// 2026. szeptember 16., szerda // Edit

Jövő héten még egy megyében sem zárnák be a sulikat. De mi lesz, ha eldől az első dominó?

// HIRDETÉS

Jelenleg az intenzív osztályok telítettségétől függ az online oktatás bevezetése. A súlyos betegek száma pedig elkezdett gyorsabban nőni…

A jó hír: jövő héten még egyetlen megyében sem zárnák be az iskolákat, marad a jelenléti oktatás.

A rossz hír: könnyen lehet, hogy hamarosan dominószerűen dől le a mostani „rend”.

Az ok egyszerű: a kormány legutóbbi rendelkezései értelmében akkor kell áttérni az online oktatásra, ha egy adott megyében 75%-nál magasabb a rendelkezésre álló intenzív osztályos helyek kihasználtsága, vagyis, ha sok a súlyos beteg. Akkor viszont az egész megye összes tanulóját hazazavarják, függetlenül attól hogy az egyes településeken mi a helyet.

Vagyis könnyen előfordulhat olyan abszurd eset, hogy

egyes megyékben olyan települések iskoláit is bezárják, ahol nincs egyetlen fertőzött sem, vagy csak nagyon kevés.

Ezért az elhibázott hozzáállásárt a diákok és a szülők képviselői már a rendelet kihirdetésekor vaskos bírálatokkal illették az egészségügyi minisztert, annak munkatársait és jó eséllyel egyes felmenőit is – de mindhiába.

Kolozs megye már most kiugróan rossz helyzetben van, itt már 68%-os az intenzív osztályok telítettsége,

és ha ez így megy tovább, akár már február elején bezárhatnak az iskolák.

De ugyancsak rossz a helyzet Suceava és Beszterce-Naszód megyében is.

Az omikron variáns azonban sokkal enyhébb tüneteket okoz, tehát kevesebben kerülnek intenzív osztályra – mondhatná bárki, és ez természetesen igaz. Csakhogy, ha vetünk egy pillantást az alábbi grafikonra, láthatjuk, hogy a súlyos esetek száma jelenleg is napról napra nő.

Körülbelül január 12-étől ráadásul ez a növekedés felgyorsult, hiszen most kezd igazán beindulni az 5. járványhullám.

Összevetve ezt a napi esetszámok ugrásszerű növekedésével, nem nehéz elképzelni, hogy mi vár hamarosan az iskolákra. Kolozs megye például máris készülhet.

Az iskolák helyzetét egyébként minden hét csütörtökön értékelik újra, hogy kiderüljön, mi lesz a következő hétfőtől.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról
Főtér

A Facebook-értelmiség magabiztos kognitív szorongásáról

Tudom: az AUR-nak, az AfD-nek, Trumpnak, Putyinnak, az oltástagadásnak, a funkcionális analfabetizmusnak, a tudományellenességnek nem kellene léteznie, mivel a felvilágosodás óta olyan irányba tereljük a világot, hogy ezek ne létezzenek. De léteznek.”

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek
Krónika

Magas rangú román politikus ment neki a magyarok megalázását szolgáló zászlócsókolgatós törvénytervezetnek

Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról
Főtér

A családi ebéd közbeni megfontolt politizálás hasznáról

Ne várjunk arra, hogy az állam egyszer valamikor felébreszti a polgári öntudatot, ne fulladjunk bele a passzív-agresszív kommentkultúra bugyraiba.

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan
Székelyhon

Az erdélyi magyarok lemészárlásában szerepet játszó Avram Iancut méltatta Nicușor Dan

Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei (Țebea) ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon
Krónika

„Még a magyaroknál is jobban tisztelnek minket”. Székely lovasok a kirgizisztáni Nomád Világjátékokon

Több mint száz ország mintegy háromezer sportolója között álltak rajthoz felső-háromszéki lovasok a Kirgizisztánban megrendezett VI. Nomád Világjátékokon.

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába
Székelyhon

Hajnali háromkor állították meg a rendőrök, s nem hiába

Három, közlekedési szabálysértést elkövető sofőrrel szemben indítottak büntetőeljárást a rendőrök szeptember 13-án Hargita megyében. Két esetben ittas sofőrt azonosítottak, egy 18 éves fiatal pedig jogosítvány nélkül ült a kormány mögé.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS