Zászlócsókoltatás – valóságos trikolór-fetisizmust vezetne be egy AUR-törvénytervezet – hírek szerdán

Június 26. a román zászló, a piros-sárga-kék trikolór hivatalos napja, ezt egy 1998-as törvény vezette be az állami ünnepek sorába. A törvény értelmében ezen a napon az állami szervek intézmények ünnepi programokat, rendezvényeket tartanak, mint más hasonló napok esetében.

Ezen a törvényen módosítana az AUR egy tervezete, amelyet még 2023-ban nyújtott be Mircia Chelaru AUR-szenátor. A kezdeményezést a George Simion vezette párt törvényhozóin kívül PSD- és PNL-képviselők és szenátorok és frakción kívüli törvényhozók írták alá, összesen hetvenen.

A módosítás hallgatólagosan átment a szenátuson, jelenleg a képviselőházban van, ahol a védelmi szakbizottság szerdán egy héttel halasztotta a jelentésének elfogadását.

A törvénytervezet meglehetősen meredek szigorításokat hoz a korábbi előírásokhoz képest. Ilyen például az, hogy a trikolór-napi rendezvényeken részt vevő hivatalosságoknak kötelezően meg kell csókolniuk a zászlót, ennek megtagadása akár 10 ezer lejes bírsággal is járhat. A ceremóniáktól való távolmaradás egyenesen büntetőjogi besorolású lesz és hivatali visszaélésnek minősül majd.

A módosítás arra kötelezné a médiát – állami és magánintézményeket egyaránt –, hogy a trikolór napján legalább 30 percet szánjanak a műsorukból az ünnepnek.

Az oktatásügy sem maradna ki az ünnepből, a tervezet szerint ugyanis ezen a napon minden oktatási intézményben egy ceremónia keretében fel kell vonni a piros-sárga-kék zászlót. A zászlót az iskolai ceremónián is meg kell csókolnia az iskolai lelkésznek, a vallástanárnak vagy az iskolaigazgatónak.

Kötelezné a tervezet a helyi önkormányzatokat, hogy a településen nevezzenek el egy teret a zászlóról, Trikolór-tér néven. Ezen a téren fel kell állítani egy 30 métere magas árbócot, amelyre egy 3 méter hosszú és két méter széles trikolórt kell felhúzni. A zászló egy évig ott marad az árbócon.

A törvénytervezet megszabja még annak az imának a szövegét is, amit a hivatalos katonai ceremóniákon részt vevő papoknak el kell majd mondaniuk. Részletesen leírja továbbá, milyen mozdulatokkal zajlik majd a zászló megáldása, és hogy a hivatalosságoknak hogyan kell viselkedniük a ceremónián.

A külföldi román nagykövetségeken és konzulátusokon is rendezvényeket kell tartani a román zászló tiszteletére.

Feszült hangú megbeszélést folytatott kedden este Sorin Grindeanu PSD-elnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az napokban kormányalakítási felkérésre esélyes Luca Niculescu, vagy egy más, PSD által is elfogadott jelölt kabinetjének támogatásáról – tudta meg politikai forrásokból a G4Media portál.

Az RMDSZ szerepe egy ilyen kormány megszavazásában kulcsfontosságú, mivel a magyar alakulat 32 törvényhozójának voksa nélkül a PSD-nek nincs esélye összeszedni az új kormány beiktatásához szükséges számú szavazatot.

Az idézett források szerint a megbeszélés során Grindeanunak nem tetszett, hogy Kelemen Hunor attól teszi függővé a kormány támogatását, hogy a PSD ne kérje a szélsőséges AUR és SOS szavazatait. Az sem tetszik a PSD-elnöknek, hogy az RMDSZ továbbra is a PNL-vel és az USR-vel alkot nem hivatalos koalíciót.

Grindeanu azt is sérelmezi, hogy az RMDSZ ellentmondó üzeneteket fogalmaz meg a PSD-vel és a PNL-vel folytatott tárgyalásokon és a nyilvánosságban.

Kelemen elmondta Grindeanunak, hogy az RMDSZ nem támogathat egy kormányt a szélsőséges pártokkal közösen, mivel ezek folyamatosan ellenségesek a romániai magyar közösséggel.

Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy sok bírálatot kapott a magyar közösségen belülről amiatt, hogy az RMDSZ a PSD, az AUR és az SOS mellett szavazott a képviselőház vezetőségi tisztségei kapcsán és sérelmezte a PSD és az AUR egyre nyilvánvalóbb közeledését is.

Sorin Grindeanu erre azt válaszolta, hogy ha egy kormányt az RMDSZ szavazatainak hiánya miatt nem lehet beiktatni, akkor a PSD olyan tervezeteket támogathat, amelyeket az RMDSZ erőteljesen ellenez: a parlament létszámának 300-ra csökkentését, a választási küszöb növelését, vagy az ország területi-adminisztratív felosztásának módosítást.

A G4Media politikai forrásai szerint a megbeszélésen felmerült az előrehozott választások lehetősége is, ha Nicușor Dan államfő is egyetért vele.

Várhatóan mérsékelten, legfeljebb 10 százalékkal emelkedhet az elektromos energia ára a következő időszakban – véli Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.

Az államtitkár azt követően mondta ezt, hogy a Hidroelectrica állami áramtermelő vállalat bejelentette, hogy októbertől emeli az árakat az új és a megújítás előtt álló szerződések esetében, a ami 7 százalékos végfogyasztói áremelkedést eredményez majd.

Bușoi szerint a villanyáram drágulásának végleges szintje csak azután derül ki, hogy a villanyáram-szolgáltató magáncégek bejelentik, drágítanak-e, és ha igen, milyen mértékben.

A lakossági fogyasztók áramszámláját az is befolyásolta, hogy az idei nyáron magasabb volt a villanyáram-fogyasztás, mivel nőtt a klímahasználat a hosszú kánikula miatt.

A Hidroelectrica hétfőn jelentette be, hogy az említett szerződések esetében októbertől 0,45 lej/kWh-ról 0,515 lej/kWh-ra emeli az árakat. Ez önmagában 13 százalékos növekedés, ami viszont a végfogyasztói árakban csak 7 százalékos lesz.

Cristian Bușoi szerint a lehetséges őszi drágulások oka az, hogy az aszály hátrányosan érintette a vízerőművek működését, amihez hozzáadódik a cernavodai atomerőmű két reaktorának a leállítása is, szintén a vízhiány miatt. Az aszály egyébként a Hidroelectrica termelését nagy mértékben befolyásolja, mivel a dunai Vaskapu vízierőmű a vállalat áramtermelésének 40 százalékát biztosítja.