// 2024. november 22., péntek // Cecília
vegyesen

Iohannist vádolják a túltolt vakcinabeszerzésekért, Ciolacu csak a jó tanároknak adna több fizut – hírmix

// HIRDETÉS

Az EU pedig azt várja, hogy a román vonatok 2030-ra 160-nal repesszenek.

Bár az alatta lévő emeleten dugult el a klotyó, Iohannisnál jöhet fel a trágya vakcinaügyben

Mi is írtunk róla szerdán, hogy amint az az előzetes információkból gyanítható volt, a DNA hivatali visszaéléssel gyanúsítja Florin „Oltókezű” Cîţu volt miniszterelnököt a 2021-es, enyhén szólva túltolt vakcinabeszerzések ügyében. Pénteken az említett az időszakban különben mindössze 3 hónapig tevékenykedő volt egészségügyi miniszter, az USR-s Vlad Voiuculescu is megjelent a DNA székházában, hogy meghallgassa az ellene felhozott vádakat (őt is hivatali visszaéléssel gyanúsítják). Csakhogy az ügyészség épülete előtt Vlad Voiuculescu ledobta az atombombát: kifejtette az őt faggató sajtónak, hogy neki semmi beleszólása sem volt az akkori vakcinabeszerzésekbe, az egészet Florin Cîţu intézte, de még ő sem hozott meg egyetlen döntést sem, anélkül hogy konzultált volna mindannyiunk kedvenc afrikai haknipolitikusával, Klaus Ionopotchivanoc Iohannis úrral. Vagyis végső soron a második mandátuma végén járó államelnököt nevezte meg a túltolt vakcinabeszerzések fő felelősének. Voiuculescu azt is mondta, hogy ha a büntetőeljárás folytatódik ellene, készségesen meg fogja hívni Iohannis elnök urat, hogy tanúskodjon az ügyben a DNA ügyészei előtt. Magát az eljárást különben korábban agyrémnek, „az őrültséggel határos hivatali visszaélésnek” nevezte, szerinte ugyanis minden EU-s tagállam a szükségesnél több oltóanyagot rendelt akkoriban, de csak Romániában indul kivizsgálás emiatt. Roppant kíváncsian várjuk, mit reagál erre Iohannis úr, akit különben a tíznapos afrikai kiruccanás után egyből Dubajba szólítottak bokros teendői.

A miniszterelnök csak teljesítményarányosan növelné a tanári béreket

Nemrég megírtuk, hogy a PNL jövőre újabb 20%-kal emelné meg a tanári béreket. Nem eszik olyan forrón a kását, mondta a pénteki kormányülés előtt Marcel Ciolacu miniszterelnök, aki rámutatott, hogy valóban minden idők eddigi legnagyobb költségvetését kaphatja meg az oktatásügyi tárca, de azt is hozzátette, hogy az ő elképzelésében a tanárok fizuemelése teljesítményarányos kell, hogy legyen. Így arra kérte Ligia Deca tanügyminisztert, dolgozzon ki teljesítménykritériumokat, ami alapján ez megoldható, hiszen azt mégsem várhatja senki, hogy pusztán a fizetések növelésével csoda fog történni az oktatásügyben. Csodára márpedig határozottan szükség lenne: Ciolacu emlékeztetett rá, hogy az EU-s országok közül Románia még mindig utolsó előtti helyen áll a diákok hasznos tudását felmérő PISA-tesztek eredményei szerint. Tűkön ülve várjuk, hogy milyen agyrémet fog kidolgozni a miniszterelnök felkérésére a tanügyminisztérium, de az biztos, hogy nem lennénk a pedagógusok helyében.

Az EU azt várja, hogy 2030-ra 160-nal repesszenek a román vonatok

Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedési biztosa pénteken egy konferencián elmondta, hogy a romániai vonatoknak 2030-ra márpedig 160 kilométer/órás sebességgel kell közlekedniük – ez EU-s elvárás. Ez természetesen az európai vasúthálózat szempontjából is esszenciális, főbb vasútvonalakra érvényes elsősorban, de ha Jézus Krisztus nem tér vissza másodszor is az említett határidőig, hogy Brüsszelt borrá változtassa, akkor nem tudjuk elképzelni, miféle csoda segíthetne Romániának e cél elérésében. Köztudott ugyanis, hogy a román vasúti infrastruktúra posztapokaliptikus állapotokat idéz, egyes szakaszokon olyan lassan közlekednek a szerelvények, hogy a t. utazóközönség nyugodtan leszállhat közben, hogy előreszaladjon a következő állomásig bevásárolni ezt-azt. Adina Vălea szerint az EU-nak „nagyon világos terve van” a közlekedési infrastruktúrára vonatkozóan, beleértve az innovációt is. Nos, a tervek, azok tervek…

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint
Krónika

Schengen: január elsejétől csatlakozik Románia teljes jogú tagként a miniszterelnök szerint

Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt
Székelyhon

A világ legjobbjai között a gyergyószentmiklósi sajt

Először mutatkozott be a Caritas Vidékfejlesztés gyergyószentmiklósi sajtműhelyének egy terméke a World Cheese Awards szakmai világversenyen, a kézműves érlelt sajtjuk pedig rögtön aranyérmes minősítést kapott.

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat
Krónika

Fiaskó: egy nap után máris lerobbant a Románia által vásárolt vadonatúj vonat

Fiaskó árnyékolta be már az üzembe állítása utáni második napján a román állam által vásárolt vadonatúj Alstom vonat útját: nem tudott elindulni.

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó
Székelyhon

Hol a legnagyobb a tél? Itt vannak a hivatalos adatok, hogy hol mekkora a hó

Székelyföld-szerte lehavazott az éjszaka folyamán, mutatjuk, hogy hol mekkora a hótakaró.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS