Gondoljunk arra, hogy a színpadon szorongó, díszruhába öltözött és a nézőtéren szorongó, eredményt váró gyermekek erdélyi magyar felnőttek lesznek, és ehhez sok türelemre, elcsigázott, fásult beletörődésre lesz szükségük.
Az erdélyi gyerekeknek szánt díjátadót különböző, erdélyi gyermekeknek szánt tudásversenyek után szervezhetjük, tehát igen gyakran, és általában szombaton. A hétvége kifejezetten alkalmas arra, hogy az erdélyi családoknak versenyünk által programokat biztosítsunk, és persze a pedagógusoknak is, hiszen ők az erdélyi kultúra őrzői és átadói. Figyelni kell a kultúrára, különösen szombaton. A kultúra törékeny dolog, ezt többször is mondjuk el.
Pedagógusainktól várjunk el feltétel nélküli odaadást és ingyen végzett őrző-védő szolgálatot, mind a gyermekeket mind a kultúránkat illetően. Mint később kiderül, meg fogjuk dicsérni őket ezért, adunk nekik oklevelet és logóval ellátott bögrét. Privátban kérjük meg a pedagógusokat a díjátadó után, hogy a minisztériumi források késése miatt
Díjátadónkat szűk és levegőtlen teremben szervezzük, ezzel is utalva kisebbségi helyzetünk nyomasztó voltára, pátriánk szűkségére, és az esemény súlyára, természetesen. Kezdjünk fél órával később, ezzel is növelve az esemény súlyát. Álljunk szomorúan a színpadra, és ne találjuk a szavakat. A szó oly tünékeny, oly megfoghatatlan! Legyünk líraiak álcaképpen. Szókeresés közben hívjuk a színpadra a Szuttyongató furulyakör kezdő csoportját. Miközben a fehér-feketébe öltözött gyermekek furulyáik lyukacskáit keresgélik, mondjuk el, hogy a felkészítőtanár. Húsz éve, bizony. Szuttyongat. És nemcsak. És még mindig, lám.
Tegyük hozzá, hogy van segédje is a felkészítőtanárnak, ő szintén felkészít. Kérjük meg a közönséget, hogy taps, mert a felkészítőtanár segédje is felkészít. Közönség, taps. Eközben gondoljunk arra, a színpadon szorongó, díszruhába öltözött és a nézőtéren szorongó, eredményt váró gyermekek erdélyi magyar felnőttek lesznek, és ehhez sok türelemre, elcsigázott, fásult beletörődésre lesz szükségük. Hisz lám, a teremben lévő fölnőttek is ilyenek. Eddzük hát a gyermekeket. Ezért a Szuttyongató rövid, ámde lélekemelő műsora után köszönjük meg újra a felkészítőtanárnak. Taps. A segédjének, aki szintén. Taps.
Ezután lássunk hozzá a díjátadóhoz. Eseményünket a szervezők dicséretével kezdjük, hisz a szervező csapat. (Taps.) Sokat és éjt nappallá téve. Egyébként tényleg. Persze elmondhatnánk ezt az esemény utáni gyűlésen is nekik személyesen, de az nem olyan. A gyűlésen inkább a hibáikra térjünk majd ki, a túl sok dicséret azért kártékony lehet.
Ezután, a díjátadó kezdete utáni negyvenötödik percben
hogy mondja el, hogy nem könnyű egy ilyen eseményt támogatni, de nekik kisebb-nagyon buktatókkal mindig sikerül. (Taps. Nem esik szó róla a színpadon, de a minisztériumi források késlekedését is orvosolják ugye, az utazási és szállástérítés néhány hónap múlva hiánytalanul a pedagógusok számlájára érkezik.) Államtitkár, politikus politikai üzeneteket fogalmaz meg arról, hogy a párt milyen ügyes. (Taps, kérésre.) Ekkor már több család apraja alszik vagy sír a teremben, nagyja fészbúkozik, a versenyzők mélyeket lélegeznek. Jókedvűen ültek be eredményt várni, de már ingerültek, idegegesek. Így is kell ennek lenni, egy verseny komoly dolog. Nézzünk szét a teremben, van-e még valaki, aki nem került idegállapotba. Hoppá, egy nyugodt apuka! Nini, egy mindenre magasról tevő versenyző! Nagyszerű, a hangulat fokozható.
Most a gyerekek felkészítő- és kísérőtanárait kell megdicsérnünk, színpadra hívnunk egyenként mind a negyvenhatot, hogy a bögre és az oklevél.
Ekkor, a hatvanadik percben,
de az ilyen versenyekért érdemes. A hetvenedik percben hívjunk színpadra különböző pedagógusokat, akik nélkül ez az esemény. Közben jussanak eszünkbe más pedagógusok is, akik jelen vannak vagy jelen lehetnének, és olyan egyszerű emberek is, akik sokat segítettek az esemény megszervezésében, elhozták autón a tanfelügyelőt, elkísérték ebédelni az államtitkárt, meg minden. Emlékezzünk meg róluk egyenként.
Ha már senki nem jut eszünkbe, akit esetleg kihagytunk a felsorolásból, a nyolcvanadik perc tájékán megkérhetjük a zsűri elnökét, hogy beszéljen röviden (tekintve az idő rövidségére, ugye) a versenyről magáról és a gyerekek teljesítményéről. A zsűri elnöke mondja el, hogy mindenki nyert, aki itt van, és azt is, hogy mindenki sokat tud, de senki nem eleget. Részletezze, hogy miket pontoztak le, és mit nem tudtak a gyerekek.
E szavak nyomán a versenyzők és kísérőik arcán már látni lehet a páni rémületet, a kínt, a gyötrelmet, a menekülési vágyat. Ha ez megvan,
Mivel már a kilencven perce elkezdődött a rendezvény, kérjük meg a kis versenyzőket, hogy szedjék a kis lábacskáikat, miközben a díjért érkeznek ki. Mondjuk nekik viccesen, hogy nem ülhetünk itt éjfélig. Két eredmény között készítsünk csoportképet a díjazottakkal és a díj szponzoraival, például olyan kiadókkal, akik raktáron maradt, több éve megjelent könyveiket ajánlották fel díjul, olcsó édességek forgalmazóival, hűtőmágnes- és bögrefeliratozó cégekkel. Kérjünk tapsot a szponzoroknak.
Nézzünk körül a teremben: ha már teljesen megbomlott a fegyelem, valamikor a második óra vége felé, kihirdethetjük a győztest. Mondjuk el, hogy milyen nehéz volt pénzt szerezni az ő díjára, érezze magát lekötelezve. A győztes szülei felélénkülve, ujjongva tapsolnak, mások már nem figyelnek oda. Az első helyezett zavarodottan kitámolyog, és aláír négy átvételi nyilatkozatot. Miközben aláír, mondjuk el a közönségnek, hogy jövőre. Ugyanitt. Szeretettel.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Pénteki ülésén a kormány megvitatta és jóváhagyta a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetet – számolt be a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
Az embernek kedve lenne, nem emigrálni, dehogy, máshol se kolbászabb a kerítés, csak a reklámokban… inkább elbújni szégyenében, hogy ez a román(iai) rendszer ennyire képes.
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
„És a gondolkodó élet csendben átadja helyét a fanatikus és a zombi iszonyú és nevetséges szembenállásának.”
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Gondolkodás egy amazonasi fejével az erdélyi magyarság visszhangkamráiról.
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
Mert a szakik szerint már csak idő kérdése, hogy mikor veszi át az irányítást…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
A 85 éves Emil Constantinescu meglepően őszinte volt egy, a bányászjárás évfordulójára szervezett eseményen, de ez aligha nyújt elégtételt a történelmi sérelmekre…
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
Ami megfogalmazhatatlan, mégis mindig megpróbálkozunk vele.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.