// 2026. szeptember 18., péntek // Diána
Edgár

Venus és Nichita Ulrache találkozása az erdélyi prózairodalom boncasztalán

Fotók: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Fotók: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Fotók: Mărcuțiu-Rácz Dóra

// HIRDETÉS

Kollégánk és barátunk írt egy könyvet, mi pedig beszámolunk arról, hogy milyen volt a bemutatója. De legalábbis megközelítőleg.

Varga László Edgár – a továbbiakban Edgár – kollégám azt mondta a saját könyvbemutatóján, hogy nincsen objektív újságírás.

Igazat kell adnom neki, hiszen róla írok most. Így, körülbelül évtizednyi ismeretség után, ráadásul a könyvbemutatójáról. Mert, mint tudjuk, az irodalom szubjektív dolog, még akkor is, amikor az objektivitás álcája mögé bújik, és végzetes, mint a szerelem.

(Ezt is Edgár mondta a saját könyvbemutatójának valamelyik percében, mármint a mondat második felét, és nem pont így, de ezt jelentette).

Edgár írt egy újabb könyvet, ezúttal prózát: az Erdélyi Híradó Kiadónál, Gáll Attila szerkesztésében jelent meg nemrég a Venus és Nichita. Egy tartalmilag nagyjából összefüggő novellafüzért olvashatunk benne, valamint a végén még három különálló novellát, ami Edgár állítása szerint azért került bele, hogy lássák az olvasók, nem csak egyféleképpen tud írni. (Akik olvassák itt nálunk a publicisztikáit, azok tudják, hogy ez tényleg így van.)

// HIRDETÉS

Ezt a könyvet – a megjelenés előtti hosszú várakozás és tűkön ülés után – végre bemutatták Kolozsváron december 16-án a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen ( az egykori Melody/Központi szálló nagytermében), ahol Márton Evelin író beszélgetett a szerzővel egy adventi koszorúval és varrottas terítővel ellátott asztal mellett, ami miatt minimum úgy néztek ki (főleg Edgár egy fekete kisgalléros zakóban), mint lelkészek a szószék mellett.

A „szószék”

A „szószék”

Isteni közbeavatkozás gyanánt időnként a végítéletet jelzendő, fülsiketítően felbúgott a mikrofon. De ha ez nem volt elég, a könyv így is nyomasztó írásokat tartalmaz. Edgár azonban biztosított mindenkit kaján mosollyal az arcán, hogy nem akarja elvenni senki kedvét a novelláktól, csak jelezte, hogy a sötétebb hangulat és a Gabriel García Márqueztől, illetve Bodor Ádámtól örökölt mágikus realizmusa mellett az írások nyomokban humort is tartalmazhatnak. Meg hát elég nyomasztó ez a mostani világ is, amelyben élünk, szóval az irodalmon számonkérni azt, hogy másmilyen legyen, mint amilyen, badarság volna.

A szubjektív újságírás és kollegiális szentimentalizmus jegyében meg kell jegyeznem, hogy ha eddig nem tudtuk volna, Edgár igen jó prózaíró is amellett, hogy költő. Ez azért nem kis teljesítmény, mert két különböző írói habitust feltételez. (Főleg, hogy az írók, költők, irodalomtörténészek, szerkesztők és újságírók itt nálunk Erdélyben nagy átfedésben léteznek saját magukkal.)

A Venus és Nichitát már csak azért is érdemes kézbe vennünk,

hogy mondatalkotási- és szerkesztési, gondolatvezetési élvezetet nyújtson. És közben vizionárius. Ez nem az a fajta irodalom, amely megmondja, hogyan kellene gondolkodnunk, nem oktat ki arról, hogy az életet hogy kell csinálni, és

pont emiatt tudnám neki mégis elhinni azt, ha elmondaná, hogyan kell.

De nem mondja, és ez így van jól. Gondolkodni manapság úgysem divat.

Ahogy az sem, hogy az írói válságokra (értsd: olyan periódus az alkotó életében, amikor nem tud alkotni, csak forrong, feszeng, kínlódik, gondolkodik vagy épp leereszt) pozitív dolgokként tekintsünk. Edgár úgy érzi, ezek a válságok teszik lehetővé azt, hogy a kreatív energiák leülepedjenek és újult erővel támadjanak fel – kicsit úgy kell ezt elképzelni, mint a hamvaiból feltámadó főnixmadarat. Egyszerűbben szólva: akkor lesz élvezetesebb a játék, ha hagyjuk az agyunkat egy ideig unatkozni.

Ezért azt is tanácsolja minden alkotó embernek, hogy egy ideig igenis kussoljon,

mert azt csak a dilettánsok találhatták ki, hogy az írás szórakozás.

Az írás folyamata szerinte olyan, mintha egy dombtetőn üldögélne töksötétben, éjszaka. Aztán ahogy ott üldögél, mereszti a szemét, fülel, és észreveszi, hogy lassan pirkadni kezd, kitisztul benne a kép és kirajzolódik a szeme előtt a környék. Mire megvirrad, meglett egy történet.

Edgár nem úgy dolgozott ezeken a novellákon, hogy tudta előre, hogy honnan indul és hova fog megérkezni. Egy-egy kezdőmondat, hatásosabb indítás megtalálása jelentették a szövegek megszületését, aztán mondatról mondatra tapogatózva haladt, és általában ő maga is meglepődött a végén. A novellákban felbukkanó Venus és Nichita Ulrache metamorfózisokon áteső alakjai is hirtelen ugrottak be neki. Ráadásul nem is akárhogy: otthon, Székelyhídon vonult félre, miután összeszólalkozott az édesanyjával. (Azért nem ajánljuk, hogy minden kreatív folyamat idegeskedéssel induljon.)

A szubjektív újságírás nevében (és alkotó emberként) szeretném hozzátenni, hogy az tényleg nem jó, ha előre elmondjuk, mik a további terveink az írás terén, mert az olyan érzést kelt, mintha már félig kész lenne.

A szóban forgó kötet

A szóban forgó kötet

Edgár azért elárulta, hogy egy regényen is dolgozik már egy ideje,

amit szintén a komorság és a humor egyvelege fog jellemezni szokásához híven (és egy süket festőről fog szólni, aki anatómiai rajzokat készít például), sőt, a hosszabb lírai válság után úgy érzi, verseket is írna már, kívánkozik a rövidebb, kompaktabb formátum. Viszont nem szeretné ellőni azzal, hogy egyszerre regényt és verset is ír, hiszen egy regény szerkezetét, történetét megteremteni így is embert próbáló feladat, és ebben most nyakig benne van.

A furcsa atmoszférájú, keserédes történeteket és hangulatokat árasztó, vicces nevű szereplőkkel megáldott könyvet mindenkinek jó szívvel tudjuk ajánlani. A hétköznapokban szűkszavú Edgár agyából kipattanó írásoktól azt hiszem, mindannyian kicsit megpillanthatjuk a hajnalt egy sötét dombtetőn üldögélve.

(És akkor most már én is befejezem, pedig, Istenem, mennyi mindenről lehetne még beszélni, de hát, könyörgöm, olvassák el a könyvet, elvégre mégse lehet minden egyes Varga László Edgár-novella mellé egy Sánta Miriámot állítani. A hivatkozás innen.)

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix
Főtér

Négy parkoló autót zúzott le, és egy gázvezetéket is megrongált egy részeg ferraris Nagyszebenben – hírmix

Uniós forrásból vásárolt napelemekből építettek támfalat a földcsuszamlás ellen. Kitoloncolják Romániából Omar Hayssamot.

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről
Krónika

Az AUR a botrány után már egyeztetne a magyarellenes zászlócsókolgatós törvényről

Egyeztetést kezdeményezett a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a román zászló napjához benyújtott módosító javaslatáról, miután az jókora botrányt okozott, és számos bírálat érte.

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS