// 2026. november 16., hétfő // Ödön
Sánta Miriám Sánta Miriám

A nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja

// HIRDETÉS

Rókák, jég, cégérek. A kolozsvári polgárok nap mint nap fenyegetettségben és rettegésben élnek. Jöhet a tél, a hó, a karácsony, a polgártársak nem győzik a sok aggodalommal. Amerre néznek, mindenhol veszélyforrás, némi elégedetlenkedéssel fűszerezve.

(Külön)Vélemény

Szerző: Sánta Miriám
2024. december 26., 17:44

Az elmúlt időszakban – azaz a karácsonyt megelőző napokban és az ünnepek alatt – újra felütötték a fejüket a jobbnál-jobb helyzetértékelésű esetek: a nagyvárosi polgárt újfent minden zavarja. A sokszor informatív, ám időnként kattintásvadász címekkel operáló, erős érzelmi reakciókra kihegyezett, Reddit-posztokból előszeretettel táplálkozó Știri de Cluj portálon nap mint nap olyan sztorikkal találkozhatunk, amik kapcsán nem tudjuk eldönteni, nevessünk vagy sírjunk. Az első részt itt, a másodikat pedig itt olvashatják – röhögjünk együtt két töltelékes káposzta között, és ismerjünk magunkra, hiszen mindannyian szoktunk bosszankodni a város ügyes-bajos dolgain!

Miközben némelyek azon tépelődnek, miért alszik ki az utcán a közvilágítás – ahogy azt a Kányafő utcában (Uliului) is megtapasztalhatták egyesek korábban –, másoknak túl sok jut belőle. Kétségtelen, hogy a Mărăști negyed nagy, ott áll zsúfolt tömbházlakásokkal, poros főutcával és a lehető legbalkánibb elrendezésű kis-és nagykereskedésekkel, piaccal, boltokkal és mindennel, mi szem-szájnak ingere. Az is igaz, hogy időnként zavaróvá tud válni a nagyvárosi élet.

Ebben utazott ez a kolozsvári lakos is, amikor kitalálta, hogy őt zavarják a közeli fogadóirodák fényei.

Idézzük: „A Mărăști tér környékén van két fogadóiroda és játékterem, amelynek fényes óriásplakátja/cégére van. Nekem úgy tűnik, hogy túl nagy a fényerősségük, éjszaka úgy ragyognak, mint a csillagok az égen” – fogalmazott költői vénával emberünk, akinek nem jutott eszébe, hogy redőnyt vagy sűrűn szőtt sötétítőt tegyen az ablakára (meredekebb ötleteket kedvelőknek: megfordítsa az ágyat). Inkább szólt a helyhatóságoknak, hátha majd egy rendőr bemegy a játéktermekbe, jól letolja a tulajdonost, hogy mit képzel, majd akkurátusan lehúzza a cégérek fényét. Polgártársunknak pedig mi egyebet kívánhatnánk, mint hogy tényleg csak annyira világítsanak a cégérek fényei, akár a csillagok: akkor biztos nem lenne sehol fényszennyezés Csaba királyfi (meg a románok) csillagösvényén.

// HIRDETÉS

Miért dolgozol akkor, amikor én alszom? – fordíthatnánk le egy másik kolozsvári polgár sirámát ebből az esetből kiindulva. „A Brâncuși utcai szupermarket raktárában reggel 6 órától zajlik az élelmiszerek kirakodása (annak ellenére, hogy a csendóra minden tömbházban 8 óráig tart), nagyon zajosan, nagyon hangosan tolják ezeket a fém kocsikat, az arra járó sofőrők pedig nagyon hangosan dudálnak, anélkül, hogy figyelembe vennék, a környéken emberek laknak.” – adta le panaszát emberünk

– hova is? – a helyi hatóságoknak.

Mivel az nem jutott eszébe, hogy füldugót tegyen és elfelejtse, hogy sok olyan munkanap van a világon, amely hajnalban kezdődik, ezért arra gondolt, hogy majd jönnek a csendőrök, odamennek a bevásárló kosarakat toló munkásokhoz (amelyeket azelőtt a kedves vásárlók széthánytak a szupermarket parkolójában), és megfenyegetik őket gumibottal, hogy ha nem tolják szépen őket, akkor irány a dutyiba! És különben is, maguk mit dudálnak itten.

Természetesen a csendórák betartása kedvező lenne mindenki számára (mondjuk meg ezt az egész nap petárdákat szóró tinédzsereknek is, akiknek december minden napján szilveszter van), de sajnos posztócsizmát nem lehet húzni a fém bevásárlókocsikra, hogy halkabban guruljanak.

Gurul a nagyvárosi polgár dühbe is, de azonnal, ahogy a természet kicsit beljebb teszi a lábát az ő kipárnázott életterébe.

(Ja, hogy ő tette be hozzá eredetileg…) A kolozsváriak akut rókafóbiában szenvednek, és tüneteket produkálnak abban a szent pillanatban, amikor egy kóbor róka meg talál jelenni a házak között, netán kukázásra adja a fejét. Aggodalmuk fő oka még körvonalazódni sem látszik, de az ördög ügyvédje már győz: jaj annak, aki rókával merészel találkozni, mert eljő érettük a veszettség!

Elég csak rájuk nézni, vörös bundájuk vészjóslósan sugározza a veszettséget. Pedig Európában legalább olyan jól sikerült kiszorítanunk a veszettséget a rókák populációiból egy ételbe kihelyezett oltás segítségével, mint amennyire sikerült elültetnünk az emberek fejébe legendákkal és népmesei motívumokkal a rókák „tulajdonságait”. Sőt, a nemrég jelzett, újabb kétségbeesett segélykiáltással szemben a rókák nem veszélyesek a macskákra és a kutyákra sem, sokszor épp azok bánnak el velük. A maximum tízkilós emlősök egyébként ártalmatlanok, valójában félnek az emberektől, és csak valami harapnivaló után kutatnak az európai nagyvárosok konténereiben.

Ha pedig így sem működik, hogy minden második nap értesítjük a helyi hatóságokat, hogy jöjjön a rendőr és tegye arrébb a rókákat, akkor ideje őket is beszavazni a parlamentbe.

Így lesz esélyük megvédeni magukat, ha ki akarják őket szorítani, hacsak nem érvénytelenítik az alkotmánybírókák.

Karácsony előestéjének napján a kolozsváriak azonban megtapasztalhatták a rókainvázió utáni lelki békét, ugyanis három órát hullott a hó megállás nélkül, és két órán keresztül meg is maradt. Erre aztán az „addig üsd a vasat, amíg még forró” jelszava alatt megtudhattuk, hogy

a város mesei tájképpé változott (ahová a rókák valók, ugye), vagy egy varázslatos mesebirodalommá.

Mivel hó lassan már tényleg csak a mesében létezik errefelé, és a csodák sem tartanak három napig, az az öt órányi hó, amivel a lakosok találkozhattak, igen megnehezítette az életüket.

Hogy is merészel hullani a hó, megfagyni a csapadék télen? Hát nem felháborító? Kérdezhette volna ez a polgár is, akit a Kerekdombon ért utol az utcára fagyott jég. „Megint ugyanaz a probléma, jég az utcán. Nem tudunk kijönni az udvarról, és az autókat se tudjuk az udvarra tenni. Sürgetem, hogy küldjék ki a hókotró egységeket.” – mondta, és nem jutott eszébe, hogy igénybe vegye a tömegközlekedést, vagy tíz percet gyalogoljon egy recéstalpú bakancsban, neadjisten várni pár órát, amíg az egész elolvad teljesen. (Hogy mekkora terepen fagyott meg az út, nem tudjuk, ahogy azt sem, elég lett volna-e egy doboz sót leszórni, vagy egy lapáttal feltörni azt.

A kolozsvári és Kolozs megyei embereket mindig olyan rettenetesen felkészületlenül éri az a lehullott három centi hó, hogy okvetlenül rá kell lépjenek a helyi hatóságok kisujjára. „(…) egyes polgárok nemtetszésüket fejezték ki a hatóságokkal szemben, mások pedig sürgős megoldásokat kértek az ilyen helyzetek megelőzésére.” – írták. Lehet, hogy ezután szólni kellene a hónak, hogy ő is szóljon a hatóságoknak: szirénázzanak, és mondják be: hullani fogok! Akkor majd a hókotrókat tízesével fogják kivezényelni, hogy elkotorják őkelmét és kiírják: „ne cerem scuze pentru discomfortul creat”, azaz:

elnézést kérünk a kellemetlenségért.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!
Főtér

Ki mondja, hogy Romániában nincs rend? Az államelnökhöz is bekopogott a végrehajtó!

Továbbá: alig érkezett meg Ursula von der Leyen Romániába, a vérnackó George Simion máris elküldte a fenébe. És két szakszervezeti főnök háztartási gépeket vásárolt magának… a szindikátusi kasszából.

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében
Krónika

Erdőkben elásva, széfekben elrejtve találtak több mint hatmilliárd forintnyi készpénzt Seszták Miklós ügyében

Több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter ellen folytatott büntetőeljárás során.

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme
Főtér

Sokba került a SRI-alezredes és a chicagói orvos Instagramon fogant szerelme

A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval
Székelyhon

Nyolc órán át számolták az erdőkben és raktárakban talált pénzt – videóval

Több milliárd forintnyi készpénzt találtak a nyomozók a Seszták Miklós országgyűlési képviselő ügyében indított büntetőeljárásban. A pénzt nyolc órán át öt gépi számlálóval számolták meg.

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra
Krónika

Fritz egyetért azzal, hogy megyéket kell összevonni, egy RMDSZ-es vezető alternatívát javasol a közigazgatási reformra

Egyetért Dominic Fritz, az USR elnöke a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatával, miszerint a közigazgatási reform során nem csupán a kis települések számát kell összevonások révén csökkenteni, hanem a megyékét is.

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat
Székelyhon

Négy településen jártak a medvék, egyik nagyközségben kétszer is látták a nagyvadat

Farkaslakán, Csíkszentdomokoson, a Siménfalvához tartozó Rugonfalván és Csomafalván is medvét láttak szombaton – derül ki a Hargita Megyei Készenléti Felügyelőség tájékoztatásaiból.

// még több főtér.ro
Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Ezért szeretem Romániát
2026. november 03., kedd

Ezért szeretem Romániát

Mintha tovatűnnének azok az idők, amikor egy erdélyi magyarnak szentségtöréssel ért fel még csak gondolni is arra, hogy szerethető-e ez az ország.

Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS