Megdöbbenéssel olvastam, hogy Ninel Peia, a PSD (Román Szociáldemokrata Párt) egyik képviselője állítólag megbolondult. Bár nem egy kórházi jelentésből derül fény a derék román honatya elmeállapotára, hanem az illető saját kezűleg írt szövegéből, amit a stiripesurse.ro oldal közölt, aztán a magyar nyelvű sajtó nagy része röhögve átvett.
Röviden, arról van szó, hogy az illető Úr szerint (aki – figyelem! – időnként ott ül a képviselőház valamelyik bársonyszékén, és részt vesz a törvényhozásban) a Colectiv Klub-beli lángözönt igazából a magyarok zúdították Bukarestre, hogy a katasztrófát követő zűrzavarban ügyesen ellopják Erdélyt.
A szöveg láttán – a minimális erkölcsi normákat figyelembe véve – rögtön arra gondoltam, hogy ekkora faszságot nem lehet leírni. Ilyen szuperköcsög módon nem lehet gúnyt űzni a katasztrófa áldozatainak emlékéből, a hozzátartozók gyászából, de a még mindig életveszélyben forgó túlélők sorsából sem. Márpedig ha ez a szöveg nem faszság, akkor igaznak kell lennie. Kaptam magam, és felhívtam a Katonai Felderítő Hivatalt. Nem is kellett sokáig várnom (odaát, ugye, épp nem készülnek nemzeti ünnepre), és a szolgálatos tiszt igen kedvesen tájékoztatott a dolgok állásáról.
Legnagyobb döbbenetemre megtudtam, hogy Ninel Peia minden mondata igaz! Sőt! A magyar titkosszolga szerint a klubtűz egy sokkal átfogóbb Erdély-elcsatolási terv része volt, amelyről most, hogy az éber mioritikus nemzetféltő ilyen zseniális módon lerántotta a leplet, szívesen tájékoztat.
Az amúgy igen bájos, Egy szál harangvirág fedőnevű offenzíva három hadműveleten alapult, a leleplezett tűzvészen kívül. (A Colectiv-tűz lett volna a füstjel, amely beindítja a többit.)
Az első. A Székelyföldön és Erdélyben elszaporodott medvék igazából nem őshonosak. 1990 óta magyar deszantosok szállították éjnek idején a kiválóan idomított orosz harci medveosztagokat az említett területekre (aki meri, nyugodtan ellenőrizheti, hogy minden egyes medve bal fülében ott az Oбученный в России, azaz Trained in Russia-tetoválás), hogy amikor majd égnek szökken a láng, lerohanhassák velük a rosszul kiképzett, alulfelszerelt és –táplált román hadsereget.
A második. A szubverzív, irredenta magyar katonai italgyártó vállalatok évtizedek óta importálják a legolcsóbb cseresznye-, körte-, szilva-, barack- és egyéb pálinkák kilolitereit Olténiába és Moldvába. A cél világos volt: teljesen lezülleszteni a román férfilakosságot, hogy amikor majd fegyverbe szólítja őket a trikolór nemzetféltés, tántorgáson és népdaléneklésen kívül egyébre ne legyenek képesek.
A harmadik. (Ez lett volna a csodafegyver, jegyezte meg szomorúan az ügyeletes titkosszolga.) Az erdélyi magyar temetők sírjaiba 1993 óta egyetlen erdélyi magyar elhunyt sem került. Egy titkos egyezmény értelmében az erdélyi magyar halottakat a pannon alföldön kijelölt titkos temetőben helyezték örök nyugalomra. A honi sírkertekbe pedig egytől-egyig veterán amerikai harci zombik kerültek. Akik az előre megbeszélt hívó szóra előtörtek volna a sírokból és a szó legszorosabb értelmében kiszakították volna Erdélyt Románia testéből.
Nos, tulajdonképpen ezt a grandiózus elcsatolási offenzívát hiúsította meg Ninel Peia leleplező szövege. A medvék és a zombik kitelepítése már zajlik, az alkoholimport leállt. Hát így. Erdély elszakítása ismét elmaradt. Jöhet a következő terv. Bár személy szerint sok reményt nem fűznék hozzá, hiszen lám, a román nemzeti agyvelő éberen figyel. És lesújt!