// 2026. szeptember 20., vasárnap // Friderika
szennyezett történelem

Octavian Goga esete a kezdő néppel és a fasizmussal

Korabeli sajtófotó: Octavian Goga karlendít egy kisjenői találkozón.

Korabeli sajtófotó: Octavian Goga karlendít egy kisjenői találkozón.

Korabeli sajtófotó: Octavian Goga karlendít egy kisjenői találkozón.

// HIRDETÉS

A kezdő nép Goga-féle megnevezése ma is érvényes. Ahhoz, hogy ez a nép a haladók közé kerülhessen, tisztába kell tennie saját múltját. Van, amire büszke lehet, de az nem a politikus Goga vagy a dák-római kontinuitás, például.

Itt írtam arról, hogy egy aradi civil szervezet, az Antiszemitizmus és Legionarizmus Megelőzéséért és Leküzdéséért Egyesület több helyen is bekopogtatott a mioritikus hazában, hogy a tavaly december óta érvényben levő, többek közt a fasiszta és legionárius propagandát szigorúan büntető,

úgynevezett Vexler-törvény alapján felszólítsa az illetékeseket, tegyék a dolgukat.

Az egyesület felszólította Iași elöljáróit, távolítsák el a város egyik kereszteződésében elhelyezett Octavian Goga-mellszobrot, amelyet alig öt évvel korábban lepleztek le. Továbbá felszólította Kolozsvár elöljáróit, nevezzék át az Octavian Goga Könyvtárat, illetve egy utcát, amelyet egy legionárius múlttal rendelkező költőről, bizonyos Radu Gyrról neveztek el.

// HIRDETÉS

A iași polgármesteri hivatal kicsit elfordította a fejét, bámulta az eget, ám miután az aradi egyesület kiejtette a száján a bíróság szót, lépett: április 19-ére a iași Goga-szobor eltűnt, mint a kámfor. Tehát, figyelem:

Romániában megtörtént, hogy egy nemzeti hősnek tartott, ám megosztó figura szobrát eltávolítják a köz-térből!

Ilyen rég nem volt. És hadd tegyem hozzá: ha tetszik, éppen időben, a hírhedt iași pogrom – a romániai holokauszt legsötétebb momentuma, melynek során az Antonescu-rezsim utasítására a hadsereg, a csendőrség és a helyi lakosság 14 850 zsidót (az Elie Wiesel Intézet adata) mészárolt le 1941. június 27. és 29. között –, szóval a iași pogrom 85. évfordulója előtt két hónappal. Félreértés ne essék, Goga úrnak a pogromhoz semmi köze nem volt (1938. május 7-én elhunyt), az antiszemita légkör megteremtéséhez viszont annál több.

A magát Iași-nál sokkal korszerűbbnek, okosabbnak, nyitottabbnak, pluralistábbnak, nyugatibbnak, multikulturálisabbnak, toleránsabbnak, in- és exluzívabbnak tartó

Kolozsváron viszont akkora a demokrácia, hogy nem mennek a dolgok ilyen simán.

Egyrészt, az illetékesek (értsd, a megyei tanács és a polgámesteri hivatal) azonnal elbújtak a „sürgős” megoldás mögé: a könyvtár névváltoztatásának ügye országos, a művelődési minisztériumra tartozik, ahova elküldtek egy átiratot (hahó, Demeter miniszter úr!), meg kell várni, mi lesz. Az utcanév-változtatást pedig a helyi illetékesek vizsgálják. Addig, ameddig. Pont.

De történt más is. Az Orașul (A város) című folyóirat köréhez tartozó értelmiségiek egy csoportja és az ASTRA Egyesület kolozsvári fiókja tiltakozás gyanánt április 23-án közzétett egy nyilatkozatot, amelyben

elítélik „a nemzeti identitás elleni merényletet”, továbbá „a Kolozsvár és Románia kulturális öröksége elleni merényletet”.

A jeles értelmiségiek a iași Goga-szobor eltávolítása kapcsán írják dörgedelmüket, ám értelemszerűen a kolozsvári Goga-elnevezések védelmében is.

Mielőtt belemennék a szöveg elemzésébe, nézzük meg a két szervezetet, melynek körébe az aláírók tartoznak. Őszintén bevallom, az Orașul nevű folyóiratról nem hallottam. Pedig 2006-ban alapította egy bizonyos Ionel Vitoc nevű építész, aki egyébként 2022-től Kolozsvár díszpolgára, továbbá annak idején helyi tanácsos volt a Román Nemzeti Egységpárt színeiben.

Arról a pártról van szó, amelynek elnöke 1992 és 1997 között a vérnackó Gheorghe Funar volt.

Az ASTRA Egyesület a nagy múltú, 1861-ben megalapított szervezet utóda, amely szervezet a 19. században igen sokat tett a román nemzeti tudat kialakításáért (amiért le a kalappal), de a két világháború közt a székelyek elrománosításáért, a magyarlakta erdélyi területeken folytatott román propagandáért is, többek között. Az utódszervezet többek közt arról híres, hogy vezetősége 2017-ben felszólította Emil Boc polgármestert,

fellebbezzen a kétnyelvű helységnévtáblák kolozsvári kihelyezése ellen.

Ja, a polgármestert felszólító másik szervezet a Carpatica Kulturális Alapítvány volt, amelynek elnöke, micsoda véletlen, Ionel Vitoc úr.

És akkor nézzük a 26 polgár (a női kvótára olyan érzékeny román értelmiségi attitűd ezúttal nem lépett működésbe, viszont olyan nagy nevek vannak az aláírók közt, mint Florin Piersic, Ioan-Aurel Pop és Dorel Vișan) és egy szerkesztőség (az Orașul folyóiraté) által aláírt szöveget. Az első otromba csúsztatást akkor követik el jeles szövegezők, amikor azt írják, hogy az aradi egyesület megvádolta a legjelentősebb román nemzeti költők egyikét. Nem hiszem, hogy a jeles urak ne érezték volna a különbséget:

az egyesület nem Octavian Goga költőt, hanem Octavian Goga PNC-elnököt (a Nemzeti Keresztény Párt konkrétan antiszemita párt volt),

továbbá Octavian Goga miniszterelnököt (az első romániai antiszemita törvényeket meghozó kisebbségi kormányról van szó), szóval a politikust vádolja, bár nem is vádról van szó, inkább tényekről és a törvény betartásáról.

A következő csúsztatás még ugyanebben a mondatban érkezik: az aláírók szerint Goga urat csak (!) azért vádolja az aradi egyesület, mert egy jobboldali párt tagja volt. Megkockáztatom, a Román Nemzeti Parasztpárt (PNȚ) is jobboldali volt, ám azért

nem antiszemita, fasiszta, náciszimpatizáns, mint a Goga Nemzeti Keresztény Pártja.

A következő csúsztatott gondolatban az aláírók gyakorlatilag cáfolni próbálják, hogy Octavian Goga antiszemita lett volna. Nem is volt az, írják, hiszen a PNC ideológiáját Goga kollégája és barátja, A. C. Cuza határozta meg, Goga bevallottan ellene volt a legionárius mozgalomnak és a Vasgárdának. Nos, lehetséges, hogy Goga úr ellene volt a legionárius mozgalomnak, viszont a fasiszta ideológiának egyáltalán nem volt ellene. Nézzük, mit írt Goga úr Benito Mussolini A fasizmus doktrínája című könyve román fordításának előszavában:

„Róma Diktátorának kemény keze megformálta a tömegek lelkét és a mélyére hatolva sikerrel megteremtette a történelem legcsodálatosabb erkölcsi újjászületését. A mi társadalmunknak meg kell ismernie A fasizmus doktrínáját ma, amikor minden valamiféle letisztulás felé mozdul el, amelyre még nem sikerült rálelni. (…) A fasizmus politikai gondolatainak trónra ültetéséig a filozófiát kell terjeszteni, amely olyan mint a tavaszi szél. Egy felajzott idegű, átmeneti fáradtság sújtotta kezdő nép tizenöt évnyi drágán megfizetett tapasztalat után üdítő szerként fogja megkapni a Tiberis partjairól érkező egészséges szellőt.”

Szép, nem?

És ha ez nem lenne elég, álljon itt még egy idézet Goga úr egy nyilvános beszédéből, amelyet Craiován tartott 1933-ban:

„Én csinálom ezt a nemzeti politikát és önök megértenek engem itt Craiován, mert önök jelképezik a faji tisztaságot. Bukarestben nem mindenki ért engem, mert ott eléggé elkorcsosultak. Az ország tiszta hangja nem jöhet ki, csak román szájból.”

Szép, nem?

A nyilatkozat vége felé az aláírók tiszta román szája felhabzik, diktatúrát, szovjet tempót emlegetnek:

hogy merészeli ez az egyesület bántani a nemzet költőjét, a Nagy Egyesülés korifeusát, millió és millió román vágyainak felkarolóját… ezen a ponton az egész szöveg egyetlen nagy csúsztatássá válik. Mert igaz, hogy Octavian Goga nagy unionista volt, sokat tett az egyesülésért, a román irodalomért, kultúráért, a kezdő népért. Viszont ezt senki sem vonja kétségbe. Azt vonja kétségbe az aradi egyesület, hogy egy telivér antiszemita, fasiszta, náciszimpatizáns politikus szobrának helye van a köztereken, továbbá intézményeket és utcákat lehet róla elnevezni. Teszi ezt nem a saját ízlésére, hanem Románia alkotmányára és az érvényben levő törvényekre hivatkozva.

Kis kitérő: engedtessék meg, hogy ne tartsam olyan nagy költőnek Goga urat.

Szokás őt a nemzet szenvedése költőjének nevezni. Meg szokás az életművét afféle lírai siralomvölgy-ábrázolásként bemutatni. Úgy gondolom, Octavian Goga életművének törzsanyaga vállaltan politikai indíttatású költészet, amelynek megvoltak a maguk korában nagyon is aktuális tétjei. De bő száz évvel később nyugodtan ki lehet mondani: poros ez az aktuálpolitikai költészet. És modoros is, mint a politikai, ideológiai alapú irodalom oroszlánrésze.

Ettől még figyelemre méltó, tanulmányozandó, tanítandó, csak éppen bele kell helyezni a megfelelő kontextusba.

Például, elképzelek egy románórát, ahol a tanárnő elmondja, hogy van ez az Octavian Goga nevű költő, aki ilyen meg ilyen életpályát futott be, ilyen meg ilyen irodalmat és újságírást művelt és akkor a kontextus: a horogkeresztessé váló Țara Noastră (A mi országunk) című lap, a fasisztoid és náciszimpatizáns Nemzeti Keresztény Párt, na és a 169. számú dekrétum (1938. január 22.), becenevén „Goga-törvény”, amelyet a Goga-Cuza kormány a román állampolgárság felülvizsgálata céljából hozott meg (de elsősorban a zsidók állampolgársági státuszát célozta meg vele), és melynek eredményeképpen

Románia akkori zsidó lakosságának 30 százaléka (több mind 225 000 ember) elvesztette állampolgárságát és hazátlanná vált.

De a Goga-Cuza kormány felel például az Adevărul (Igazság), Dimineața (A reggel) és Lupta (A harc) nevű újságok betiltásáért is, mert, úgymond, zsidószimpatizánsok. És a tanárnő folytathatná a sort elég hosszan.

A fentiek alapján tehát csak azt lehet ajánlani a tiltakozó értelmiségi uraknak, hogy gondolják át, amit leírtak és közöltek, tekintettel arra, hogy álláspontjuk védhetetlen. Általánosságban pedig ezt üzenhetem a habozó polgármestereknek, prefektusoknak, tanácselnököknek, minisztereknek stb.:

ennek a ma is kezdő népnek lassan szembe kell néznie a saját valóságos múltjával.

Többek között azzal is, hogy nem kétezer éve ücsörögnek ezeken a tájakon (lásd a dák-római kontinuitás-elméletet), no meg azzal, hogy egyes szentnek és sérthetetlennek tartott bálványaik gyarló, adott esetben bűnös emberek voltak. És persze közben olvassák, szeressék, a kontextusba helyezve oktassák például Goga úr költészetét. Csak ne tegyék ki a placcra a szobrát. Félreértés ne essék: nem könnyű dolog ez. Mi is végig kell járjuk a saját utunkat, például Nyírő József, Wass Albert és mások ügyében.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap
Főtér

Súlyos baleset Maros megyében: két halott, négy sebesült – hírek vasárnap

A romániaiak töltik a legtöbb időt az utakon, mégis a legrövidebb távolságon ingáznak naponta a munkahelyükre. Továbbá: százhúszezer eurós kerékpárút került egy moldvai településre, de senki sem használja, a főúton pedig nincs aszfalt.

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását
Krónika

Wass Albertnek nézték a „Vándor székelyt”, a bíróság elrendelte az eltávolítását

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?
Főtér

Ártatlan zászlócsókoltatós hazafiaskodás vagy fenyegető üzenet a kisebbségeknek?

Az AUR trikolóros törvénytervezete – és ami mögötte van.

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje
Székelyhon

Erdélyben született és négy nyelven is folyékonyan beszél Nicușor Dan harmadik miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureşan Nicușor Dan elnök harmadik miniszterelnök-jelöltje. A 45 éves politikus az Európai Néppárt (EPP), illetve az Európai Parlament néppárti frakciójának alelnöke.

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó
Krónika

Kelemen Hunor nyakkendőjéről cikkezik a román sajtó

Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében
Székelyhon

Elkobozták a be nem könyvelt pénzt Hargita megyében

Az adócsalás megelőzése és visszaszorítása érdekében a Hargita megyei rendőrség autóalkatrészekkel foglalkozó cégekhez és az autószervizekbe szállt ki ellenőrzésre. Több törvénysértést is találtak.

// még több főtér.ro
Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma
2026. augusztus 31., hétfő

Egy állam érettségi vizsgája, avagy a Pahonțu-dilemma

A fiatal román állam, ha tetszik, történelmi pillanat előtt áll. Szembe tud-e nézni önmagával? Fel tudja-e dolgozni rövid életének egyik legsötétebb szakaszának sötét ügyeit? Fel tud-e nőni a feladathoz?

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”
2026. augusztus 21., péntek

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Untold, avagy Kolozsvár feladása
2026. augusztus 10., hétfő

Untold, avagy Kolozsvár feladása

Egyre több kolozsvári polgárnak szúrja a szemét a Sétatéren immár tizenegyedszerre megszervezett gigafesztivál. Pedig minden remek lenne, ha a városvezetés betartatná a fesztiválos magánvállalkozókkal a minimális szabályokat.

Különvélemény

Kovács Ioan panaszai homokvárakról, politikáról, Bolojanról és a vízről, ami nincs ingyen

Varga László Edgár

Kovács Ioan 65 éves kolozsvári, Monostor negyedi lakos. Szerkesztőségünkhöz eljuttatott olvasói levelét teljes terjedelmében közöljük. (PAMFLET)

Mire megoldás az, ha letiltjuk egymást a Facebookon?

Fall Sándor

Amikor a másik elképzelései nem illeszkednek a narratívánkba, onnantól kezdve nem ismerjük meg az utcán.

// HIRDETÉS
Nagyítás

„Ne tapogasson engem, Groza úr!”

Sólyom István

Tudták, hogy 2Petru Groza egyszer a szőnyegen csúszva, Joszif Sztálint simogatva esedezett kegyelemért? Kun Miklós történész KMN-es előadásán jártunk.

 

„Nincsen rózsa Teiuș nélkül” – történetek az egykori cenzúráról az erdélyi magyar nyilvánosságban

Sánta Miriám

Rezsimek jöttek-mentek Romániában a huszadik század alatt, és mindegyikben az volt a közös, hogy működött alatta valamilyen cenzúra.

// HIRDETÉS