A minap egyik ismerősöm azt írta a közösségi felületén, hogy minekutána Hollywoodot részben magyarok alapították (Zukor Adolf, Kertész Mihály és mások), a számítógépet egy magyar, Neumann János találta fel, a vallásszabadságot először az erdélyi országgyűlés hirdette ki, nincs meglepve, hogy a koronavírus-járvány megfékezésében kulcssszerepet játszó oltóanyagot is magyarok kísérletezték ki. És valóban: bár a vakcina – azaz vakcinák – előállítása nyilvánvalóan széles körű nemzetközi összefogás és tudományos munka eredménye, amelyet egyetlen nemzet sem sajátíthat ki magának egyértelműen, az oltás kidolgozásában komoly súllyal van jelen a „magyar szál”, méghozzá több párhuzamos vonalon is.
Karikó Katalin nevét ma már egyre többen – köztük olyanok, mint Richard Dawkins, a neves evolúcióbiológus – a Nobel-díjra esélyesek közt emlegetik – teljesen megalapozottan, hiszen az ő szabadalma alapján készült el a leghamarabb forgalomba hozott (nem mellesleg jelenleg Romániában is használt) Pfizer-BioNTech-féle vakcina.
De kicsoda Karikó Katalin, akit sokan a világ vírustól való megszabadítójaként ünnepelnek?
Az 1955-ben Szolnokon született, de Kisújszálláson felnőtt biokémikus pályája bizonyos tekintetben tipikusnak mondható – legalábbis abban az értelemben, hogy kísértetiesen hasonlít világhírt elért (vagy egyenesen Nobel-díjas) tudósaink sorsához. Legnevesebb tudósaink zöme ugyanis tudományos munkásságával nem Magyarországon szerzett elismerést, hanem emigránsként nyugaton, többnyire az Amerikai Egyesült Államokban – köztudott, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásaiért kapott természettudományos Nobel-díjat.
A „senki nem lehet próféta a saját hazájában” mondás a jelek szerint Karikó Katalinra is igaz: neki 1985-ben kellett távoznia a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, munkahelyi leépítés miatt, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával, valamint – elmondása szerint – a gyerek plüssmacijába varrt 900 dollárral külföldre, pontosabban Amerikába költözik. Dolgozott és kutatott Philadelphiában, Washingtonban, majd ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen – itt kezdte el a koronavírus-járvány megfékezése szempontjából sorsdöntőnek bizonyul(hat)ó mRNS-kutatást, amelynek alapján kifejlesztették az első, nálunk is forgalomba került, koronavírus elleni védőoltást, a Pfizer-BioNTech vakcináját.
Az mRNS alapú oltóanyag – jelenleg ehhez lehet hozzáférni Romániában és Magyarországon is, (nemsokára érkezik a másik szabadalmaztatott oltástípus, a Moderna-féle vakcina, amely szintén mRNS molekulákon alapul) – abban különbözik a gyakoribb oltástípusoktól, hogy nem elölt vagy legyengített vírust tartalmaz, hanem a vírus egyik ribonukleinsav molekuláját, hírvivő RNS-ét (innen az elnevezés: messenger RNS, azaz mRNS), amely alapján sejtjeink létrehozzák a vírus fehérjeburkának egy részét – amely önmagában ártalmatlan –, ezt a szervezetünk felismeri, antitestet termel ellene, így az igazi ellenség jöttére az immunrendszernek már lesz fegyvere szembeszállni vele.
Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy Karikó Katalin kutatásaihoz partnerre leljen a német BioNTech vállalatban, amelynek jelenleg az alelnöke. Ezzel a céggel együttműködve fejlesztették tovább az mRNS-technológiát, és ezeknek a kutatásoknak köszönhetően „született meg” az a 95 százalékos hatékonyságú vakcina, amelyet elsőként sikerült szabadalmaztatni a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Mint azt a Kossuth rádiónak adott interjújában nemrég elmondta – annak alkalmával interjúvolták meg, hogy ő kapta a magyar közmédia első Év Embere díját –, munkájának elismerésétől azt is reméli, hogy ösztönzőleg hat a fiatal kutatók tevékenységére és emeli a tudományos kutatás rangját a társadalomban. Úgy véli, a vakcina (amelyet ő is beadatott magának) reményt ad, és a legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy a Pennsylvaniai Egyetemen az oltásra váró emberek megtapsolták: „nagyon jól esett, azt hiszem, el is sírtam magam”, mondja.
Az elismerés kapcsán el kell mondani, hogy mindezidáig nem Karikó Katalin volt családjának leghíresebb tagja: lánya, akit mindvégig magyarul nevelt, Francia Zsuzsanna (Susan Francis) kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős, természetesen amerikai színekben – és állítása szerint nem bánja, hogy újabban az édesanyjára nagyobb figyelem irányul, mint őrá.
Apropó rádióinterjú, a biokémikus reagált Orbán Viktor miniszterelnök azon megfogalmazására, miszerint „kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne”. A magyarországi nyilvánosságban egyébként kisebb polémia alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő „kisújszállási asszonyságnak” nevezte Karikót, de a tudós ezt nem volt hajlandó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy remélte, az ő magyarsága „kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok”.
Azzal kapcsolatban, hogy „magyar vakcináról” van-e szó, elmondta, hogy nem tartja túlzásnak az őt egyébként telefonon is megkereső kormányfő kijelentését, mert több magyar is dolgozott a projektben.
„Pardi Norbert volt, aki először publikálta azt (Drew Weissmannal és velem közösen), hogy a módosított mRNS jó vakcina. Pardi Norbertnek nagy szerepe van abban, hogy a módosított mRNS-ből vakcina lett. Norbert pedig magyar, kisújszállási. Úgyhogy igazság szerint őt is megilleti az elismerés. És még nem is szóltam a BioNTech-nél dolgozó magyar kollégáimról, Boros Gáborról és Szabó Gáborról, akik sokat tettek azért, hogy a mi vakcinánk ilyen hatásos lett. Természetesen ahhoz, hogy a vakcina gyorsan elkészüljön, sok ezer kutató és szakértő munkája kellett: Ugur Sahin, aki gyorsan ráérzett, hogy lépni kell, aki létrehozta a céget és rendíthetetlenül dolgozik, a Pfizer az infrastruktúrájával… és hát kellettünk mi, akik olyan szintre hoztuk a technológiát, hogy alkalmazható volt a bevetésre”
– nyilatkozta a szeretlekmagyarorszag.hu portálnak, majd így összegzett:
„Persze szeretünk túlzásokba esni, de most azt mondani, hogy magyar ész volt benne, talán nem túlzás.”
A vakcinafejlesztésnek nem ez az egyetlen „magyar szála”: nemrég a világsajtót és a közösségi médiát bejárta a hír – a Reuters is írt róla –, hogy
egy nógrádi faluban, Szirákon bejegyzett cégnek szintén nagy szerepe van az oltóanyagok előállításában.
A családi vállalkozásnak indult, Lukács Noémi biológus által alapított English & Scientific Consulting (Scicons) égisze alatt olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a koronavírus-vakcinák előállításában. A magyar vidéki vállalat a legnagyobb gyógyszergyáraknak adott el az antitestekből, a világ több mint 50 országába szállítják a „fehér port”, többek közt a Cambridge-i Egyetemnek, a Harvardnak vagy a Pasteur Intézetnek is.
A 71 éves Lukács Noémi elmondta, hogy „monoklonális antitesteket állítanak elő”, ezek az antitestek pedig felismerik a kettős szálú RNS-molekulákat (dsRNS).
„Ezzel ki lehet mutatni, hogy hol szaporodik a vírus, mennyi van belőle, a dupla szálú RNS milyen molekulákkal lép kölcsönhatásba, milyen szövetekben fordul elő és így tovább – ilyesmire lehet a kutatóintézetekben használni”
– magyarázta Lukács Noémi a HVG egy korábbi videóriportjában. A Covid-19 elleni oltóanyag kifejlesztéséről pedig elmondta, hogy
„óriási lehetőség lenne az emberiségnek, és mi is örülnénk, hogy kicsit, de ebben benne vagyunk”.
És bár ezt a biológusnő a saját vállalatára értette, de talán tényleg nem túlzás ezúttal általánosabban érteni: mi, magyarok is.