„A matematika világában otthonosan mozgóktól hallani jobbára, hogy a számok sosem hazudnak. Kivéve, ha célzottan valótlanságok közlésére használják őket.

Mint például a címlapján magát pénzügyi újságnak nevező bukaresti gazdasági napilap, amelyben a minap egy elemzésnek álcázott összeállítás jelent meg, amely azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy az ország reálgazdaságának egyharmadát a főváros és környékének övezete adja.

Nagy ferdítés mindössze kettő van a dologban. Az egyik, hogy nagyvonalúan elsiklik afelett, hogy a nagy cégek, mint például a vásárhelyi vegyi üzem, vagy az országos lefedettségű hálózatokkal dolgozó szolgáltatók, mint például a bankok, nem az adóhatóság területi fiókjainál szerepelnek adófizetőként, hanem egy központi adatbankban, és a központban is fizetik be az adóikat, így papíron minden eredményük a fővárosban mutatkozik meg, noha a tevékenységüket vagy csak részben végzik ott, vagy épp egyáltalán nem.

A másik ferdítés pedig, hogy az elemzéshez a cégek üzleti forgalmát vették alapul, holott ha a reálgazdaság eredményességéről akartak volna tiszta képet kapni, akkor az adózás előtti tiszta nyereséget kellett volna figyelembe venni.”