A palesztinozás fölött eljárt az idő. Az ajatollahozás az új trend!

A múlt szombaton Amerika és Izrael egyáltalán nem váratlanul megtámadta Iránt, ezt az iszlám teokráciát, amelyhez mérhető diktatúra kevés van ezen a sárgolyón, függetlenül attól, hogy kinek mi az elképzelése a rendről. (Aki nem hiszi, olvassa újra a 2025-ös év végi, illetve 2026 eleji tüntetésekről szóló beszámolókat, illetve nézzen bele Irán közelmúltjába, mondjuk 1979 óta.)

Amelynek elnöke sietett megjegyezni, hogy Románia nincs veszélyben. (Lőni nem fogják, ez talán tény, de a polgárok zsebei elég nagy bajban vannak, mondom halkan.) Kicsit még cselezni, várni kell, hogy a háborús zónában rekedt honfitársakat hazahozzák, de előbb-utóbb meglesz az is.

A háborús kopogtatás azonban nem maradt abba. Hétfőn a gazdasági szakemberek elkezdtek köhécselni, hogy khm, úgy suhan az égnek az olaj hordójának ára, mint hordozórakéta kilövés után, és ez akár 10 lejes literenkénti üzemanyagárat is eredményezhet. Erre jött Bogdan Ivan PSD-s energiaügyi miniszter és felhorgadó magabiztossággal kijelentette, hogy

Aztán eltelt egy nap és Ivan úr máris hamut szórt a fejére: jóval kevesebb felhorgadással kijelentette, hogy hát bizony, sajnos, ha jobban belegondolunk, ugye, az olajárak emelkedését figyelembe véve, és igen, a háború elhúzódhat, nos, mindent összevetve előfordulhat, hogy… a fene egye meg, lehet, hogy 10 lejbe fog kerülni az üzemanyag.

Így állunk jelen pillanatban. Illetve, dehogy így.

Ki-ki személyisége, érdeklődése, érdekei, ideológiai beállítottsága és érzelmi stabilitása (adott esetben labilitása) szerint. Az amerikai-izraeli-iráni fegyveres konfliktus gyakorlatilag pár nap alatt globális hatásokat kiváltó regionális háborúvá nőtt, amely az úgynevezett öbölországokat – Bahrein, Kuvait, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Omán – azonnal érintette (amennyiben Irán támadásokat indított ellenük). Ha ehhez hozzávesszük Irakot, Libanont, Jordániát, Dubajt és Izraelt, nagyjából teljes a háborús zóna képe.

Innen azonnal adódik a feljebb érintett helyzet: az említett országokban rekedt román állampolgárokat haza kell hozni.

Ugyanakkor a zónába (elsősorban Dubajba) a közeljövőben vakációt tervező romániai állampolgároknak is kell mondani valamit. Mert ők, teljesen érthető módon, azt kérdezik, hogy hát mi lesz az előre befizetett nyaralással?! Persze, egyelőre senki nem mond semmi konkrétat. Mert az az igazság, hogy senki nem tud semmi konkrétat.

Na de itt téved a rendelkezésre álló (valós, nem humbug) információk alapján átlagos logikával, racionálisan gondolkodni próbáló ember. Mert bizony

Akadnak olyan megmondók, akik arroganciájukat kandúrként szanaszét spriccelve sétálnak körbe az online (és offline) térben (akkor is, ha történetesen nőneműek). Ilyen lény például a hazai botrányszféra egyik álomcelebje: az Anamaria Prodan nevű hölgy olyan acélosan szólt hozzá az éppen eszkalálódó fegyveres konfliktus egyik, számára fontos szegmenséhez, mint egy helyszínről közvetítő frontriporter. Ehhez azt kell tudni, hogy a hölgy kellőképpen, vagyis szemérmetlenül gazdag (labdarúgó játékosügynök), továbbá ingatlanérdekeltségei vannak Dubajban.

azoknál, akik ott rekedtek és egymás után lövik az éterbe a (jogos) pániküzeneteket. A hölgy olyanokat állít, hogy Dubajban mindenki szórakozik, a gyerekek a parkokban játszanak, az emberek a tengerparton, a jachtokon meg a vendéglőkben. Azok, akik kétségbeesett üzeneteket irkálnak, hülyeségeket beszélnek. Aztán rá is erősít: ő ugyan Bukarestben van, de naponta beszél és vidámkodik az övéivel (család, haverok, nem tudni).

Ehhez képest a hivatalos források által megerősített valóság az, hogy

ebből 152-t lelőtt a légvédelem, 13 a tengerbe esett. Viszont az egyik nemzetközi repülőteret dróntámadás érte. Szóval a valóság egy icipicit más. Ez azonban rohadtul nem érdekli a népszerűségért bármit vállaló celebhölgyet. A cinizmus és butaság olyan elegyét láthatjuk e megnyilatkozásban, amelyet nyugodtan nevezhetünk robbanónak.

A másik típusú reakcióval kapcsolatban elöljáróban annyit, hogy számítottam rá, de nem ilyen hamar. Azt hittem, eltelik majd egy kis idő, amíg a globális haladérium – ide tartozik a városi hipszteromarxistáktól a vegán-anarchistákon, folyton kivándorlással, kolostorba vonulással, hallá változással fenyegetőző mindenszaristákon és embergyűlölő poszthumanistákon át az egymást is felfaló genderistákig és jól táplált antifajistákig bárki –, szóval

Mert a haladériummal mindig ez a helyzet: képtelen sokáig (értsd, alaposan átgondolva, empatikusan, több szempontot is figyelembe véve) foglalkozni egy témával.

A 2023. október 7-i brutális palesztin terrortámadást követően kirobbant szabályos háború idején egyre-másra bukkantak elő olyan haladár csoportok, akik ösztönösen, de annál hangosabban kiálltak a a palesztinok mellett. Igaz, nem Palesztinában, mert

Nem, a palesztinsimogatóknak gúnynevezett haladár csoportok a civilizált nyugati (és kelet-európai, például romániai) városok flaszterén visongták, hogy a folyótól a tengerig, igen gyakran nem is tudva, mit jelent, amit röhögcsélve kiabálnak.

Na de azóta eltelt több mint két év. A palesztin zászlólengetős LMBTQ-dervistáncok kezdtek unalmassá válni a városok főterein.

Emlékeznek még Elena Lasconi asszonyra? Igen, a munténiai Câmpulung Muscel polgármesterére, aki nagy garral nekivágott a 2024-es államelnök-választásnak az USR színeiben, és szinte be is került a második fordulóba Călin Georgescu mellett, de a mioritikus jog- és önvédelmi rendszer megfúrta a választást, ezért aztán Lasconi asszony elbukott és érthető módon meg is sértődött. Na, ennek a Lasconi asszonynak van egy 34 éves lánya, bizonyos Oana Lasconi. Korábban Párizsban élt (állítása szerint a saját erejéből jutott ki), ahol gamerként tengette életét. Közben antikapitalista volt és LMBTQ-aktivista.

Hogy miért pont oda? Hát mert ez az a párt, amely a demokratikus, munkásmozgalmi, szocialista és kommunista hagyományok követője Romániában. Na de figyelem: idén már ki is lépett a pártból. Hogy miért? A leleményes hölgy szerint azért, mert a pártban belső harcok folynak az osztályharc helyett és ettől neki odalettek az energiái. Okcső, ahogy mondani szokás. (Amint jeleztem: a haladárok képtelenek hosszabb ideig kitartani bármi mellett.)

Na és akkor ez a kiváló lénytárs az ajatollah halála után a következő kijelentést tette:

Az ember csak áll és hirtelen semmiféle nyomdafestéket nem tűrő gondolatok viharzanak át a fején. Aztán összeszedi az állát, amely valahova elgurult a szobában és megpróbál valamiféle józan észt visszacsempészni a teljes nihilbe, amelyet a fenti két mondat teremtett az értelmezés horizontján.

Ugye, hosszabb gondolatsorokhoz némi szellemi energiabefektetés szükséges, másrészt mindenki tudja, hogy egy jó szlogennek rövidnek kell lennie. A kommunisták is tudják. A második fontos, sőt, tartalmi dolog: azon túl, hogy mindkét ember vallási vezető, közük nincs egymáshoz. Jó, ehhez már olvasni kellene ezt-azt, mármint Insta-üzeneteken és TikTok-szlogeneken túl.

Oana Lasconi nem tudja (vagy ami még rosszabb, nem akarja tudni), milyen iszonyú sorsuk volt és van az iráni nőknek az iszlamista teokrácia diktatúrájában (elég, ha a rengeteg szörnyű példa közül csak Mahsa Amini esetére gondolunk, eklatáns és tragikus példaként).

Meg vagyok győződve, hogy az ilyen oanalasconik, a haladérium tulitarka lufijának lakói nem akarnak népirtani. Nem akarnak másokat rabszolgasorba taszítani. Sőt, a többségük rá se akarja erőszakolni az ideológiáját embertársaira.

Azt kell tehát mondanom (pedig nagyon nem szívesen teszem), hogy ezek az emberek haszontalan idióták. És tartok tőle, hogy a közeljövőben gyarapodik a számuk. Mert nagyon úgy tűnik, hogy a palesztinozás fölött eljárt az idő. Az ajatollahozás és iszlám teokrácia-imádat az új trend.