Száz nyestbőrrel a batyujában akart beutazni Romániába egy ukrán állampolgár – hírmix

Az orosz–ukrán háború árnyékában sem állt le a csempészet a román–ukrán határon. Ez alkalommal nem cigarettát, üzemanyagot vagy alkoholt próbáltak behozni Romániába, hanem nyest- és nyusztbőröket. A szeretvásári határátkelőnél hétfő hajnali fél kettő körül jelentkezett bebocsátásra egy 34 éves ukrán férfi, aki egy Ukrajnában forgalomba írt mikrobusszal érkezett a határátkelőhelyre.

A határőrök módszeresen átkutatták a személyes poggyászát, és kiderült, hogy a táskájában és egy párnahuzatban legalább száz darab nyestbőr lapult. Mivel a sofőr sem CITES engedélyt, sem a környezetvédelmi hatóság által kiállított különleges engedélyt nem tudott felmutatni a határőröknek, ezért a hatóságok a teljes nyestbőrkészletet elkobozták. A Suceava megyei határrendészet ugyanakkor büntetőeljárást indított minősített csempészet kísérlete, valamint vadon élő védett állatok illegális birtoklása és szállítása miatt.

A nyest és a nyuszt bundája magasan jegyzett luxuscikk a prémkereskedelemben. Sűrű, rendkívül puha és kiváló hőszigetelő réteggel rendelkezik, emiatt a belőle készült ruhatermékek a feketepiacon is komoly összegekért cserélnek gazdát.

A cserzett nyest és nyuszt nyersbőr darabja 450–1500 lej körül mozog, míg egy kucsma, sapka vagy gallér ára 270–1100 lej közötti áron érhető el. Egy használt nyestbundához ugyan már 1000 és 2000 lej között is hozzá lehet jutni, míg egy új, prémium szőrmekabát ára 16 ezer lejtől kezdődik. Az exkluzív luxuskategóriás luxuskabátok kifogástalan minőségű nyusztból, nyestből készülnek, ezért áruk is ennek megfelelően 75 000 lejtől 115 000 lejig terjed.

A kis termetű, de rendkívül agresszív ragadozók, előszeretettel dézsmálják az apróvadállományt. Lakott területeken szívesen látogatják a baromfiudvarokat, valamint nagy kedvvel rágják el az autók motorterében a kábeleket is.

Ugyanakkor fontos szabályozó szerepük van az erdei és mezei ökoszisztémában. Főként rágcsálókkal táplálkoznak, így természetes úton fékezik a mezőgazdasági kártevők és a betegségeket terjesztő rágcsálók elszaporodását. A korábbi évszázadok kíméletlen szőrmevadászata, valamint a természetes erdők zsugorodása miatt a nyestfélék – különösen a fán élő nyuszt – állománya Európa-szerte kritikusan megfogyatkozott.

Annak érdekében, hogy a kereskedelmi célú vadászat ne vezessen a faj teljes eltűnéséhez, a Berni Egyezmény és a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről szóló Egyezmény (CITES) szigorú ellenőrzés alá vonta őket. Engedélyek nélkül a nyesttel és a nyuszttal való kereskedelem, a szállításuk és a birtoklásuk is bűncselekménynek minősül.

A nagy állami takarékosság jegyében az Országos Adóhatóság (ANAF) is fokozta az ellenőrzéseket azon magánszemélyek esetében, akik magas életszínvonalat és jelentős vagyont mutatnak fel anélkül, hogy igazolni tudnák a pénz származását. Az ANAF hétfőn közzétett adatai szerint 2025 júliusa és 2026 májusa közötti időszakban összesen 1102 adóellenőrzési intézkedést hajtották végre olyan magánszemélyekkel szemben, akiket azzal gyanúsítanák, hogy anyagi forrásaik eredetének igazolása nélkül használtak fel pénzeszközöket.

A vizsgálatok nyomán az ellenőrök összesen 540 243 299 lej összegű pótlólagos adótartozást állapítottak meg, és 123 514 438 lej értékben rendeltek el vagyonzárat. A pénzügyminisztérium szerint ez az elmúlt évek legátfogóbb kampánya, amely a bejelentett jövedelmek, valamint a magánszemélyek tényleges vagyona és pénzügyi folyamatai közötti eltérések ellenőrzésére irányult.

A hatósági közlemény szerint a vizsgálatok során feltárt leggyakoribb szabálytalanságok a készpénznek a személyes bankszámlákra vagy azon vállalatok számláira történő befizetésével voltak kapcsolatosak, amelyekben az adózók részesedéssel bírnak, de ide tartoztak a készpénzzel végrehajtott ingó- és ingatlanvásárlások, a kereskedelmi társaságoknak nyújtott hitelek, valamint a törzstőke-emelések is.

Az ellenőrök azokat az eseteket is elemezték, amikor az adózók jelentős összegű, belföldön vagy külföldről származó, készpénzben tartott jövedelmekre hivatkoztak. Sok esetben a felkínált magyarázatokat nem támasztották alá olyan dokumentumok, amelyek igazolták volna az összegek értékét, megszerzésük időpontját vagy a források tényleges meglétét a vizsgált időszakban.

Az ANAF közölte, hogy bizonyos esetekben a szóban forgó személyek nem is rendelkeztek a szükséges pénzügyi forrásokkal ahhoz, hogy az adott kölcsönöket vagy összegeket biztosítani tudják, és a pénzeszközök útja sem volt igazolható bizonylatokkal. Ezek a megállapítások szolgáltak alapul a valós adóügyi helyzet újraszámításához és az állami költségvetés felé fennálló adóhátralék megállapításához.

Ezzel párhuzamosan az ellenőrök olyan jövedelmeket is azonosítottak, amelyeknek a forrása ugyan meghatározható volt, de azokat nem vallották be az adóhatóságnak. Ezek közé tartoznak a lakásbérbeadásból, az önálló tevékenységekből, az értékpapír-tranzakciókból származó bevételek, a külföldön megszerzett jövedelmek, valamint egyéb, adóköteles kategóriákba tartozó bevételek.

A területi eloszlást tekintve Prahova megye vezeti a teljes vizsgált időszak toplistáját több mint 23 millió lejes megállapított adótartozással. A második helyen Bukarest található két különálló, egyenként 22,5 millió, illetve 21,5 millió lejes tétellel.

Ugyanakkor 2026 májusában az adóhatóság 56 új adómegállapítási határozatot bocsátott ki összesen 54,6 millió lej értékben, amelyből a legjelentősebb adóhátralékokat Iași megyében (mintegy 11 millió lej), Fehér megyében (mintegy 5,8 millió lej), valamint Gorj megyében (csaknem 4 millió lej) azonosították az ellenőrök.

Az ANAF képviselői felhívják a figyelmet arra, hogy a bevallási kötelezettségek tiszteletben tartása továbbra is elengedhetetlen az adóellenőrzések elkerülése érdekében, és nyomatékosan arra ösztönzik az adózókat, hogy válaszoljanak az intézmény által kiküldött értesítésekre.

A Maros megyei Mezőszengyel (Sânger) község lakóinak több mint fele, 52,2 százaléka szavazott igennel a település polgármestere leváltására kiírt vasárnapi referendumon, míg 47,8 százalékuk nem értett egyet az elöljáró távozásával, így a különbség mindössze 50 szavazat volt. A részvételi arány 65,23 százalék volt.

A község szavazásra jogosult 1763 választópolgárának arra a kérdésre kellett igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy egyetértenek-e Vasile Grecnek, Mezőszengyel polgármesterének tisztségéből való felmentésével.

Egy nappal a szavazás előtt a hivatalban lévő polgármester a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, emlékeztetni szeretne mindenkit, hogy a szavazás napja a község újjáépítéséről szól, olyan projektek támogatásáról, amelyek felszámolják a 2024-ben talált káoszt és katasztrófát, így arra kérte a lakosokat, hogy pecsételéskor gondoljanak a gyermekeikre.

A polgármester leváltását a korábbi elöljáró, Alexandru Măgheran kezdeményezte, aki 2024-ben mindössze 30 szavazatnyi különbséggel kapott ki a jelenlegi településvezetőtől.