Karikó Katalin nevét ma már az egész világ ismeri: ő az a tudós, akinek a szabadalma alapján állították elő az első Covid-oltóanyagot. De nem ez az egyetlen magyar vonatkozása a vakcinafejlesztésnek.
A minap egyik ismerősöm azt írta a közösségi felületén, hogy minekutána Hollywoodot részben magyarok alapították (Zukor Adolf, Kertész Mihály és mások), a számítógépet egy magyar, Neumann János találta fel, a vallásszabadságot először az erdélyi országgyűlés hirdette ki, nincs meglepve, hogy a koronavírus-járvány megfékezésében kulcssszerepet játszó oltóanyagot is magyarok kísérletezték ki. És valóban: bár a vakcina – azaz vakcinák – előállítása nyilvánvalóan széles körű nemzetközi összefogás és tudományos munka eredménye, amelyet egyetlen nemzet sem sajátíthat ki magának egyértelműen, az oltás kidolgozásában komoly súllyal van jelen a „magyar szál”, méghozzá több párhuzamos vonalon is.
Karikó Katalin nevét ma már egyre többen – köztük olyanok, mint Richard Dawkins, a neves evolúcióbiológus – a Nobel-díjra esélyesek közt emlegetik – teljesen megalapozottan, hiszen az ő szabadalma alapján készült el a leghamarabb forgalomba hozott (nem mellesleg jelenleg Romániában is használt) Pfizer-BioNTech-féle vakcina.
Az 1955-ben Szolnokon született, de Kisújszálláson felnőtt biokémikus pályája bizonyos tekintetben tipikusnak mondható – legalábbis abban az értelemben, hogy kísértetiesen hasonlít világhírt elért (vagy egyenesen Nobel-díjas) tudósaink sorsához. Legnevesebb tudósaink zöme ugyanis tudományos munkásságával nem Magyarországon szerzett elismerést, hanem emigránsként nyugaton, többnyire az Amerikai Egyesült Államokban – köztudott, hogy Szent-Györgyi Albert az egyetlen magyar tudós, aki hazai kutatásaiért kapott természettudományos Nobel-díjat.
A „senki nem lehet próféta a saját hazájában” mondás a jelek szerint Karikó Katalinra is igaz: neki 1985-ben kellett távoznia a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, munkahelyi leépítés miatt, ekkor döntött úgy, hogy férjével és kislányával, valamint – elmondása szerint – a gyerek plüssmacijába varrt 900 dollárral külföldre, pontosabban Amerikába költözik. Dolgozott és kutatott Philadelphiában, Washingtonban, majd ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen – itt kezdte el a koronavírus-járvány megfékezése szempontjából sorsdöntőnek bizonyul(hat)ó mRNS-kutatást, amelynek alapján kifejlesztették az első, nálunk is forgalomba került, koronavírus elleni védőoltást, a Pfizer-BioNTech vakcináját.
Az mRNS alapú oltóanyag – jelenleg ehhez lehet hozzáférni Romániában és Magyarországon is, (nemsokára érkezik a másik szabadalmaztatott oltástípus, a Moderna-féle vakcina, amely szintén mRNS molekulákon alapul) – abban különbözik a gyakoribb oltástípusoktól, hogy nem elölt vagy legyengített vírust tartalmaz, hanem a vírus egyik ribonukleinsav molekuláját, hírvivő RNS-ét (innen az elnevezés: messenger RNS, azaz mRNS), amely alapján sejtjeink létrehozzák a vírus fehérjeburkának egy részét – amely önmagában ártalmatlan –, ezt a szervezetünk felismeri, antitestet termel ellene, így az igazi ellenség jöttére az immunrendszernek már lesz fegyvere szembeszállni vele.
Hosszú és rögös út vezetett odáig, hogy Karikó Katalin kutatásaihoz partnerre leljen a német BioNTech vállalatban, amelynek jelenleg az alelnöke. Ezzel a céggel együttműködve fejlesztették tovább az mRNS-technológiát, és ezeknek a kutatásoknak köszönhetően „született meg” az a 95 százalékos hatékonyságú vakcina, amelyet elsőként sikerült szabadalmaztatni a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.
Mint azt a Kossuth rádiónak adott interjújában nemrég elmondta – annak alkalmával interjúvolták meg, hogy ő kapta a magyar közmédia első Év Embere díját –, munkájának elismerésétől azt is reméli, hogy ösztönzőleg hat a fiatal kutatók tevékenységére és emeli a tudományos kutatás rangját a társadalomban. Úgy véli, a vakcina (amelyet ő is beadatott magának) reményt ad, és a legnagyobb elismerésnek azt tartja, hogy a Pennsylvaniai Egyetemen az oltásra váró emberek megtapsolták: „nagyon jól esett, azt hiszem, el is sírtam magam”, mondja.
Az elismerés kapcsán el kell mondani, hogy mindezidáig nem Karikó Katalin volt családjának leghíresebb tagja: lánya, akit mindvégig magyarul nevelt, Francia Zsuzsanna (Susan Francis) kétszeres olimpiai és ötszörös világbajnok evezős, természetesen amerikai színekben – és állítása szerint nem bánja, hogy újabban az édesanyjára nagyobb figyelem irányul, mint őrá.
Apropó rádióinterjú, a biokémikus reagált Orbán Viktor miniszterelnök azon megfogalmazására, miszerint „kis túlzással, de nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne”. A magyarországi nyilvánosságban egyébként kisebb polémia alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő „kisújszállási asszonyságnak” nevezte Karikót, de a tudós ezt nem volt hajlandó kommentálni, csak annyit jegyzett meg, hogy remélte, az ő magyarsága „kicsit összefogja az otthoni ellenlábasokat, és együtt örülnek, hogy országunkat jó fényben emlegetik, de hát én már ilyen naiv vagyok”.
Azzal kapcsolatban, hogy „magyar vakcináról” van-e szó, elmondta, hogy nem tartja túlzásnak az őt egyébként telefonon is megkereső kormányfő kijelentését, mert több magyar is dolgozott a projektben.
– nyilatkozta a szeretlekmagyarorszag.hu portálnak, majd így összegzett:
A vakcinafejlesztésnek nem ez az egyetlen „magyar szála”: nemrég a világsajtót és a közösségi médiát bejárta a hír – a Reuters is írt róla –, hogy
A családi vállalkozásnak indult, Lukács Noémi biológus által alapított English & Scientific Consulting (Scicons) égisze alatt olyan antitesteket fejlesztettek ki, amelyek fontos szerepet töltenek be a koronavírus-vakcinák előállításában. A magyar vidéki vállalat a legnagyobb gyógyszergyáraknak adott el az antitestekből, a világ több mint 50 országába szállítják a „fehér port”, többek közt a Cambridge-i Egyetemnek, a Harvardnak vagy a Pasteur Intézetnek is.
[caption id="attachment_423609" align="aligncenter" width="800"] Lukács Noémi (fotó: Reuters)[/caption]
A 71 éves Lukács Noémi elmondta, hogy „monoklonális antitesteket állítanak elő”, ezek az antitestek pedig felismerik a kettős szálú RNS-molekulákat (dsRNS).
">videóriportjában. A Covid-19 elleni oltóanyag kifejlesztéséről pedig elmondta, hogy
És bár ezt a biológusnő a saját vállalatára értette, de talán tényleg nem túlzás ezúttal általánosabban érteni: mi, magyarok is.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
A benzin és a gázolaj jelentősen drágul augusztus 1-jétől, amikor mind az üzemanyagok jövedéki adója, mind az általános forgalmi adó (áfa/TVA) értéke emelkedik a Bolojan-kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagjának hatályba lépése nyomán.
A Salrom igazgatójának lemondását és új bánya megnyitását követelték Parajdon. A környezetvédelmi miniszter szerint nem orvosolható pusztán vadászattal a medveprobléma.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.
Előbb az étkező turistákat kergette el a tányérok mellől, majd a kiérkező hatóságokra is rárontott az a fiatal medve, amelyet szerdán délben kénytelenek voltak kilőni a vadászok egy zeteváraljai panzió udvarán.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.