Gyülekeznek Brüsszelben a felhők Románia Shengen-csatlakozása fölött

Hónapok óta folyik a diplomáciai haddelhadd: elsősorban Ausztria vétója miatt Románia sehogy sem tud átkerülni a schengeni határ túloldalára. Az ügyben a román politikai elit próbált már szépen is beszélni, asztalt is csapkodni, mindhiába.

Az új remény a Bel- és Igazságügyi Tanács ülése volt. Ahol is Románia azt remélte, a keddi napon sor kerül a sorsdöntő szavazásra. Nos, nem kerül sor. Ugyanis a szavazás lekerült a napirendről. Mi több, a belga migránsügyi államtitkár, Nicole de Moor olyat talált mondani az ülés előtt, amitől minden reménykedő lelkében ijedten meglebben a gyertyaláng. Ezt mondta:

„A schengeni térség bővítéséről beszélünk, de előtte magát a rendszer kell megreformálni. Európának is fel kell erre készülnie. Van egy késztetés a sietségre, de mindenki tudja, hogy kulcsfontosságú pillanatról van szó. Nem csak a migrációs rendszert kell megreformálni, de magát a schengeni rendszert is. Ellenőrzés alá kell vonnunk a migrációt, szilárd határokkal, hogy különbséget tehessünk azok közt, akik háborúk elől menekülnek és segítségre van szükségük az EU-ban, illetve azok közt, akik nem menekülnek háborúk elől és nincs joguk belépni az EU-ba.”

Nem csodálnánk, hogy ettől a nyilatkozattól a román Schengen-lobbistákat kiveri a hideg veríték. Ha ehhez hozzátesszük a román Schengen-csatlakozás „ősellensége”, Ausztria hozzáállását, gyakorlatilag be is lehet zárni a lobbiboltot, legalábbis egyelőre. Gerhard Karner osztrák külügyminiszter vonatkozó nyilatkozata ebben a velős mondatban foglalható össze:

„Schengennek jobbnak kell lennie, nem nagyobbnak.”

És itt a pont. Lehet gyűjteni az új erőt, kedves román politikai elit.

A rebellis Teodosie érsekhez bekopogott a DNA

Nyilván nem azért történt mindez, mert a konstancai érsek gyakran meghökkentő dolgokat mond vagy tesz. Hanem azért, mert a Recorder riportja nyomán alapos gyanú ébredt az ügyészekben, hogy Teodosie úr bizony befolyással üzérkedik.

A riport során egy volt pap üzletembernek adta ki magát és egy rejtett videókamerával beállított az érsek úrhoz, hogy ő tudna 800 000 lejt szerezni a vallásügyi minisztériumtól, csak jó lenne egy 20 százalékos jatt. Mire, a videó tanúsága szerint, Teodosie épp hogy nem hallelujázott egyet. És persze, hogy megígérte a 20 százalékos jattot.

Igen ám, de a riportot közzé tették és most nem egy üzletembernek álcázott volt pap, hanem DNA-ügyészenek álcázott DNA-ügyészek kopogtattak az érsek úr ajtaján. A Román Ortodox Egyház nyilván sietett kiadni egy közleményt, miszerint az intézmény üdvözli a bűnügyi eljárást kezdeményezését, hiszen a korrupció üldözése és megbüntetése erkölcsi kötelesség. Khm. Na ja.

Nincs itt semmi látnivaló: Románia megint csapnivalóan teljesített a PISA-felmérőkön

De tényleg na: évek óta ez megy. Jön az új PISA-teszt, a nebulók bevonulnak, kitöltögetik az íveket, beadják a papírokat, aztán eltelik az idő, az illetékesek feldolgozzák az eredményeket és jön a pillanat, amikor az egész ország azon szörnyülködik, hogy MEGINT borzalmas eredmények születtek. Jaj, az EU-ban megint csak Bulgáriát sikerült leköröznie Romániának. Jaj, megint csak a gyászos 2-es, vagyis kritikus általános kompetenciaszintet tudta megkapni szegény mioritikus haza. Jaj, megint kiderült, hogy milyen borzalmasan alacsony a hazai oktatás színvonala.

Na de kérjük tisztelettel: ki tudja, hányszor hangzott már el, hogy amíg annyira nagy a bizonytalanság a romániai közoktatási rendszer csúcsán, amíg nem sikerül általános reformokat végrehajtani, addig miért is csodálkozunk az újabb meg újabb PISA- és egyéb buktákon? Mert lehet hibáztatni a tanárokat (nem érdemes, sőt, nem szabad, elsöprő többségük naponta teszi a dolgát), a nebulókat (nem érdemes, hiszen ha érdekfeszítő módon oktatnak nekik érdekfeszítő tantárgyakat, akkor annak van foganatja), a szülőket, az internetet, az okostelefonokat, bármit… ám a közoktatás állami struktúráinak elsősorban az a dolguk (illetve lenne, már bő 30 éve), hogy kisepregessenek az oktatási rendszer háza táján és vonzóbb, hatékonyabb irányelvek mentén határozzák meg a közoktatás menetét. Amíg ezt nem teszik meg, nagy eséllyel jön a következő PISA-kettes.