// 2026. október 19., hétfő // Nándor

Megint provokációra készülnek az úzvölgyi temetőben a magyargyűlölő román szélsőségesek

// HIRDETÉS

George Simion és Mihai Târnoveanu az osztrák-magyar temetőbe szólítja híveit.

A magyargyűlölő román szélsőségesek továbbra sem hagynak ki egyetlen jó alkalmat sem arra, hogy gerjesszék a román-magyar konfliktust: most ismét az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben akarnak provokálni.

Mint ismeretes, 2019 júniusában dulakodásig fajult a helyzet, amikor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata által önkényesen a temetőbe kihelyezett, az állítólag oda eltemetett román katonáknak emléket állító keresztek avatására érkető román huligánok megrohamozták a temetőt békésen, élőlánccal védő magyarok sorfalát.

Az akkori temetőgyalázás szervezői, Mihai Târnoveanu, a Nép Útja (Calea neamului) egyesület vezetője és George Simion, aki azóta a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé és parlamenti képviselőjévé avanzsált, csütörtök délután 5 órára, a román hősök emléknapjára hívja a temetőbe híveit.

Târnoveanu videót is közzé tett közösségi oldalán, amelyben arról ömleng, hogy a temetőben román hősök nyugszanak, ám a Hargita megyei önkormányzat 1990 után „elmagyarosította” a sírkertet. (A videó beágyazhatatlan, de ide kattintva megnézheti.)

Azt is felidézi, hogy alapfokú bírósági ítélet is született, amely törvénytelen építménnyé minősítette a románok által a temetőben felállított kereszteket, ezért a csak az ő fantáziájában ott nyugvó román hősök emlékének védelme érdekében a temetőbe hívja azokat, akik egy követ fújnak vele.

Sokkal tömörebb bejegyzésében George Simion is a temetőbe hívja a román szélsőségeseket, ő csupán ennyit írt: „Csütörtökön, a hősök napján legyünk mindannyian az Úzvölgyében! Éljen Románia”.

A gond csak az, hogy az első világháborúban elesett román katonák

nem az úzvölgyi, hanem a kománfalvi temetőben nyugszanak.

Árus Zsolt a Székely Figyelő Alapítvány nevében erre nem csupán a nyilvánosság figyelmét hívta fel, hanem a készülő provokáció nyomán személyesen a Târnoveanuét is.

Árus blogjában arról írt: bár Târnoveanu is nagyon jól tudja, hogy a román katonák Kománfalván nyugszanak, most mégis levelet írt neki, amelyben erre ismét emlékeztette.

Emellett arra is figyelmeztette, hogy a temető Csíkszentmárton területén és tulajdonában van, ezért bármit akarna ott szervezni, azt elõzetesen be kell jelentenie az ottani polgármesternek, illetve a Hargita megyei csendőrségnek. Ezek alapján felkérték arra, hogy a megemlékezést szervezze a kománfalvi temetőben. Végezetül pedig felhívták a figyelmét arra, hogy ha nem így tesz és híveivel az úzvölgyi temetőbe megy, az

a vonatkozó törvény 9. cikkelye értelmében tiltott rendezvénynek számít, s mint olyan, jogi következményei lesznek.

Târnoveanu erre lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy „Netán vicceket írnak? Nagyon komikus!!!!”.

De nem elégedtek meg ennyivel: levelet írtak a csendőrségnek, amelyben felidézték a temetővel kapcsolatos eseményeket, és felkérték a rendfenntartó szervet, hogy akadályozzák meg a rendezvény megtartását, s ha a szervezők nem hajlanának a jó szóra, akkor tegyék meg ellenük a szükséges törvényes lépéseket.

A Székely Figyelő Alapítvány szerint a provokáció elvileg megakadályozható. Mivel ugyanis most már jogerős ítélet van a kezében a temető hovatartozásáról,

Csíkszentmárton polgármestere rendeletben tilthatja be a rendezvény megtartását.

Ez már egy sokkal erősebb eszköz mint a mi felszólításunk, egy későbbi jogi eljárás esetén lényegesen súlyosabban esik latba az, ha a szervezők áthágnak egy érvényes polgármesteri rendeletet.

Mint megírtuk, jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a temetőt önkényesen saját területévé nyilvánító Dormánfalvának semmi köze a területhez, az Csíkszentmártonhoz tartozik.

Ráadásul alapfokon törvénytelenné nyilvánították az oda felállított kereszteket is – a román szélsőségesek mostani akciója ennek nyomán vélhetően azt is célozza, hogy nyomást gyakoroljon a jogerős ítéletet kimondó bíróságra annak érdekében, hogy módosítsa az alapfokú verdiktet.

Remélhetőleg nem járnak sikerrel – és remélhetőleg újabb provokációjuk nem generál újabb súlyos magyar-román konfliktust.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van
Főtér

Amikor az „objektivitás” mögött nem csak szubjektivitás, hanem ferdítés is van

Nem úgy van az, hogy egy „független” illető valamire rámutat, hogy az propaganda, és akkor az propaganda.

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás
Krónika

„Nem ezért szavaztunk a Tiszára!”: indulatokat kavart a szilágycsehi templomnak ígért 110 millió forint kormánytámogatás

Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában
Főtér

Inkább németként meghalni Németországban, mint románként Romániában

A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván
Székelyhon

Amíg mi még javában aludtunk, addig medvék jártak Csíksomlyón, Csíkszentdomokoson és Székelylengyelfalván

Medve jelenlétére figyelmeztető Ro-Alert üzenetet kaptak a csíkszeredaiak szombat reggel nyolc óra után, hogy nagyvadat észleltek a csíksomlyói Szék út 98/A szám alatt.

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben
Krónika

Tarr Zoltán csalódást okozott azoknak Kolozsváron, akik a Tiszával eszközölnének ki változást az RMDSZ-ben

A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban
Székelyhon

Fényes nappal támadt a gyerekével iskolába tartó nőre a medve egy háromszéki faluban

Medencetöréssel és karmolt sebekkel került kórházba az a nő, akire csütörtök reggel támadt egy medve a Bodok községhez tartozó Zalán egyik utcáján. Az áldozat éppen iskolába tartott a fiával, amikor szembejött velük a nagyvad.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Nem hagyhatjuk szó nélkül! Nem is hagyjátok, drága barátaim!

Fall Sándor

Harminc centiméter van a képernyő és a szemetek között, tudtátok? Harminc centiméteren zajlik a teljes életetek, ez a civilizáció új aranystandardja, sőt, szilíciumstandardja.

Klánok és neamok 2026 Romániájában, ahol a középkor szele fúj a közintézményekben

Sánta Miriám

Ha a rokonom vagy, van munkahelyed. Ha nem vagy a rokonom, akkor nem biztos. Csak legyen minden lepapírozva.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„A magunkkal folytatott belső küzdelem időnként mellékvágányokra visz”

Sólyom István

Senkinek sincs kőbe vésett szerződése a sorstól arra, hogy képes megbirkózni a szabadsággal – mondja Pálfy Zoltán történész, a BBTE adjunktusa. Nagyinterjú, I. rész.

Betekintés a tudománymetria működésébe – mit is akar most a Román Akadémia?

Sánta Miriám

A cikkgyárosoktól a peer review-ig elmagyarázzuk, min megy keresztül egy mai romániai kutató.

// HIRDETÉS