Korábban beszámoltunk róla, hogy erdélyi magyar civil szervezetek árnyékjelentést nyújtottak be annak nyomán, hogy a román kormány elküldte az Európa Tanácsnak az európai regionális és kisebbségi nyelvek kartájának alkalmazásáról szóló jelentését.

Bethlendi András, a kolozsvári Musai-Muszáj kezdeményező csoport aktivistája és Szigeti Enikő, a marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) képviselője lehetőséget kapott arra, hogy az ENSZ Kisebbségi Fórumán fejtsék ki álláspontjukat – ez meg is történt csütörtökön és pénteken.

A két civil jogvédő egyenesen Genfből, a fórum helyszínéről válaszolt a kérdéseinkre.

Hogyan adódott ez az alkalom, hogy részt vehettek az ENSZ genfi kisebbségi fórumán?

Az idei év első felében több erdélyi civil jogvédő szervezet, többek között a CEMO és a Musai-Muszáj mozgalom árnyékjelentést nyújtott be a Nyelvi Chartáról. Ennek nyomán fogalmazódott meg bennünk, hogy a jövőben közösen lépjünk fel a nemzetközi színtéren.

Az ENSZ Kisebbségi Fórumának munkáját az ENSZ különleges jelentéstevője segíti. A raportőr tesz ajánlást az adott évben megrendezésre kerülő fórum napirendjére, amely idén a kisebbségek helyzete humanitárius krízisben volt.

A fórumon való jelenlétünket az azt megelőző Minority Rights Goup International kisebbségi jogérvényesítő képzésén való részvételünk tette lehetővé. A résztvevőket nem kell meghívják a fórumra, hanem a kisebbségi szervezetek maguk dönthetnek részvételükről.
   
Romániából volt-e más résztvevő, akár hivatalos, akár civil oldalról?

Mi voltunk az egyetlen civil felszólaló Erdélyből. Továbbá az RMDSZ képviselőjelöltje, Benkő Erika is felszólalt, a Pro Regio Siculorum egyesület nevében. Természetesen, a többi országhoz hasonlóan, Románia hivatalos diplomáciai képviselete is jelen volt a fórumon.

Szigeti Enikő és Bethlendi András az ENSZ kisebbségi fórumán
 

Melyek voltak a fórum főbb témái?

Amint már említettük, a fórum témája a kisebbségek helyzete humanitárius krízisben. Az ennek a témának megfelelő idei ajánlattervezetre való reagálásra kérik fel valójában a kisebbségi civil szervezeteket. A felszólalók természetesen több esetben eltekintettek attól, hogy konkrét módosítási javaslatokat fogalmazzanak meg az ajánlattervezettel szemben.

Több, nagyon súlyos humanitárius helyzetben lévő kisebbség jogvédő szervezete a közösségüket ért súlyos jogsértések bemutatása mellett döntött, mint például a szíriai jezidik, az egyiptomi koptok vagy a thaiföldi malájok.

Milyen témákat, problémákat ismertettek a konferencián?

Tekintettel arra, hogy az erdélyi magyar közösséget érő jogsértések nem esnek a humanitárius krízishelyzet kategóriájába, nagyon fontosnak éreztük a mértéktartó objektív felszólalást. Mindenképpen el akartuk kerülni a bombasztikus kijelentéseket vagy a magyar közösség viktimizálását, ugyanis ez méltánytalan lett volna például egy folyamatban lévő népirtás áldozataival szemben.

Ezért mindketten a felszólalásunkban röviden ismertettük szervezeteink tevékenységét, megemlítettük a romániai magyar közösség nyelvhasználati jogainak alkalmazási hiányosságait, és az általunk jól ismert nyelvi jogi szempontok fontosságára mutattunk rá a raportőr ajánlattervezetében.

Számunkra igen nagy dolog volt, hogy több száz civil és diplomata jelenlétében az ENSZ-ben tematizálhattuk az erdélyi magyar közösség nyelvhasználati problémáit. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az ENSZ falai között valószínűleg először hangzott el Kolozsvár és Marosvásárhely magyar neve is.

Mennyire volt fogékony a hallgatóság – akár informálisan is – a felvetett problémákra?

A szakértői panel egy pódiumon ülve vezeti le a fórumot, így jól látható, hogy jegyzetelnek-e egy felszólalás közben vagy sem. Annak köszönhetően, hogy mindkettőnk felszólalása szakszerű javaslatokat tartalmazott az ajánlattervezet módosítására, egyértelműen elnyertük a raportőr és a panelben ülők figyelmét.

A felszólalásunk után többen gratuláltak és a Minority Rights Group International munkatársai is elismerően nyilatkoztak.

Miben segíthetnek az ilyen alkalmak? Lesz-e valamilyen következménye a felszólalásnak? Például az erdélyi jogvédők észrevételei bekerülnek-e a témával foglalkozó dokumentumokba?

Meggyőződésünk, hogy nagyon fontos, hogy az erdélyi magyar civil jogérvényesítés kifogástalan szakmaisággal és objektivitással vegyen részt a mostani fórumhoz hasonló eseményeken, ugyanis a szakértők számára csak a megkérdőjelezhetetlenül objektív és jogilag jól alátámasztott érvelés használható.

Az ENSZ több kisebbségjogi és emberjogi szakértőjével találkoztunk, akiknek bemutattuk a romániai magyar közösség jogait biztosít törvényi háttér hiányosságait, a civil jogvédők peres és jogérvényesítő ügyeit, amelyek alapján a szakértők a jövőbeni szakmai együttműködésről biztosítottak.