// 2024. november 25., hétfő // Katalin
gyalázat

Megint provokációra készülnek az úzvölgyi temetőben a magyargyűlölő román szélsőségesek

// HIRDETÉS

George Simion és Mihai Târnoveanu az osztrák-magyar temetőbe szólítja híveit.

A magyargyűlölő román szélsőségesek továbbra sem hagynak ki egyetlen jó alkalmat sem arra, hogy gerjesszék a román-magyar konfliktust: most ismét az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben akarnak provokálni.

Mint ismeretes, 2019 júniusában dulakodásig fajult a helyzet, amikor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata által önkényesen a temetőbe kihelyezett, az állítólag oda eltemetett román katonáknak emléket állító keresztek avatására érkető román huligánok megrohamozták a temetőt békésen, élőlánccal védő magyarok sorfalát.

Az akkori temetőgyalázás szervezői, Mihai Târnoveanu, a Nép Útja (Calea neamului) egyesület vezetője és George Simion, aki azóta a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé és parlamenti képviselőjévé avanzsált, csütörtök délután 5 órára, a román hősök emléknapjára hívja a temetőbe híveit.

Târnoveanu videót is közzé tett közösségi oldalán, amelyben arról ömleng, hogy a temetőben román hősök nyugszanak, ám a Hargita megyei önkormányzat 1990 után „elmagyarosította” a sírkertet. (A videó beágyazhatatlan, de ide kattintva megnézheti.)

Azt is felidézi, hogy alapfokú bírósági ítélet is született, amely törvénytelen építménnyé minősítette a románok által a temetőben felállított kereszteket, ezért a csak az ő fantáziájában ott nyugvó román hősök emlékének védelme érdekében a temetőbe hívja azokat, akik egy követ fújnak vele.

Sokkal tömörebb bejegyzésében George Simion is a temetőbe hívja a román szélsőségeseket, ő csupán ennyit írt: „Csütörtökön, a hősök napján legyünk mindannyian az Úzvölgyében! Éljen Románia”.

A gond csak az, hogy az első világháborúban elesett román katonák

nem az úzvölgyi, hanem a kománfalvi temetőben nyugszanak.

Árus Zsolt a Székely Figyelő Alapítvány nevében erre nem csupán a nyilvánosság figyelmét hívta fel, hanem a készülő provokáció nyomán személyesen a Târnoveanuét is.

Árus blogjában arról írt: bár Târnoveanu is nagyon jól tudja, hogy a román katonák Kománfalván nyugszanak, most mégis levelet írt neki, amelyben erre ismét emlékeztette.

Emellett arra is figyelmeztette, hogy a temető Csíkszentmárton területén és tulajdonában van, ezért bármit akarna ott szervezni, azt elõzetesen be kell jelentenie az ottani polgármesternek, illetve a Hargita megyei csendőrségnek. Ezek alapján felkérték arra, hogy a megemlékezést szervezze a kománfalvi temetőben. Végezetül pedig felhívták a figyelmét arra, hogy ha nem így tesz és híveivel az úzvölgyi temetőbe megy, az

a vonatkozó törvény 9. cikkelye értelmében tiltott rendezvénynek számít, s mint olyan, jogi következményei lesznek.

Târnoveanu erre lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy „Netán vicceket írnak? Nagyon komikus!!!!”.

De nem elégedtek meg ennyivel: levelet írtak a csendőrségnek, amelyben felidézték a temetővel kapcsolatos eseményeket, és felkérték a rendfenntartó szervet, hogy akadályozzák meg a rendezvény megtartását, s ha a szervezők nem hajlanának a jó szóra, akkor tegyék meg ellenük a szükséges törvényes lépéseket.

A Székely Figyelő Alapítvány szerint a provokáció elvileg megakadályozható. Mivel ugyanis most már jogerős ítélet van a kezében a temető hovatartozásáról,

Csíkszentmárton polgármestere rendeletben tilthatja be a rendezvény megtartását.

Ez már egy sokkal erősebb eszköz mint a mi felszólításunk, egy későbbi jogi eljárás esetén lényegesen súlyosabban esik latba az, ha a szervezők áthágnak egy érvényes polgármesteri rendeletet.

Mint megírtuk, jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a temetőt önkényesen saját területévé nyilvánító Dormánfalvának semmi köze a területhez, az Csíkszentmártonhoz tartozik.

Ráadásul alapfokon törvénytelenné nyilvánították az oda felállított kereszteket is – a román szélsőségesek mostani akciója ennek nyomán vélhetően azt is célozza, hogy nyomást gyakoroljon a jogerős ítéletet kimondó bíróságra annak érdekében, hogy módosítsa az alapfokú verdiktet.

Remélhetőleg nem járnak sikerrel – és remélhetőleg újabb provokációjuk nem generál újabb súlyos magyar-román konfliktust.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS