„Már a három romániai magyar politikai alakulat első, a 2012-es helyhatósági választáson történt versengése során kiderült, hogy a két kisebbik pártnak külön-külön nincs esélye megszorongatni az urnák elé járuló erdélyi magyar szavazók többségének bizalmát élvező RMDSZ-t.

A két évvel ezelőtti hármas megmérettetésből ráadásul az MPP jött ki egyértelmű vesztesként, hiszen miközben az RMDSZ-nek sikerült növelnie például polgármesteri tisztségei számát 2008-hoz képest, a polgáriak kénytelenek voltak beérni kevesebb mandátummal. Ugyanakkor teljes mértékben az EMNP sem lehet elégedett a két településvezetői és több mint kétszáz tanácsosi mandátummal, habár fiatal, választásnak először nekiveselkedő alakulatként nem volt könnyű megvetnie a lábát a politikai porondon.

Világos tehát, hogy az RMDSZ hegemóniájával szemben két magyar alakulatnak nagyon nehéz, szinte lehetetlen ütőképes alternatívát felmutatnia. Lám, a román oldalon már ráismertek a fúzió létjogosultságára, a liberálisok és a demokraták is ugyanabban a politikai struktúrában képzelik el a jövőjüket. Néppárti vonalon ez a felismerés már korábban megtörtént, az alakulat vezetősége pedig többször tett félreérthetetlen ajánlatot ez irányban a polgáriaknak.

A jelek szerint az MPP vezetői nem kerülgethetik tovább a kérdést, hiszen immár saját tagságuk »kergeti« őket döntéskényszerbe. Az, amely valószínűleg belátta azt is, hogy az RMDSZ uszályaként hiteltelen ellenzéki és politikai alternatívaszerepben tetszelegni.”