóra minden tömbházban 8 óráig tart), nagyon zajosan, nagyon hangosan tolják ezeket a fém kocsikat, az arra járó sofőrők pedig nagyon hangosan dudálnak, anélkül, hogy figyelembe vennék, a környéken emberek laknak.” – adta le panaszát emberünk
Mivel az nem jutott eszébe, hogy füldugót tegyen és elfelejtse, hogy sok olyan munkanap van a világon, amely hajnalban kezdődik, ezért arra gondolt, hogy majd jönnek a csendőrök, odamennek a bevásárló kosarakat toló munkásokhoz (amelyeket azelőtt a kedves vásárlók széthánytak a szupermarket parkolójában), és megfenyegetik őket gumibottal, hogy ha nem tolják szépen őket, akkor irány a dutyiba! És különben is, maguk mit dudálnak itten.
Természetesen a csendórák betartása kedvező lenne mindenki számára (mondjuk meg ezt az egész nap petárdákat szóró tinédzsereknek is, akiknek december minden napján szilveszter van), de sajnos posztócsizmát nem lehet húzni a fém bevásárlókocsikra, hogy halkabban guruljanak.
(Ja, hogy ő tette be hozzá eredetileg…) A kolozsváriak akut rókafóbiában szenvednek, és tüneteket produkálnak abban a szent pillanatban, amikor egy kóbor róka meg talál jelenni a házak között, netán kukázásra adja a fejét. Aggodalmuk fő oka még körvonalazódni sem látszik, de az ördög ügyvédje már győz: jaj annak, aki rókával merészel találkozni, mert eljő érettük a veszettség!
Elég csak rájuk nézni, vörös bundájuk vészjóslósan sugározza a veszettséget. Pedig Európában legalább olyan jól sikerült kiszorítanunk a veszettséget a rókák populációiból egy ételbe kihelyezett oltás segítségével, mint amennyire sikerült elültetnünk az emberek fejébe legendákkal és népmesei motívumokkal a rókák „tulajdonságait”. Sőt, a nemrég jelzett, újabb kétségbeesett segélykiáltással szemben a rókák nem veszélyesek a macskákra és a kutyákra sem, sokszor épp azok bánnak el velük. A maximum tízkilós emlősök egyébként ártalmatlanok, valójában félnek az emberektől, és csak valami harapnivaló után kutatnak az európai nagyvárosok konténereiben.
Így lesz esélyük megvédeni magukat, ha ki akarják őket szorítani, hacsak nem érvénytelenítik az alkotmánybírókák.
Karácsony előestéjének napján a kolozsváriak azonban megtapasztalhatták a rókainvázió utáni lelki békét, ugyanis három órát hullott a hó megállás nélkül, és két órán keresztül meg is maradt. Erre aztán az „addig üsd a vasat, amíg még forró” jelszava alatt megtudhattuk, hogy
Mivel hó lassan már tényleg csak a mesében létezik errefelé, és a csodák sem tartanak három napig, az az öt órányi hó, amivel a lakosok találkozhattak, igen megnehezítette az életüket.
Hogy is merészel hullani a hó, megfagyni a csapadék télen? Hát nem felháborító? Kérdezhette volna ez a polgár is, akit a Kerekdombon ért utol az utcára fagyott jég. „Megint ugyanaz a probléma, jég az utcán. Nem tudunk kijönni az udvarról, és az autókat se tudjuk az udvarra tenni. Sürgetem, hogy küldjék ki a hókotró egységeket.” – mondta, és nem jutott eszébe, hogy igénybe vegye a tömegközlekedést, vagy tíz percet gyalogoljon egy recéstalpú bakancsban, neadjisten várni pár órát, amíg az egész elolvad teljesen. (Hogy mekkora terepen fagyott meg az út, nem tudjuk, ahogy azt sem, elég lett volna-e egy doboz sót leszórni, vagy egy lapáttal feltörni azt.
A kolozsvári és Kolozs megyei embereket mindig olyan rettenetesen felkészületlenül éri az a lehullott három centi hó, hogy okvetlenül rá kell lépjenek a helyi hatóságok kisujjára. „(…) egyes polgárok nemtetszésüket fejezték ki a hatóságokkal szemben, mások pedig sürgős megoldásokat kértek az ilyen helyzetek megelőzésére.” – írták. Lehet, hogy ezután szólni kellene a hónak, hogy ő is szóljon a hatóságoknak: szirénázzanak, és mondják be: hullani fogok! Akkor majd a hókotrókat tízesével fogják kivezényelni, hogy elkotorják őkelmét és kiírják: „ne cerem scuze pentru discomfortul creat”, azaz:
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Darvas-Kozma Józsefet, a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia plébánosát megerősítette hivatalában a gyulafehérvári főegyházmegye, Böjte Csaba atyát pedig csíksomlyói lelkésszé nevezte ki. Idén négy új papot fognak felszentelni.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Két autó ütközött Fenyéden vasárnap délután. A balesetben hárman sérültek meg, egyiküket helikopterrel szállították el a marosvásárhelyi kórházba.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.