Nekrológ helyett

Ez a nagyszájú pojáca igazi caragialei figura volt, csak nem a humoros fajtából, hanem abból a tipusból, akin jó esetben is csak kínjában tud nevetni az ember.
Hirdetés

„Vannak akik kifezjezetten ódákat zengenek róla – ez az Antena 3 – de a romániai mércével visszafogottnak tekinthető román satjóorgánumok is maximum színes, netán ellentmondásos személyiségnek nevezik C. V. Tudort, az uszítót, az őrjöngőt, ezt a román Zsirinovszkijt, aki hosszú évtizedeken át mérgezte a hazai közéletet a műveltség álcájába bújtatott otromba, ostoba nézeteivel. Minden közéleti megnyilvánulása nyilt támadás volt a jóérzés és a józan ész ellen.

Rendszerváltás utáni politikai krédója három pontban foglalható össze: (1) a kommunista rendszer jó volt, tehát Ceasescu is jó román és jó vezető volt, (2) a romániai magyarok vagy asszimilálódjanak, de legjobb az, ha eltakarodnak innen (de a cigányok és a zsidók is magukra vessenek), és (3) Romániának egyesülnie kell Besszarábiával. (…)

C. V. Tudor tovább éltetett egy rendkívül kártékony mentalitást, amitől ez az ország azóta sem tud szabadulni. Tehát többek között neki is tulajdonítható az, hogy a halálával együtt nem száll sírba, hanem tovább él Romániában a nacionálkommunista vétetésű sovinizmus és magyargyűlölet. Jó, ha mindezt nem felejtjük el ebben a halál keltette megbocsátásra ingerlő hangulatban. Nyugodjon békében olyan mértékben, amilyen mértékben munkálkodott azon, hogy Romániában nyugodt, megbékélésre hajló közélet teremtődjön meg.”

Hirdetés