// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Megint provokációra készülnek az úzvölgyi temetőben a magyargyűlölő román szélsőségesek

// HIRDETÉS

George Simion és Mihai Târnoveanu az osztrák-magyar temetőbe szólítja híveit.

A magyargyűlölő román szélsőségesek továbbra sem hagynak ki egyetlen jó alkalmat sem arra, hogy gerjesszék a román-magyar konfliktust: most ismét az úzvölgyi osztrák-magyar katonatemetőben akarnak provokálni.

Mint ismeretes, 2019 júniusában dulakodásig fajult a helyzet, amikor a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata által önkényesen a temetőbe kihelyezett, az állítólag oda eltemetett román katonáknak emléket állító keresztek avatására érkető román huligánok megrohamozták a temetőt békésen, élőlánccal védő magyarok sorfalát.

Az akkori temetőgyalázás szervezői, Mihai Târnoveanu, a Nép Útja (Calea neamului) egyesület vezetője és George Simion, aki azóta a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökévé és parlamenti képviselőjévé avanzsált, csütörtök délután 5 órára, a román hősök emléknapjára hívja a temetőbe híveit.

Târnoveanu videót is közzé tett közösségi oldalán, amelyben arról ömleng, hogy a temetőben román hősök nyugszanak, ám a Hargita megyei önkormányzat 1990 után „elmagyarosította” a sírkertet. (A videó beágyazhatatlan, de ide kattintva megnézheti.)

Azt is felidézi, hogy alapfokú bírósági ítélet is született, amely törvénytelen építménnyé minősítette a románok által a temetőben felállított kereszteket, ezért a csak az ő fantáziájában ott nyugvó román hősök emlékének védelme érdekében a temetőbe hívja azokat, akik egy követ fújnak vele.

Sokkal tömörebb bejegyzésében George Simion is a temetőbe hívja a román szélsőségeseket, ő csupán ennyit írt: „Csütörtökön, a hősök napján legyünk mindannyian az Úzvölgyében! Éljen Románia”.

A gond csak az, hogy az első világháborúban elesett román katonák

nem az úzvölgyi, hanem a kománfalvi temetőben nyugszanak.

Árus Zsolt a Székely Figyelő Alapítvány nevében erre nem csupán a nyilvánosság figyelmét hívta fel, hanem a készülő provokáció nyomán személyesen a Târnoveanuét is.

Árus blogjában arról írt: bár Târnoveanu is nagyon jól tudja, hogy a román katonák Kománfalván nyugszanak, most mégis levelet írt neki, amelyben erre ismét emlékeztette.

Emellett arra is figyelmeztette, hogy a temető Csíkszentmárton területén és tulajdonában van, ezért bármit akarna ott szervezni, azt elõzetesen be kell jelentenie az ottani polgármesternek, illetve a Hargita megyei csendőrségnek. Ezek alapján felkérték arra, hogy a megemlékezést szervezze a kománfalvi temetőben. Végezetül pedig felhívták a figyelmét arra, hogy ha nem így tesz és híveivel az úzvölgyi temetőbe megy, az

a vonatkozó törvény 9. cikkelye értelmében tiltott rendezvénynek számít, s mint olyan, jogi következményei lesznek.

Târnoveanu erre lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy „Netán vicceket írnak? Nagyon komikus!!!!”.

De nem elégedtek meg ennyivel: levelet írtak a csendőrségnek, amelyben felidézték a temetővel kapcsolatos eseményeket, és felkérték a rendfenntartó szervet, hogy akadályozzák meg a rendezvény megtartását, s ha a szervezők nem hajlanának a jó szóra, akkor tegyék meg ellenük a szükséges törvényes lépéseket.

A Székely Figyelő Alapítvány szerint a provokáció elvileg megakadályozható. Mivel ugyanis most már jogerős ítélet van a kezében a temető hovatartozásáról,

Csíkszentmárton polgármestere rendeletben tilthatja be a rendezvény megtartását.

Ez már egy sokkal erősebb eszköz mint a mi felszólításunk, egy későbbi jogi eljárás esetén lényegesen súlyosabban esik latba az, ha a szervezők áthágnak egy érvényes polgármesteri rendeletet.

Mint megírtuk, jogerős bírósági ítélet született arról, hogy a temetőt önkényesen saját területévé nyilvánító Dormánfalvának semmi köze a területhez, az Csíkszentmártonhoz tartozik.

Ráadásul alapfokon törvénytelenné nyilvánították az oda felállított kereszteket is – a román szélsőségesek mostani akciója ennek nyomán vélhetően azt is célozza, hogy nyomást gyakoroljon a jogerős ítéletet kimondó bíróságra annak érdekében, hogy módosítsa az alapfokú verdiktet.

Remélhetőleg nem járnak sikerrel – és remélhetőleg újabb provokációjuk nem generál újabb súlyos magyar-román konfliktust.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről
Krónika

Távozik Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet éléről

Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról
Székelyhon

Amikor a gyógyító gáz életveszélyessé válik: ezt érdemes tudni a mofettázásról

A mofettázást gyógyító hatása miatt szeretik az emberek, a szén-dioxid azonban megfelelő óvatosság nélkül életveszélyessé válhat. Jánosi Csaba geológussal arról beszélgettünk, mire kell figyelni, ha valaki ilyen gyógykezelés mellett dönt.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS