Pepsi és minaret Kairóban (képes útijegyzetek)
Negyven évszázad történelem... és kortárs magyar irodalom Egyiptomban, avagy erdélyi magyar költő (kinek verseit arab nyelvre fordították) impressziói a kairói könyvvásáron és környékén.
Éppen tíz éve, hogy elolvastam Tajjib Szálih szudáni író Az Északra vándorlás évada című regényét a Nagyvilág 2012-es évfolyamából. A regény azóta sem jelent meg kötetben, pedig a fordító, Tüske László tájékoztatása szerint az Arab Irodalmi Akadémia ezt a prózát választotta a XX. század legfontosabb arab nyelvű regényének. Mindössze ezt a regényt, illetve Az Ezeregyéjszaka meséit ismerem félig-meddig az arab nyelvű irodalomból, igaz, utóbbit immár Prileszky Csilla teljes, minden szempontból kielégítő fordításában. Szégyenkeztem tehát egy kicsit a tájékozatlanságom miatt a Kairói Nemzetközi Könyvvásár pódiumbeszélgetésén, főleg miután a közönség soraiból eléggé indulatosan kioktatott egy fiatalember, hogy az Ezeregyéjszaka nem arab irodalom, hanem perzsa, csak arab fordításban maradt fenn. Pedig még az angolok is inkább Arabian Nightsként emlegetik az Ezeregyéjszakát! Vagy az angolok is olyan nagyvonalúan felületesek, mint jómagam? Egyáltalán: mit tudunk mi az arab világról? És mit lehet meglátni öt nap alatt „nyugatiˮ szemmel a kairói arab világból?
*
A repülőútra Varlam Salamov Kolimai történetek című kötetét vittem magammal. Innét is szeretnék gratulálni a Helikon Kiadó vezetőjének, M. Nagy Miklósnak, hogy végre rászánták magukat Salamov munkáinak teljes újrafordíttatására és kiadására.
Korábban csak részletek jelentek meg tőle magyarul Kolimai elbeszélések címmel (én románul olvastam, mind a hat kötetet, 2015-ben adta ki a Polirom), pedig tényleg a XX. század egyik legfontosabb írójáról van szó. Ő jelentette ki ellentmondást nem tűrően, hogy Faulknerrel tetőzött a fikciós próza, meg amúgy is: a XX. század rémtörténetei után az irodalomnak csak és kizárólag dokumentumként, sőt: vádiratként van értelme. Talán Salamov nyomta meg az agyamat, de szokásomtól eltérően ezúttal elég sokat fotóztam, kommentálva is fejben a látottakat.
*
A Kairói Nemzetközi Könyvvásár az arab világ legnagyobb könyves rendezvénye, a frankfurti után pedig a világ második legnagyobb könyvvására. Minderről természetesen Abdallah Abdel-Ati Al-Naggar tájékoztat (ő fordította le és jelentette meg arabul Feketemunka című kötetemet). A magyarok először vesznek részt a kairói könyvásáron a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében, nem csoda, ha kiemelt figyelmet kapunk a sajtó részéről, még az egyiptomi Cosmopolitanben is megjelent a reklám a könyveinkről. Hosszú asztalt ülünk körbe január 26-án a könyvbemutatók idején, Abdallah fiatal munkatársa narancslevet és nassolnivalót szolgál fel minden résztvevőnek, nemcsak a meghívottaknak, hanem a közönségnek is.
Vajon hogy lehetne meghonosítani itthon is ezt a szokást? Mondjuk, eléggé furcsán veszi ki magát, ha süteményt rágcsál az ember, miközben saját versét hallgatja arabul. Szépen, kántálva szaval az arab színész, úgy látszik, Kairóban ezt így kell csinálni, nincs is semmi bajom vele, de vajon miért tűnik sokkal hosszabbnak az ő előadásában a vers?
*
Másnap (január 27-én) délelőtt Jászberényi Sándor az egész magyar kontingenst elviszi a pénteki állatvásárra. Jászberényi 15 évig élt Kairóban, tudja, mit érdemes megnézni Kairóból, állítólag még a Holtak városában is élt egy hétig… A Holtak városa… Miután a múlt század közepén Gamal Abden-Nasszerék átvették a hatalmat, rengeteg vidéki költözött Felső-Egyiptomból Kairóba, csak épp lakás nem volt számukra. Beköltöztek hát a Nekropoliszba, többek közt szultánok és hercegek kriptáiba is, koporsófedelet használva vasalódeszkának… Becslések szerint ma már egymillió ember él a Holtak városában. Ők gondozzák a sírokat, és ha az elhunytak hozzátartozói megérkeznek a Holtak városába, az önkéntes „lakásfoglalókˮ diszkréten háttérbe vonulnak. És ez így megy immáron három generáció óta… Édes istenem!
Néptelen utca a Holtak városában, csak a szemét mutatja, hogy emberek laknak a környéken.
*
Délután rövid látogatás a gízai piramisoknál. Negyven évszázad történelem, nekem mégis (talán a Holtak városában tett gyaloglás miatt is) Shelley Ozymandiás című szonettje jutott eszembe. Hogy tudniillik ez az emberi nagyság mind mire jó?
„Egy messzi vándor jött, ki ős romok
Felől regélt: A pusztán szörnyü két
Nagy csonka láb áll. Arrább lágy homok
Lep egy kőarcot. Homloka setét.
(…)
A talpkövön kevély igék sora:
»Király légy bár, jöjj és reszketve nézz:
Nevem Ozymandiás, urak ura.«
Más semmi jel. A roppant rom körül
Határtalan szélesre s hosszura
A holt homoksík némán szétterül.ˮ
(Tóth Árpád fordítása. S csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy alig ejtettem ki a számom a vers címét, Jászberényi rögtön idézett is versből, nyilván angolul: „My name is Ozymandias, King of Kings, / Look on my works, ye mighty, and dispair!ˮ Nofene! Saját bevallása szerint fotografikus memóriája van…)
*
Január 28-án szétválik a társaság: Berta Ádám elgyalogol az Egyiptomi Civilizáció Múzeumához, Vörös István az Egyiptomi Régiségek Múzeumát választja, Jászberényinek és Forgách Andrásnak könyvbemutatója van a könyvvásárban, Pál Dániel Levente és én pedig interjút adunk. Bő egy órán át faggat a kérdező a Feketemunka kapcsán (Abdallah tolmácsol), érezhetően a kötet „szociális érzékenységeˮ tette rá a legmélyebb benyomást. Vajon miért nem csodálkozom? Állítólag a kormányzat nem meri megemelni a pita árát, ami már évek óta 1 egyiptomi fontba kerül. (Az Egyiptomban is dübörgő infláció hatására 1 egyiptomi font kb. 12 forint, nálunk, Erdélyben tehát nagyjából 10 bani lenne az egyiptomiak alapétele.)
*
Január 29-én már repülünk is vissza Pestre. Délelőtt viszont Abdallah még elvisz néhányunkat az Abdin Palotába. Itt székeltek az egyiptomi királyok, Mubáraknak is itt volt a rezidenciája, míg meg nem bukott. Láthatunk ember nagyságú ezüsttálcát, aranyozott Kalasnyikovot…, a kedvencem viszont a 95 darab nyitható-csukható alkatrésszel felszerelt svájci bicska:
Hát nem gyönyörű?!
A királyi palota hátsó bejáratával szemben, az utca másik oldalán lepukkant autójavító műhely. Én, a naiv ezt is le akarom fotózni (érzékeltetendő a kontrasztot az utca két oldalának épületei között). Igen ám, de egy javításra váró rendőrautó is volt a műhely előtt, le is fékezett rögtön egy öntudatos egyiptomi polgár, majd szólt a palota előtt posztoló kiskatonának, hogy a hülye turista fotókat készít! Később tudtam meg, hogy hatósági járműveket tilos fotózni. Kitörültem hát a fényképet, miközben a müezzin imára szólította az igazhitűeket a kopott Pepsi-reklám mellett álló minaret hangszórójából.
Fotók: Lövétei Lázár László
Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?
Szántai János
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
Sánta Miriám
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Szántai János
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Úgy gyepálja egymást a PNL meg a PSD a megszorítások kapcsán, hogy öröm nézni…
… Dan Tanasă uszítása sajnos nagyon bejött, ezúttal Kolozsváron vertek meg súlyosan egy vendégmunkást… és habként a tortán, az Új Jobboldal nevű szélsőnackópárt tüntetni készül a vendégmunkások ellen.
Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt
A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Négy típusú ösztöndíj lesz az új tanévtől, íme az összegek és a jogosultak köre
Jóváhagyta a kormány csütörtöki ülésén a tanulói ösztöndíjak odaítélésének módszertanát. A kormányhatározat négy típusú ösztöndíjról rendelkezik.
„Magyarul beszélj otthon, ne az utcán!” Újabb soviniszta megnyilvánulás, ezúttal Kolozsváron
Agresszívan rászóltak egy nőre Kolozsváron, hogy ne beszéljen magyarul, sőt még bozgornak (hazátlan) is nevezték. A Kolozs megyei rendőr-főkapitányság a Krónikával közölte, hogy a történtek kapcsán eljárást indított.
Annyi közalkalmazottat bocsáthatnak el Hargita és Kovászna megyében együttvéve, mint amennyit Maros megyében
A drasztikusabb, tehát a 45 százalékos leépítési aránnyal számolva Hargita és Kovászna megyében összesen majdnem 500-an veszíthetik el állásukat a polgármesteri hivatalokban és a megyei tanácsokban a tervezett megszorítások miatt.
Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők
Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani
Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
Még a transzilvanisták is Untold-ritmusra tolják
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
Még a transzilvanisták is Untold-ritmusra tolják
Őszintén kíváncsi voltam, ezért megnéztem magamnak a kolozsvári belváros és a Sétatér környékének nyugalmát évente felbolygató fesztiválmonstrumot.
„Elvinni” az egy Istent a 33 millió isten országába – keresztény misszionáriusokkal beszélgettünk
Dél-Ázsiában kezdték, jelenleg Észak-Afrikában hirdeti az evangéliumot az erdélyi származású Sz. házaspár. Munkájuk olykor nem veszélytelen, de mindig nagy öröm számukra, amikor általuk valaki Krisztus követője lesz.
„Elvinni” az egy Istent a 33 millió isten országába – keresztény misszionáriusokkal beszélgettünk
Dél-Ázsiában kezdték, jelenleg Észak-Afrikában hirdeti az evangéliumot az erdélyi származású Sz. házaspár. Munkájuk olykor nem veszélytelen, de mindig nagy öröm számukra, amikor általuk valaki Krisztus követője lesz.
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
„A történészek utáltak, mert képviselő voltam. A képviselők utáltak, mert történész voltam.”
A törvények megszületéséért vívott harc akkor eredményes, ha azokat érvényesíteni is sikerül. Nagyinterjú dr. Garda Dezső volt parlamenti képviselővel, történésszel.
Így éltem meg, hogy két büntető sem volt elég a Paksnak, hogy gólt szerezzen a Fellegváron
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
Így éltem meg, hogy két büntető sem volt elég a Paksnak, hogy gólt szerezzen a Fellegváron
Nem vagyok szomorú, hogy a CFR ment tovább, nem lettem volna csalódott, ha a Paks jut a következő körbe.
Hogy mer a nép fesztiválra járni, amikor épp díszgyászban temetik a Nemzet Atyuskáját?
Szántai János
Tudják, az a nép, amelynek elloptak 45 évet az életéből, aztán ellopták a forradalmát, végül ellopták a demokráciáját is.
Hetvenkét órával a nyári napforduló előtt – huszonegyedik erdélyi történet a jövőből
Fall Sándor
„Azt mondták, mindegyiküknek látnia kell a Napot, hiába magyarázták nekik, hogy nappal a felszíni 65 fok, de főként a sugárzás percek alatt megöl bármilyen élőlényt. A Tanács megtagadta a kérésüket.”
Metál a tó mellett – hasított a Paradise Lost és a Cemetery Skyline Szebenben
Sánta Miriám
A nagyszebeni Astra Rock fesztivál utolsó napján megérkezett az eső. Utána pedig két olyan zenekar, akik közül egyik történelmet írt, a másik meg most fogja.
A zene, amelyben nevén nevezik a dolgokat, avagy miért dübörög a román hiphop?
Szántai János
Pedig minden rosszat rá lehet mondani: a politikai korrektséget hírből sem ismeri, mocskos a szája, macsó, szarik az új ideológiákra… és mégis van. Sőt, dübörög.
