A multik irányítják a világot? Persze, ők is! De nem mindegy, hogyan.
A multinacionális cégeket lehet szeretni vagy utálni, de kétség kívül fontos részét képezik a gazdaságnak, illetve az életünknek, jó tehát tisztában lenni motivációikkal, működésükkel, a helyi közösségek számára nyújtott előnyökkel és hátrányokkal. Ehhez járult hozzá az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett szerda esti előadás, melynek meghívottja dr. Poór József, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, a Humán Szakemberek Országos Szövetségének (HSZOSZ) elnöke volt. Előadásának sokat sejtető címe: Élet a multik árnyékában. A nemzetköziesedés és globalizáció hatása a Közép-Kelet európai országok társadalmi-gazdasági viszonyaira. Mondandója azonban túlmutatott a címen, és egy átfogó képet nyújtott a multik globális működésének megértéséhez.
Kik irányítják a világot? – tette fel indításként a számos összeesküvés-elmélet alapját képező kérdést Poór József. A világ „karmestereiként” a multinacionális cégeket, a nemzetközi szervezeteket (pl. ENSZ, a FAO, stb.), a bankokat, és az (egyes) államokat határozhatjuk meg, ők alkotják azt a „titkos társaságot”, amelyre egyes politikusok előszeretettel utalnak. Való igaz, a nagyobb multinacionális cégek akkora erőt képviselhetnek, mint egy ország:
a foglalkoztatottak száma pedig akár 300-400 ezerre is tehető.
A multinacionális cégek meghatározásához két „klasszikust” idézett az előadó. Az amerikai Bartlett-Beamish szerzőpáros jellemzése szerint: azokat a nemzetközi kereskedelmet lebonyolító cégeket nevezzük multiknak, amelyek az export és import mellett külföldi beruházásokkal rendelkeznek, és ezek konkrét vállalatokban öltenek testet. Az ENSZ a következőképpen fogalmaz: a multi két vagy több országban működő, független cég, mely koherens stratégia mentén működik. A multik sajátossága, hogy az adott országokban telephelyeket működtetnek, bizonyos politikai körök szerint újabb kori „gyarmatokat”.
2016-ot írunk, és a kapitalizmus ma már nem ugyanazt jelenti, mint 1989-ben, vagy még korábban. Ez egy sokkal több szereplős gazdasági rendszer, amire a multiknak is tekintettel kell lenniük. A nemzetközi cégek nagy mesterei a világ látszólagos kézben tartásának, de nem mindegyikük globális, hiszen vannak olyanok is, amelyek csak néhány országban vannak jelen – többségében nyersanyagpótlás vagy az olcsó munkaerő miatt.
A globalizáció nem új keletű fogalom, bár különböznek a szakértők véleményei arról, hogy mikor keletkezett. Egyesek Kolumbusz Kristófhoz vagy a keresztes lovagokhoz vezeti vissza, de az általános nézet szerint a 18-19. században jelent meg.
A multik megjelenésének:
Poór József a multikkal szemben tanúsított állami viszonyulást illetően kifejtette: vannak, akik feltétel nélkül támogatják, vannak akik minden feltétellel elvetik a jelenlétüket, és vannak a kompromisszumkeresők. Véleménye szerint ez utóbbi hozzáállás a leginkább ésszerűbb, mivel a multik beáramlása olyan, mint egy házasság.Meg kell nézni, melyek az előnyei és a hátrányai. A multik hozzáállása az adott országhoz sem mellékes, hiszen egyesek figyelmen kívül hagyják az országok között eltérő kulturális szokásokat, míg mások tiszteletben tartják azokat.
Ha még nem hallotta volna ezt a kifejezést, jó, ha tudja: Kína és India országneveinek összetoldásával alakult ki, és a jövő legnagyobb gazdasági előretörését jelzi. Ha a két 1,5-2 milliárd lakosú ország vállalatai tömegesen fognak megjelenni a világpiacon, ahogy néhány évtizeddel ezelőtt Amerika, Japán, vagy a nyugat-európai országok esetében történt, akkor nem tud labdába rúgni senki sem. Már most bizonyos területeken megszerezték a világvezető pozíciót, például a Tata indiai cég. Az előadó meglátása szerint nem a mennyiséggel, csakis minőséggel lehet versenyezni velük, de nem biztos, hogy ez tíz év múlva is igaz lesz.
Előadásában Poór József felhívta a figyelmet, hogy a multik térhódítása milyen emberéleteket követelő tragédiákhoz vezethet – az elmúlt 1-2 évben számos ilyen esetről számolt be a világsajtó. Ezek nem a multik, hanem az auditért felelős vállalkozók hibájából történnek, de elkerülésükben a nemzetközi cégeknek is szerepet kell vállalniuk. Fontosak a környezetvédelmi szempontok is, Poór véleménye szerint a globális cégeknek figyelembe kell venniük az ENSZ vagy más világszervezetek irányelveit nemcsak a környezetvédelemben, hanem az emberi jogok, a munkaügy, stb. területén is.
Poór József a kolozsvári előadáson
Ha a tőkeáramlást megfigyeljük, láthatjuk, kétezerig nagyon jól ment a biznisz, és ez tartott 2001. szeptember 11-ig. Később ismét fellendülés jött: mint egy gyorsvonat, úgy robogott keletre, illetve délre a nemzetközi tőke. A száguldó gazdaságnak a 2008-as világválság parancsolt megálljt, melyből napjainkban már sikerült kilábalni, így ismét fellendült a tőkeáramlás. A számokból az is kiderül, hogy a legtöbb pénz a legfejlettebb országokból megy ki, de ugyanide áramlik vissza. A listát az USA vezeti – fejtette ki Poór József.
Az előadásból kiderült: Kelet-Európa mindig is tőkehiányban szenvedett, főleg azért, mert a kelet-európai fejlődés a középkortól kezdve eltért a nyugati fejlődéstől. Nincs olyan kelet-európai ország, mely tiltakozna a multik beruházásaival szemben, mindegyiknek érdeke a nemzetközi tőke beáramlása. A multik technikája az, hogy mindenkihez elmennek, és a legnagyobb engedményeket nyújtó országot választják. Poór József szerint a kelet-európai országoknak ennek ellenére nem versenyezniük kellene az indiai, kínai cégekért, hanem közösen megteremteniük annak a lehetőségét, hogy a lehető legtöbb hasznot szerezzék a régió számára ezeknek a cégeknek a jelenlétéből.
Szintén kelet-európai sajátosság, hogy az itteni privatizációt nem a Marshall-terv fejlesztési segélyéből, hanem a multik pénzéből valósították meg, amely gyakorlatilag azt jelentette, hogy a multik szabad kezet kaptak a rendszerváltás előtt erre a régióra. A legtöbb tőkét Észtország és Csehország vonzotta, Magyarország közepesen teljesített, Románia viszont nagyon alacsonyan.
Magyarországon az első külföldi tőke a 90-es években jelent meg, az első vegyesvállalatok a Siemens és az IBM voltak. Az évek során voltak hirtelen növekedések és visszaesések is, jelenleg évente 3-4, legfeljebb 5 milliárd euró tőke érkezik az országba. Korábban az olcsó munkaerő miatt jöttek a multik, de ma már Chindiával nem lehet felvenni a versenyt. Jelenleg a képzett munkaerő, az olcsó létesítmények és szolgáltatások, illetve a rugalmasabban kezelt munkaügyi szabályozások vonzzák Kelet-Európába a multikat. Az úgynevezett evolúciós és revolúciós bemeneteli technikák mellett a megosztott gazdaságpolitikának köszönhetően újak jelentek, amit például az Uber alkalmazott. Megjelennek olyan cégek, amelyeknek semmilyen kapcsolódása nem volt az adott régióval, és nagyon rövid időn belül uralják a piacot. Ezeknek a lényege a szoftver, amely nem ismer határokat és távolságot.
Az előnyök közé sorolható a tőkebeáramlás, az új munkahelyek teremtése, az új technológiák és szemléletek meghonosítása. De mindennek ára van. Ha egy országban romlik a gazdasági helyzet, a multi nem sokat tétovázik, összeszedi a pénzt és továbbáll a saját bankokkal együtt. Megjelenésük negatívan érinti a kis- és középvállalkozásokat. Nagyon komoly a manipulációs készségük, képesek befolyásolni a döntéshozókat. Állításait az előadó számos esettanulmánnyal alátámasztotta: a magyar dohányipar, a General Electric, a Nokia, a Kia, vagy a Rétyen megtelepedett Schweighoffer példáján keresztül.
Végezetül Poór József elmondta: a multikat lehet szeretni vagy utálni, de kétség kívül fontos részét képezik a gazdaságnak, ezért velük együtt kell élni. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy a nagyokat védi a verseny és a jog, míg a kicsiket nem védi senki sem. A kormánynak, illetve a helyi önkormányzatoknak és közösségeknek a feladata lenne a védelmük. Nagyon fontos továbbá, a multiknak a közérdekkel szemben nagyon nagy értéke van: ha a közt eladjuk, azt legalább százszoros áron tegyük – zárta előadását a szakember.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Esszük a vízízű, papírízű zöldségeket és közben álmodozunk letűnt korok finomságairól. De mi ennek az oka?
Medve végzett egy olasz turistával a Transzfogarasi út Argeș megyei szakaszán – közölték a hatóságok csütörtökön.
Állami költségvetésből buliztak a Salromnál, miközben megfeszített erővel keresték a hatóságok a parajdi bányakatasztrófa megoldását. A betegszabadságokat is érintik a kormány új megszorítási intézkedései.
Egy 70–80 méteres szakadékból került elő annak a motorosnak a holtteste, akit csütörtökön megtámadott egy medve a Transzfogarasi úton, a Vidraru-tó közelében.
Az olasz sajtó részleteket közölt a csütörtöki transzfogarasi halálos medvetámadás áldozatáról, a 48 éves Omar Farang Zinről, aki Facebook-oldalán tett közzé szerdán medvés fotókat és videókat.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Megnéztük, milyen 2025-ben a tavaly felújított kolozsvári Szamos-part a kirobbanó nyárban. Nem csalódtunk.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
Torockón koncertezett a legendás banda, ahol összefutottunk az emberrel, aki 25 év után először volt Edda koncerten.
„A politikai vezetés így teljesen elengedte a vadgazdálkodást, az állatok pedig zavartalanul szaporodtak. Nem csak a a medvék, hanem a farkasok is. Néhány év alatt a Felső-Nyárádmentén – és a többi erdős vidéken is – drámaivá vált a helyzet.”
A vagyonnyilatkozatok titkosítása nagy port kavart a romániai közéletben. Most megjött az indoklás is.
A direkt magyarellenesség helyett továbbra is a szofisztikált ellehetetlenítési módszerekben bízik az európai táborba visszatért román állam.
A kolozsvári Jazz in the Park fesztivál továbbra sem (túl) drága, viszont szaporodnak a politikai üzenetek. És a bulizene. Ami önmagában nem baj. Virágozzék minden virág. Csak ne feledkezzünk meg a jazzről.