Megkövetem Kereskényi Gábort

A Szatmár megyében jó három éve felállt szocliberális vezetésről eleve látszott, hogy totál nemzeti jellegű, s fő célja a korábban nyolc évig vezető magyarság kiszorítása, ahonnan csak lehet.
Hirdetés

„Ez olyannyira sikerült, hogy bár a szavazatok aránya szerint, a társadalmi és nemzetiségi béke és nyugalom  okán bőségesen járt volna egy alpolgármesteri poszt (amit még a legrohadtabb vatrás időkben sem mertek megtagadni), ez most fel se merült. A lenézés, mellőzés és az arrogancia jellemezte az irányunkban megnyilvánuló magatartásukat. Tőlük minden pártkatona, végzettségétől és tapasztalatától függetlenül jó álláshoz jutott. Jellemző a lapunk hasábjain is ismertetett eset, amikor az új szocialista színházvezetők amerikai kirándulásra használták azt a pénzt, amivel a színészek nyári vakációját kellett volna kifizetni. De említhetnénk az ifjúsági és sportigazgatók többszöri cseréjét. Arról is külön szóltunk, hogy a városnapi ünnepségre jó ha szemszúrásból hívtak egy-két magyar sztárvendéget.

Legnyomasztóbb mégis az volt, hogy nyíltan ócsároltak bennünket, s nyíltan a kijelentették, hogy nincs helyünk a megye és a város vezetésében. A tavaszi legeltetési ünnepen, az avasi Simbrán Victor Ponta miniszterelnököt is arra kérték, hogy tegyen meg mindent kiszorításunkért. S ezt ő nem csak ott, de később egy szatmári főtéri nagygyűlésen is szó nélkül hagyta, vagyis tolerálta, sőt rábólintott. A helyzet csak akkor változott, miután Iohannis lett az államelnök, s kezdett fejükre omlani a ház. Ekkor »nagylelkűen« felajánlottták az RMDSZ-nek az egyik alpolgármesteri posztot. »Ezzel a nacionalista gárdával soha nem közösködünk« – volt Kereskényi Gábor parlamenti képviselő, a szervezet városi elnökének határozott válasza. Többen vitatkoztunk vele, hogy mégis csak jó, ha akár pár hónapig belelátunk Coica polgármester fazekába.

A magam részéről most megkövetem a Kereskényi képviselő urat. Mégis jól döntött, amit Victor Ponta újabb magyarellenes kirohanása mellett az RMDSZ székháza elleni »merénylet« is igazol. Fényes nappal történt, akkor, amikor a szocik városi konferenciája ülésezett. A felbújtott nagyon biztos volt a dolgában. Kezet rá, hogy nem kapják el. Pedig a rendőrség épületétől tiz méterre csörömpölt az ablak.’

Hirdetés