„A kontinens belseje felé özönlő bevándorlóáradat, valamint az iszlám romániai térhódítása közepette nem véletlen, hogy számos mértékadó bukaresti politikus nyíltan azt hangoztatja, hogy hazájának egyetlen menekültet sem szabad beengednie a területére. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) diaszpóráért felelős elnöke például azt javasolja, hogy közel-keleti migránsok helyett a bukaresti hatóságoknak a Nyugat-Európában élő mintegy hárommillió románt kellene hazacsalogatniuk, illetve a kelet-ukrajnai frontra vezényelt kárpátaljai román férfiakat és családjukat áttelepítenie. A szeptember 4-i magyar–román futballmérkőzésre Budapestre látogató Liviu Dragneát, a PSD ügyvivő elnökét ugyanakkor bevallottan elrettentették a Keleti pályaudvaron látottak. – Valahogy nem szeretnék ugyanennyi bevándorlót látni Bukarest utcáin – állapította meg sokatmondóan a politikus.
De Bukarest még a bevándorlók deklarált elutasítását is a maga hasznára kívánja fordítani az európai porondon. Victor Ponta miniszterelnökkel az élen számos romániai politikus úgy véli: ha Brüsszel szolidaritást vár az országtól a menekültek befogadása terén, akkor ennek a szolidaritásnak kölcsönösnek kell lennie, vagyis az EU-nak többéves halogatás után végre rá kellene bólintania az ország schengeni csatlakozására. Kérdéses, mennyire lehet sikeres ez a román taktika olyan körülmények között, hogy az Európai Bizottság illetékesei rengetegszer elismerték: Románia műszaki szempontból teljesíti a belső határellenőrzés nélküli térséghez történő csatlakozás feltételeit, a döntés azonban politikai természetű. A tagállamok között a migránsválság kezelése terén tapasztalható súlyos nézeteltérések ismeretében kevésbé valószínű, hogy az EU éppen most jutna közös nevezőre schengeni határainak keleti kiterjesztését illetően.”