A Hargita és Bákó megye határán fekvő úzvölgyi katonai temető körül közel három évvel ezelőtt kezdődött a cirkusz. 2019 áprilisában ugyanis a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a város tulajdonává nyilvánította az első világháborús temetőt, majd egy hónap múlva saját elhatározásból román parcellát alakított ki benne.

Ezzel pusztán csak két probléma volt: az egyik az, hogy az addig a csíkszentmártoniak által gondozott temető kisajátítása illegális volt, erről pedig tavaly októberben jogerős bírósági ítélet is született, a második pedig hogy

a temetőben soha nem is temettek román katonákat,

így az emlékükre felállított betonemlékmű és betonkeresztek tulajdonképpen értelmetlenek.

Na de miután az ellopott területre, a fiktív sírokra emlékművet és kereszteket is állítottak, 2019. június elején, különféle román nacionalisták szervezésében több ezer román megemlékező érkezett a temetőbe, hogy leróják kegyeletüket a – tudjuk: nem is oda temetett – román hősök előtt. Ez utóbbi körülmény őket nem zavarta, amin nem is csodálkozunk, közülük került ki ugyanis az azóta szép nagyot fejlődött párt, az AUR több észkombájn politikusa is.

Csakhogy a bevonulás idején a helyszínen tartózkodott több nyakas székely ember is, akik élőlánccal próbálták védeni a temető bejáratát. A találkozásból kiabálás, lökdösődés, kődobálás lett, annak ellenére, hogy a helyszínt csendőrök biztosították. A román megemlékezők végül bejutottak a temetőbe és felavatták az emlékművet.

Az incidensek után Csíkszentmárton önkormányzata beperelte Dormánfalvát, a bíróság pedig tavaly októberben jogerősen úgy döntött, hogy a moldvai város illegálisan vette birtokba a temetőt. Szentmárton és a Bákó megyei prefektus megtámadta a román emlékmű és a keresztek építési engedélyét is,

ezt érvénytelenítette most a Bákó Megyei Törvényszék.

Ami azt jelenti, hogy az emlékművet és a kereszteket is el kell bontani. Az ítélet alapfokú, tehát nem jogerős, a dormánfalviak fellebbezhetnek ellene.

További részletekért kattintson át a Székelyhonra.