// 2026. június 5., péntek // Fatime
Varga László Edgár Varga László Edgár

Nem a metró, nem a körgyűrű, hanem a mentalitás az akadálya annak, hogy Kolozsvár szintet lépjen

// HIRDETÉS

Újabb évekkel tolódik el a rég várt körgyűrű megépítése, de nem ez az egyetlen bökkenő ebben az erőltetett nagyvárosodásban.

Illusztráció: ChatGPT
(Külön)Vélemény

Szerző: Varga László Edgár
2026. március 03., 17:25

Illusztráció: ChatGPT

Az ág is húzza azt a szegény kolozsvári körgyűrűt.

Mint ismert, nemrég kiderült, hogy a legutóbbi közbeszerzési eljárással adódtak bizonyos gondok. A pályázatot elnyerő cégtársulásnak ugyanis egy bosnyák vállalat is a tagja volt. Illetve dehogyis volt: az Integral Inženjering vezetői nemrég közleményben jelentették be, hogy a román fővállalkozó, a Dimex 2000 Company az engedélyük nélkül tüntette fel a cégüket a dokumentációban, nekik eszük ágában sem volt romániai közbeszerzési eljáráson indulni (bár a Dimex többször is megkereste őket, elutasították az ajánlatukat).

Ezért aztán az Országos Korrupcióellenes Ügyészséghez (DNA) és az Európai Ügyészséghez fordult az ügyben.

Eközben Emil Boc – akit már évek óta méltán kritizálnak azért, mert sokadik regnálása ellenére sem „volt képes” még mindig megoldani a körgyűrűmizériát – bejelentette, hogy a városháza egyoldalúan felbontotta a szerződést a csalónak bizonyult cégtársulással, és hamarosan ki is írják az új közbeszerzési eljárást (már a negyediket!), akkor is, ha a pereskedés ki tudja meddig fog tartani.

// HIRDETÉS

A Dimex 2000 ugyanis, annak ellenére, hogy komoly csaláson érték őket, bejelentette, hogy meg fogja támadni az 1,1 milliárd euró értékű szerződés egyoldalú felbontását,

sőt, még kártérítést is követel.

Ez meglehetősen abszurd, de ennek ellenére a jogi procedúrát végig kell vinni, ami időbe telik. Általában nem kevés időbe.

Ezalatt pedig a kolozsvári körgyűrű sorsa – amelyre most nem egyetlen kivitelezőt keresnek, hanem 4 szakaszra osztják a mintegy 40 kilométeres út megépítését, 4 különböző kivitelezőt keresve a munkálatokra – ismét csak bizonytalanná válik:

a projekt akár éveket is késhet.

A legoptimistább forgatókönyv az, ha a Dimex keresetét a bíróság elutasítja, és helyben hagyja a városháza egyoldalú szerződésbontását. Ebben az esetben az újonnan meghirdetett közbeszerzési eljárás haladhat párhuzamosan a bírósági eljárással, de még így is mintegy másfél–két évbe fog telni, mire a pályázatot kiírják, elbírálják a jelentkezéseket, kiválasztják a nyerteseket, és a projekt reálisan elkezdődhet.

A legpesszimistább forgatókönyv a Pro Infrastruktúra Egyesület szakértői szerint az lehet, ha a Dimex keresetének helyt ad a bíróság, vagyis a városháza nem tudja egyoldalúan felmondani a szerződést, ám eközben az új közbeszerzési eljárás mégis elindult (a tervek szerint még márciusban kiírják az új pályázatot).

Ebben az esetben akár 3–4 évet is csúszhat a projekt. Sőt még többet is.

Aki ücsörgött már forgalmi dugóban mondjuk a Szászfenes és Kolozsvár közötti útszakaszon vagy bárhol a városban, az pontosan tudja, hogy ez a becsült 2–4 év, milyen rengeteg idő.

A város egy lépésre van attól, hogy újabb szintet lépjen, és ígéretes gazdasági potenciállal rendelkező kelet-európai városkából a térség „regionális metropoliszává” váljék, no persze a helyi viszonyokhoz kicsinyítve méretarányosan a metropolisz fogalmát. Ehhez viszont nemcsak a körgyűrűre lesz még szükség, de az átkozva szeretett metróprojekt, és Boc mester másik dédelgetett projektje, az elővárosi vasút is kell majd hozzá.

Mégpedig azért, mert ahogy Emil Boc is jelezte,

a körgyűrű csak a közlekedési problémák harmadát tudja majd orvosolni

azzal, hogy a tranzitforgalmat eltereli a város szívéből.

A közlekedési gondok, a dugók végleges megoldásához viszont a metró és a HÉV is kell majd, Boc szerint az utóbbi fog „radikális változást” hozni a városi mobilitásban.

Már amennyiben a város felkészült erre a radikális változásra.

Ez a változás ugyanis nemcsak az infrastruktúra kiépülésén múlik, hanem a város lakóinál kell elérni egy jelentős mentalitásbeli váltást. A polgármester utalt rá, hogy a dugókat részben éppen az okozza, hogy a kolozsváriak a városon belül is túlzottan gyakran autóznak.

Elmehetnének busszal is a munkába, a boltba (leszámítva a nagyobb bevásárlásokat), az uszodába, a színházba, de az esetek többségében mégis autóval mennek mindenhova.

Egyfajta kelet-európai státusbetegség ez:

nem számít, hogy albérletben lakunk, hogy a lakásban a plafon beázik, hogy nincs pénzünk rendesen leszigetelni a házat, hogy hány hónapnyi közös költséggel vagyunk elmaradva, de a drága nyugati autót meg kell venni, és mindenhová azzal kell járni, hogy az emberek lássák: mégiscsak elértünk valamit az életben.

És ha minden tényezőt számításba veszünk, ez a provinciális mentalitás a nagyvárosiasodás legfőbb akadálya.

Ha bosszantó is ez az újabb néhány év késlekedés, a körgyűrű előbb-utóbb mégis el fog készülni. Ha már ennyi pénz beleöltek, a metrót is be fogják fejezni, és elkészül a helyi vasútvonal is, összekötve Kolozsvárt a környező településekkel. Előbbi projekt megszabadítaná a várost a tranzitforgalomtól, utóbbi kettő jelentősen megkönnyítené, felgyorsítaná az ingázást, hiszen sokan a peremvidékről járnak be a városba dolgozni.

Csakhogy ahhoz, hogy az utóbbi történet az elképzeléseknek megfelelően valósuljon meg,

a lakosság nagyvonalú hozzájárulása is kelleni fog.

Le kell tenni a lerongyolt, de azért a hatás kedvéért újrafényeztetett BMW-t, ott kell hagyni a parkolóban, érzékeny búcsút kell inteni neki a hétköznapok egyhangúságában, aztán el kell battyogni a metró- vagy vonatállomásra, és fel kell szállni a szerelvényre.

Munkából hazafelé ugyanezt meg kell ismételni az ellenkező irányba. Ezzel mi magunk is hozzájárulunk a forgalmi dugók csökkentéséhez, a magunk részéről mérsékelni tudjuk a környezetszennyezést, vagyis mi magunk teszünk azért, hogy jobb körülmények között élhessünk.

„Szerencsére” a jelek szerint a város és népe kapott még néhány év haladékot erre a mentalitásbeli váltásra.

Ami nélkül Kolozsvár sosem lesz igazán nagyváros, csak egy provinciális erdélyi városka, amely kinőtte saját észszerű határait.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix
Főtér

Távirányítós pumpával lopta a kamionból a gázolajat egy román és egy moldovai sofőr Franciaországban – hírmix

Románia kiutasíthatja az orosz nagykövetet, ha újabb orosz drónok hullanak az országra. A személyi igazolványáért ment a plázába egy férfi, öt év börtön lett a vége.

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban
Krónika

Kommunista időkben elrejtett iratokra bukkantak a recsenyédi unitárius templomban

A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…
Főtér

A fegyveres erők főparancsnoka és a védelmi miniszter mást mond oroszdrón-ügyben…

… a konstancai orosz főkonzul elhordta az irháját, de az orosz zászlót ott hagyta emlékül az épület tetején… és egy PSD-s polgi nagylelkűen kölcsönadja saját úszómedencéjét a helybeli gyerekeknek.

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok
Székelyhon

Idétlenkedő csíkszeredai tanácsosok

Heherészve, előítéletekre épülő székely vicceket olvasgatva gyűjt követőket egy podcastműsorban két csíkszeredai önkormányzati képviselő. Miközben tanácsosként egyetlen határozattervezetet sem nyújtottak be.

Állampolgársága megvonására „buzdít” a Székelyföld emlegetése miatt gyalázott román újságíró
Krónika

Állampolgársága megvonására „buzdít” a Székelyföld emlegetése miatt gyalázott román újságíró

Bírálatok kereszttüzébe került nemzettársai körében a magyarok iránt leplezetlen rokonszenvvel viseltető Lucian Mîndruță bukaresti újságíró, rádiós műsorvezető. Az ismert médiaszakember keményen beolvasott azoknak, akik szerint Székelyföld nem létezik.

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét
Székelyhon

Pincében lőtték ki a garázdálkodó medvét

Naponta többször is megjelent egy három-négy éves medve a sikaszói nyaralók és házak között, ráadásul többször betört az udvarokra és épületekbe, hűtőt és kerítéseket rongálva meg. Végül kedden délután lőtték ki, amikor egy épület pincéjében volt.

// még több főtér.ro
Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Egy szegény kis adófizető panaszai
2026. május 19., kedd

Egy szegény kis adófizető panaszai

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

Különvélemény

Egy szegény kis adófizető panaszai

Szántai János

Persze, a szegény kis adófizető sejti, hogy a hangja nem ér el a különböző felhőkön ücsörgő elöljárókig, de azért csak mondja, mert azt hallotta, hogy a kommunikáció fontos dolog.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Amikor egy rockkoncertet csak ülve lehetett megnézni – lázadó erdélyi fiatalok és a Szekuritáté

Sánta Miriám

Az 1989 előtti korszak Romániájában a rockzenei szcéna jóval fejletlenebb volt, mint Nyugaton vagy akár Magyarországon. Ennek a korszaknak a kutatásáról beszélgettünk Fodor János rocktörténésszel, a BBTE adjunktusával.

Vázlat az erdélyi kultúra működtetésének anyagi nyomorúságáról

Fall Sándor

Nincs polgárság, nincs mecenatúra, nincs elég pénz, a demográfia is gyászos. De ez a valóság. Mi nem haldoklunk, mi így élünk.

// HIRDETÉS