A rendszer rossz, ez tény. De nem lehet mindent a rendszerre kenni. Talán a sofőrök egyéni hozzáállásával is baj van, méghozzá nem is kicsi.
Illusztráció: ChatGPT
Nehéz lenne „megmagyarázni” a hétfőn, Kolozsváron történt tragédiát, amelynek során két autó ütközése nyomán az egyik a járdára sodródott, ahol elgázolt, a falhoz csapott egy várandós nőt, aki még aznap belehalt súlyos sérüléseibe a kórházban. Egyszerűen felfoghatatlan az egész,
Tavaly októberben egy 12 éves diákot ütött el egy járdára felsodródó autó, szintén a túl nagy sebesség és a sofőr gondatlansága miatt. A fiú súlyos sérüléseket szenvedett, felépülése az orvosai szerint igen hosszú időt vesz majd igénybe.
Románia sokáig az EU-s élbolyban volt a halálos kimenetelű közúti balesetek tekintetében, és bár az újonnan kiépült autópályáknak köszönhetően 2025-ben az előző évhez képest 12,5 százalékkal csökkent ez a szám („mindössze” 1293 ember halt meg az utakon), még mindig csak a 2019-es EU-s átlagra sikerült letornászni azt. De amikor az ember már a járdán sem érezheti magát biztonságban, akkor talán valóban el kellene gondolkodni azon, hogy mi is itt a probléma.
Korábban írtunk már a téma egyik-másik aspektusáról, mégpedig annak apropóján, hogy egy kutatás tavaly ismertetett eredményei szerint az egész világon Romániában legstresszesebb a sofőrvizsga. Ugyanaz történik tehát, ami olyan sok területen megfigyelhető az országban és Kelet-Európában általában: maga a rendszer is működésképtelen.
Sokáig lehetne boncolgatni, hogy pontosan mi az oka, mik az okai ennek. A nemtörődöm sofőroktatók végzik rosszul a dolgokat, maga a struktúra rossz, a levezetett órák száma kevés, magán a valóban túlságosan stresszes vizsgarendszeren kellene gyökeresen változtatni, esetleg a gyakorlópályák hiánya a ludas?
amelyeken a kezdő sofőrök a manőverezést gyakorolták, és amelynek hiánya az idősebb, rutinos sofőrök szerint katasztrofális következményekkel jár. Ha az ember nem tanulja meg a bóják biztonságos közegében az autó irányítását, a szűk helyeken való manőverezést, ha nem tanulja meg „érezni” a járművet, hanem egyből a forgalomban kezdi el megtapasztalni az autóvezetés nehézségeit,
Gyakran mantrázzák a tanuló sofőröknek az idősebb, már rutinos autóvezetők: úgysem az iskolában fogsz megtanulni vezetni, azon csak túl kell lenni. Majd később, élesben megtanulsz. Sokan persze később sem tudják teljesen behozni a lemaradást, egész életükben bizonytalan sofőrök lesznek, akik egy éles helyzetben leblokkolnak.
A Krónika egy szakértőt, Titi Aur volt autóversenyzőt, defenzív vezetési oktatót is megszólaltatott az ügyben, aki szerint a szabályokon is szigorítani kéne, ám erre nincs politikai akarat.
Azt is elmondta ugyanakkor, hogy egy ütközéskor már nagyon nehéz pillanatok alatt jó döntést hozni, hogy a veszélyt és a károkat minimalizáljuk,
Az úgynevezett defenzív, vagyis védekező vezetési stílus lényege éppen az, hogy autóvezetés közben folyamatosan monitorozzuk a környezetünket, előre felkészüljünk mások esetleges hibáira, hogy így még időben megelőzhessük a bajt.
Fent már említett írásunkban pedzegettük, hogy erről részben éppen a túlstresszelt sofőrsulik, és sofőrvizsgák tehetnek, hiszen ha a kezdő sofőr idejekorán az agresszióval és a stresszel azonosítja a vezetést, akkor a későbbiekben már nagyon nehéz levetkőzni ezt az alapállást.
Még mindig nincs elég autópálya, Kolozsváron még körgyűrű sincs, az utak rendkívül zsúfoltak, sok a dugó, az emberek belefáradnak abba, hogy a forgalomban telik a fél életük,
Valahol az alapálláson kellene változtatni, hiszen mindenki csak saját magával tudja kezdeni a változtatást, de nem könnyű levetkőzni ezeket a rossz berögződéseket.
Ha véletlenül be szeretnénk tartani a sebességkorlátozást, nagyon gyakran szembesülünk azzal, hogy mögöttünk a türelmetlen gyorshajtó ledudál, agresszívan előz, közben még az öklét rázva anyáz is egyet, mert mi az, hogy nem hagyjuk haladni őt, aki olyan jól, ügyesen és főleg gyorsan tud vezetni. Nem lehet haladni ettől a sok balfasztól, mondják oda ilyenkor az anyósülésen utazónak, minek adnak az ilyeneknek jogosítványt, teszik hozzá,
aztán, ha a baj már megtörtént, csak merednek maguk elé, és azon gondolkodnak, hogyan is történhetett ez meg.
A hétfői baleset 29 éves áldozatát és a meg sem született gyerekét már senki nem tudja visszahozni.
Viszont ha a zsúfolt utakon idegesen dudáló, agresszívan előző, szabálytalanságot szabálytalanságra halmozó, „élelmes” kelet-európai sofőrök el sem gondolkodnak egy ilyen felfoghatatlan veszteségen, ha meg sem próbálnak változtatni a hibás hozzáállásukon, az lesz az igazi tragédia, amely újabb és újabb életet követel majd.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Továbbá: Szebenben turisztikai autonómiát követelnek Erdélynek. És több mint ezer ember tüntetett a fővárosban a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetéséért.
Csökkenhetnek 2027-ben a határon túli magyar közösségeknek szánt magyarországi támogatások. Az RMDSZ szerint a szórványoktatást nem fenyegeti drasztikus forráselvonás, az EMSZ viszont azt kéri számon, mire fordítja az RMDSZ a román állami támogatást.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Bíró Barna Botond Hargita megyei tanácselnök szerint mindkét fél hibázott azzal, hogy engedte veszélybe kerülni az idei síszezont a Madarasi-Hargitán, ahol a sípályákat üzemeltető Bagolykő Kft. és a kápolnásfalvi közbirtokosság között vita alakult ki.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Székelyudvarhely központjától néhányszáz méterre kóborolt az a visszajáró medve, amelyet kedd este lőttek ki. Az alpolgármester szerint az állat tömbházak között is megfordult, és emberekkel találkozott.
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A szegények eközben tovább polarizálódnak, radikalizálódnak, a nyugati civilizáció pedig weimarizálódik.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A változtatás igénye önmagában még nem politikai program. De a változatlanság sem lehet az.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
A Vinted nem csak azért megy nagyon, mert olcsón kapjuk meg a kiszemelt termékeket, hanem mert izgalmasak azok a történetek is, amelyek egy-egy tárgyhoz tapadnak. Ez pedig sokat elárul az európai iparról is.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
A román politikai elit egy csoda: a réginek nevezhető PSD-s gárda kirakja az ablakba a gyakran bizonyít(hat)atlan úton-módon szerzett vagyont, az új gárda egyik kultúrharcosnője pedig szóreformizmusban éli ki magát, tartalmi változtatások helyett.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
Arról, hogy miért nem old meg semmit a petíciózás és a keresztény értékekre való hivatkozás...
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
Az egyszerűnek tűnő kérdés megválaszolása nehéz. Egy dolog biztos: nem azért, mert bosszút akar állni valamiféle társadalmi igazságtalanságért, ahogy azt egyes karosszék-forradalmárok vizionálják.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
A PSD ismét megkaparintotta nagy nehezen a hatalmat, de a háttérben már készülődik a disznófejes AUR.
Sokszor a legrosszabb kérdéseket tesszük fel, amikor kiskorú bűnöző bukkan fel. Mit árul el rólunk a tehetetlenség?
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.