Negyven évszázad történelem... és kortárs magyar irodalom Egyiptomban, avagy erdélyi magyar költő (kinek verseit arab nyelvre fordították) impressziói a kairói könyvvásáron és környékén.
Éppen tíz éve, hogy elolvastam Tajjib Szálih szudáni író Az Északra vándorlás évada című regényét a Nagyvilág 2012-es évfolyamából. A regény azóta sem jelent meg kötetben, pedig a fordító, Tüske László tájékoztatása szerint az Arab Irodalmi Akadémia ezt a prózát választotta a XX. század legfontosabb arab nyelvű regényének. Mindössze ezt a regényt, illetve Az Ezeregyéjszaka meséit ismerem félig-meddig az arab nyelvű irodalomból, igaz, utóbbit immár Prileszky Csilla teljes, minden szempontból kielégítő fordításában. Szégyenkeztem tehát egy kicsit a tájékozatlanságom miatt a Kairói Nemzetközi Könyvvásár pódiumbeszélgetésén, főleg miután a közönség soraiból eléggé indulatosan kioktatott egy fiatalember, hogy az Ezeregyéjszaka nem arab irodalom, hanem perzsa, csak arab fordításban maradt fenn. Pedig még az angolok is inkább Arabian Nightsként emlegetik az Ezeregyéjszakát! Vagy az angolok is olyan nagyvonalúan felületesek, mint jómagam? Egyáltalán: mit tudunk mi az arab világról? És mit lehet meglátni öt nap alatt „nyugatiˮ szemmel a kairói arab világból?
*
A repülőútra Varlam Salamov Kolimai történetek című kötetét vittem magammal. Innét is szeretnék gratulálni a Helikon Kiadó vezetőjének, M. Nagy Miklósnak, hogy végre rászánták magukat Salamov munkáinak teljes újrafordíttatására és kiadására.
Korábban csak részletek jelentek meg tőle magyarul Kolimai elbeszélések címmel (én románul olvastam, mind a hat kötetet, 2015-ben adta ki a Polirom), pedig tényleg a XX. század egyik legfontosabb írójáról van szó. Ő jelentette ki ellentmondást nem tűrően, hogy Faulknerrel tetőzött a fikciós próza, meg amúgy is: a XX. század rémtörténetei után az irodalomnak csak és kizárólag dokumentumként, sőt: vádiratként van értelme. Talán Salamov nyomta meg az agyamat, de szokásomtól eltérően ezúttal elég sokat fotóztam, kommentálva is fejben a látottakat.
*
A Kairói Nemzetközi Könyvvásár az arab világ legnagyobb könyves rendezvénye, a frankfurti után pedig a világ második legnagyobb könyvvására. Minderről természetesen Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar tájékoztat (ő fordította le és jelentette meg arabul Feketemunka című kötetemet). A magyarok először vesznek részt a kairói könyvásáron a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, nem csoda, ha kiemelt figyelmet kapunk a sajtó részéről, még az egyiptomi Cosmopolitanben is megjelent a reklám a könyveinkről. Hosszú asztalt ülünk körbe január 26-án a könyvbemutatók idején, Abdallah fiatal munkatársa narancslevet és nassolnivalót szolgál fel minden résztvevőnek, nemcsak a meghívottaknak, hanem a közönségnek is.
Vajon hogy lehetne meghonosítani itthon is ezt a szokást? Mondjuk, eléggé furcsán veszi ki magát, ha süteményt rágcsál az ember, miközben saját versét hallgatja arabul. Szépen, kántálva szaval az arab színész, úgy látszik, Kairóban ezt így kell csinálni, nincs is semmi bajom vele, de vajon miért tűnik sokkal hosszabbnak az ő előadásában a vers?
*
Másnap (január 27-én) délelőtt Jászberényi Sándor az egész magyar kontingenst elviszi a pénteki állatvásárra. Jászberényi 15 évig élt Kairóban, tudja, mit érdemes megnézni Kairóból, állítólag még a Holtak városában is élt egy hétig… A Holtak városa… Miután a múlt század közepén Gamal Abden-Nasszerék átvették a hatalmat, rengeteg vidéki költözött Felső-Egyiptomból Kairóba, csak épp lakás nem volt számukra. Beköltöztek hát a Nekropoliszba, többek közt szultánok és hercegek kriptáiba is, koporsófedelet használva vasalódeszkának… Becslések szerint ma már egymillió ember él a Holtak városában. Ők gondozzák a sírokat, és ha az elhunytak hozzátartozói megérkeznek a Holtak városába, az önkéntes „lakásfoglalókˮ diszkréten háttérbe vonulnak. És ez így megy immáron három generáció óta… Édes istenem!
Néptelen utca a Holtak városában, csak a szemét mutatja, hogy emberek laknak a környéken.
*
Délután rövid látogatás a gízai piramisoknál. Negyven évszázad történelem, nekem mégis (talán a Holtak városában tett gyaloglás miatt is) Shelley Ozymandiás című szonettje jutott eszembe. Hogy tudniillik ez az emberi nagyság mind mire jó?
„Egy messzi vándor jött, ki ős romok
Felől regélt: A pusztán szörnyü két
Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok
Lep egy kőarcot. Homloka setét.
(…)
A talpkövön kevély igék sora:
»Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
Nevem Ozymandiás, urak ura.«
Más semmi jel. A roppant rom körül
Határtalan szélesre s hosszura
A holt homoksík némán szétterül.ˮ
(Tóth Árpád fordítása. S csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy alig ejtettem ki a számom a vers címét, Jászberényi rögtön idézett is versből, nyilván angolul: „My name is Ozymandias, King of Kings, / Look on my works, ye mighty, and dispair!ˮ Nofene! Saját bevallása szerint fotografikus memóriája van…)
*
Január 28-án szétválik a társaság: Berta Ádám elgyalogol az Egyiptomi Civilizáció Múzeumához, Vörös István az Egyiptomi Régiségek Múzeumát választja, Jászberényinek és Forgách Andrásnak könyvbemutatója van a könyvvásárban, Pál Dániel Levente és én pedig interjút adunk. Bő egy órán át faggat a kérdező a Feketemunka kapcsán (Abdallah tolmácsol), érezhetően a kötet „szociális érzékenységeˮ tette rá a legmélyebb benyomást. Vajon miért nem csodálkozom? Állítólag a kormányzat nem meri megemelni a pita árát, ami már évek óta 1 egyiptomi fontba kerül. (Az Egyiptomban is dübörgő infláció hatására 1 egyiptomi font kb. 12 forint, nálunk, Erdélyben tehát nagyjából 10 bani lenne az egyiptomiak alapétele.)
*
Január 29-én már repülünk is vissza Pestre. Délelőtt viszont Abdallah még elvisz néhányunkat az Abdin Palotába. Itt székeltek az egyiptomi királyok, Mubáraknak is itt volt a rezidenciája, míg meg nem bukott. Láthatunk ember nagyságú ezüsttálcát, aranyozott Kalasnyikovot…, a kedvencem viszont a 95 darab nyitható-csukható alkatrésszel felszerelt svájci bicska:
Hát nem gyönyörű?!
A királyi palota hátsó bejáratával szemben, az utca másik oldalán lepukkant autójavító műhely. Én, a naiv ezt is le akarom fotózni (érzékeltetendő a kontrasztot az utca két oldalának épületei között). Igen ám, de egy javításra váró rendőrautó is volt a műhely előtt, le is fékezett rögtön egy öntudatos egyiptomi polgár, majd szólt a palota előtt posztoló kiskatonának, hogy a hülye turista fotókat készít! Később tudtam meg, hogy hatósági járműveket tilos fotózni. Kitörültem hát a fényképet, miközben a müezzin imára szólította az igazhitűeket a kopott Pepsi-reklám mellett álló minaret hangszórójából.
Fotók: Lövétei Lázár László
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
Románia lakosságának 58 százaléka nem engedhet meg magának egy egyhetes nyaralást, ami jócskán a legmagasabb arány az Európai Unióban, és messze túlszárnyalja az EU-átlagot.
Meghalt a roncsautóprogram, de túlélte. Justin Timberlake a feleségével, Jessica Biel-lel érkezett az Electric Castle-re.
Egy 15 éves fiú életét vesztette abban a balesetben, melynek során vonat sodort el egy autót a gyimesközéploki Antalokpataka településen, szerdán délelőtt.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Két ember meghalt egy közlekedési balesetben péntek reggel Vrancea megyében.
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
Mi köze a japán hegyi pataknak a Maroshoz? És hova lettek az algát legelésző paduccsordák a kotrógépek nyomában?
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A tünetek átalakítják az ember mindennapjait, kikezdik az életkedvét, főleg, ha nincs válasz a bajaira – mondja a 42 éves interjúalanyunk, aki 13 hónap után kapott végső diagnózist.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A filmet megnézni nem kell félnetek jó lesz, hogy diplomatikusan fogalmazzunk. Az viszont kétségtelen, hogy a Jurassic Park hatalmas mérföldkő volt a Föld bolygó filmgyártásában. És jóslatnak se kisnyúl.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A 24 éves érmihályfalvi lány nepáli kalandjai egy Instagram-bejegyzésre írt e-maillel kezdődtek.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
Minden az egység illúziójával kezdődött, ami végül megvalósult, de nem úgy, ahogy azt tervezték – derül ki Bánkúti Gábor történész kolozsvári előadásából.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A magyar zenetörténet legendás csapatát láthatta bárki, aki elzarándokolt Bonchidára az idei TIFF-en. És hej, micsoda hangattakot produkált az 50 éves Vágtázó Halottkémek.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A különböző szexuális kisebbségek közöttünk élnek. Ahogy az etnikai kisebbségek is a többség tömegei közt élnek. Megtanulni együtt élni, ez lehet egy cél. Ideológia-vezérelt hisztéria nélkül. Ez volna a neheze.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
A gyergyói zenekar szombati produkciójával örökre beírta magát a székelyföldi krónikákba.
Az ember igyekszik érteni, hogy a természetet óvni kell. És azt is, hogy az állatokat szeretni kell. De azt is meg kellene érteni, hogy jelen pillanatban nem az embernek kell mennie, hanem a medvének. Pont.
„Az MI-nek, legyen bármilyen fejlett, nem minden porcikája tökéletes. Néha véletlenül nyilvánossá tesz szigorúan titkos adatokat a 3-as kormányzati rétegből. Csakhogy ezek az adatbázisok szintén holografikusan védettek, ráadásul a kódolásuk is dinamikus.”
A portugál plébános fellépése a Iuliu Hossu-emlékév nyitányán az év egyik legkülönlegesebb eseménye volt.
A szerzővel Kolozsvár-könyveinek kolozsvári bemutatója előtt ültünk le beszélgetni sirályokról, fényekről, indiánokról és a dobhártya-visszavarrás mindennapos élményéről.