Csáji László Koppány néprajzkutató és Sudár Balázs történész előadásán jártunk.
A fentiekhez hasonló kérdések merültek fel szombat este, április 13-án Kolozsváron, az Almásy László Kultúrtörténeti Körön, amelynek legutóbbi alkalma egy hirtelen szervezéstől felbuzdulva jöhetett létre.
Csáji László Koppány és Sudár Balázs
Csáji László Koppány antropológus és néprajzkutató, valamint Sudár Balázs történész, turkológus (a kör immár többszörös vendége, amiről korábban is írtunk) székelyföldi meghívásukról hazafele álltak meg a kincses városban, ahol két, látszólag nem kapcsolódó témáról beszéltek nekünk – de a végén kiderült, hogy nagyon is összefügg minden mindennel, ahogy az lenni szokott.
Nemrégiben került a nyilvánosság elé a Lovakon, nyergekben – a honfoglaló magyarok hadművészete című rövidfilm, ami a tudományos igényesség maximumával hozta előtérbe azt az aprólékosan összeszedett tudást, amit honfoglaló őseinkről ki tudtunk deríteni a különböző régészeti leletek, történeti források, néprajzi összehasonlító vizsgálatok, iparművészet és -gyakorlat, sok-sok tesztelés következtében.
[embed]https://youtu.be/-iRHDfnQCJs?si=gbz1vAcwymGx6Wcx[/embed]
Aki kicsit is érdeklődik a történelem (főleg a kora középkor) iránt, az bizonyára találkozott már hagyományőrző csapatok tevékenységével – ilyeneket főleg „lovagi tornákként” láthattunk városnapok és egyéb tömeges megmozdulások során. Sudár Balázs kutatóként és történészként is részt vett a film elkészítésében, maga is tagja hagyományőrző csoportnak.
Abban, hogy híven követi azt a modellt, amit angol kifejezéssel historical reenactmentnek nevezhetnénk, azaz történelmi újjáélesztésnek, bár a magyar tükörfordítás még nem terjedt el, így jobb híján valahol a kísérleti régészet lenne megfelelő.
– summázta Csáji, akinek a sztyeppei népek kultúrájával foglalkozva néprajzkutatóként volt alkalma számtalanszor kapcsolatba kerülni a régészekkel és az általuk feltárt leletekkel. A magyar honfoglalás korának tárgyi értékei művészeti szempontból úgy relevánsak, hogy sokat elmondanak arról, milyen kulturális rokonságban állhattak a magyarok egykor más sztyeppei népekkel, még a Kárpát-medencébe jövetelük előtt. Ennek feltárása pedig a nomád élet és az eurázsiai sztyeppe hatalmas méretét tekintve több tudományterület bevonásával valósulhat csak meg, így a kísérleti régészet módszereit alkalmazva a film elejétől végéig a rekonstruálható elemekből dolgozott.
A magyarok haditechnikája tehát nem csupán arra terjeszthető ki, hogy például hány emberből állt egy sereg és milyen formában sorakoztak fel, hanem attól kezdve, hogy milyen szögben viselték derekukon a nyíltegezt, az íjtegezt, hány nyíl fért el a tokban, tudtak-e jobbra nyilazni könnyedén (nem tudtak), hogy nyilaztak hátrafelé (elég jól), milyen módszerekkel illesztették össze tárgyaikat (korabeli ragasztóenyv), miből készültek ezek, illetve hogyan állították elő azokat az anyagokat, amiből a tárgyak készültek (pl. vas).
Az sem mellékes körülmény, hogy a leletek alapján zajló rekonstrukciók mennyire használhatók a gyakorlatban. Hiába készülne el egy szépen kivitelezett tárgy, ha a készítője nem tudja használni – ezért a végeredmény fáradságos, többszöri nekifutásos, kísérletező munkát igényelt, ugyanakkor az öröm, ami múlt felélesztésével, a kreativitással együtt jár, megfizethetetlen. Ezért is izgalmas látni, ahogy a ruházattól kezdve a fegyverzeten, a lovagláson, felvonuláson át a kézművesség legapróbb részletéig is a legjobb ismereteink szerint éled újjá a technikai és tárgyi kultúra.
A kultúra továbbélése azonban nyilván nem csak kézzelfogható, hanem szellemi technikákat is igényelt. Csáji László Koppány sokoldalú ember, aki szenvedélyesen vetette bele magát az elmúlt évtizedekben a kutatásba, s néprajzi munkái mellett igénybe vehette irodalmi-költői tehetségét, tudását is, például azzal, hogy Somfai Kara Dáviddal közösen lefordította a kirgiz hőseposzt, a Manaszt. Miért is fontos ez nekünk, kérdezhetnénk – hát azért, mert a magyarok folklórjával több oldalról is kapcsolatba hozható a többi sztyeppei nép énekmondó hagyománya.
Hőseposz és énekmondás viszonya látszólag kézenfekvő, ám sok más nép mentális térképén ez nem így van (de mint kiderült, a törökökén igen!). A magyaroknak van valami fogalmuk a históriás énekek, zenélve elmesélt történetek – narrált dalok – kapcsán arról, hogy miként kell életben tartani a tudást és hogyan kell azt átadni, lásd mondjuk „Tinódi Lantos Sebestyént és barátait”, Sudár Balázs szavaival élve. Ennek ellenére nincs magyar hőseposz, vagy nagy, az ősökről szóló fennmaradt epikus, énekelhető költemény, amelyet kimondottan az erre „szakosodott” személyek, az énekmondók vittek tovább.
A kirgizeknek van erre egy megnevezése: ő a manaszcsi, egy többnyire idős ember, aki, ha kérik, egy napig, éjszakán át, vagy egy hétig is képes változatos ritmusokkal, dallamokkal, cikornyás mellékszálakkal elmesélni a kirgizek ősi és hősi múltját a nagy, közös narratíva szellemében. Ennek a nagy, közös narratívának a megléte képez egy igen erős társadalmi kohéziót: ide bármikor vissza lehet térni, a történetbe, a kulturális emlékezetbe, a családok megtalálják benne önmagukat, a felmenőik tisztelete szilárd alapot képez. Nem mellesleg egy másik dimenzióba is röpítheti a hallgatóját – Csáji szerint a Manasz bevezető formulája (noha hosszabb szöveg) hasonlít a népmesei első mondathoz, amivel megteremtik a hallgatóság figyelmét (lásd: hol volt, hol nem volt...) Az énekmondás általában alkalomnak megfelelő, és fölemelő, gyógyító, közösségi cselekedet.
Hogy ezt a sztyeppei kultúrából hozhattuk a honfoglalás előttről, arról a különböző türk népekkel való kulturális kapcsolatunk és rokonságunk is tanúbizonyságot tesz, de legfőképp újabb vizsgálódásokra sarkall. Az énekmondás meglétének vizsgálata is olyan terület, ami kilóg mindenféle tudományból, mégis belelóg: egyszerre kutathatja az irodalomtörténet (a fennmaradt források kapcsán, illetve szövegszintű maradványokból, pl. népballadák ősi epikus elemei esetén), vizsgálhatja a zenetörténet (hogyan és milyen hangszerkísérettel énekelhették), a régészet (tárgyi elemek).
A Képes Krónika is utal énekmondó hagyományainkra
Furcsa részletek, amelyek csak szájhagyomány és énekmondó tudással maradhattak fenn
Névtelen krónikásunk is beszámol arról, hogy mit énekelhettek a korban az igricek
Sudár Balázs turkológusként és történészként hozzáfért megannyi más nyelvű forráshoz, amelyek alapján rekonstruálhatóvá válik, hogy milyen viszonyban álltak a honfoglalás kori magyarok az énekmondással. Eddig az látszik, hogy külső szemmel mit írtak rólunk, és az tűnik föl, hogy a krónikások többször is hivatkoznak ránk úgy, hogy lakomák közben szívesen énekeltek/énekeltettek igricekkel hőstetteket. Ezek csodálkozva jegyzik meg azt is, hogy a magyar korabeli elit mivel szórakozik – és miért nem például „táncdalokat” énekel mulatozás gyanánt.
Szóösszetételek, amelyekre már fel sem figyelünk
Sudár Balázs azt is hangsúlyozta előadásának megkoronázásaként, hogy a nyelvészet segítségével azt is meg tudtuk állapítani, hogy bizonyos régi mesterségnevek és a képzett szavaink hogyan függenek össze. Így például az ének+mondó szóösszetétel egy igen régi minta alapján maradt meg a nyelvünkben, és ez a nyelvalkotási logika manapság a legközelebb hozzánk a törököknél található meg.
Ének + mondani törökül és más türk nyelven, archaikusabb formában
Fotók: Sánta Miriám
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Hiába hirdettek győztest az észak-erdélyi autópálya legnehezebb, Szilágy megyei szakaszának megépítésére kiírt pályázaton, az építés tovább csúszhat, miután az egyik jelentkező megóvta az eredményt.
Az AUR-vezér most a kommunizmus után vágyakozók hátát vakargatja. Novembertől többe kerül a repjegy Kolozsvárról.
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis államfő a minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazított új mechanizmusáról szóló törvényt.
Őrizetbe vettek szerda este a maroshévízi rendőrök egy férfit, aki botrányt keltett a város kórházában és agresszívan viselkedett az egészségügyi személyzettel szemben.
Az EB álláspontja szerint a román hatóságok eddigi erőfeszítései nem elégségesek, ezért az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát szennyvízgyűjtési és -feldolgozási kötelezettségek teljes körű betartásának elmulasztása miatt.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
A kommunista rezsim nemzeti korszakában sokan és sokat dolgoztak azon, hogy Doboka várába valahogy beültessenek egy bizonyos (román) Gelut. Össze is jött az elvtársaknak. Megnéztük, mi van ott ma.
Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
Mire következtethetünk a Kriterion igazgatója és egy Koltai Ervin fedőnevű diplomata kapcsolatából? Fodor János történésszel beszélgettünk.
Éjszaka megszólaló baglyok. Sorban áll a gyerek a hintánál. Graffiti van a falon. A koncon marakodunk.
Éjszaka megszólaló baglyok. Sorban áll a gyerek a hintánál. Graffiti van a falon. A koncon marakodunk.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Amíg a magukat bölcsnek nevező elöljárók semmibe veszik az általuk irányított város adófizető polgárait, nem jobbak a történelem nagy ostobáinál. Esetleg kisebbek.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Ma sem tudnánk biztosan megmondani, mit kellett volna jobban csinálni ahhoz, hogy a dolgok másképp történjenek – állítja monstre-interjúnkban B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Ha az ember előtt megnyílnak a dobrudzsai népek kapui, és jól figyel, láthatja: ha az a nép maroknyi, akkor jól elfér a nemzetállam tenyerén.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Moharos Attila az egykor szolgaként, most pásztorként élő Fülöp Levente életútjáról készített dokumentumfilmet.
Klubkoncerten látni az egyik legismerebb magyar zenekart – ez talán már csak kelet-európai sajátosság. De mondjuk azok közül a legjobbak közé tartozik.
Klubkoncerten látni az egyik legismerebb magyar zenekart – ez talán már csak kelet-európai sajátosság. De mondjuk azok közül a legjobbak közé tartozik.
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Amikor a Facebook megjelent, azt hittük, vele kicsit jobb lesz a világ.
Narrátor: de nem lett jobb.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Transylvania cat néven jegyezték be az újonnan elismert erdélyi macskafajtát az Egyesült Királyságban.
Kiscicák, kiskutyák, szex, vér, dráma. Ossza meg és uralkodjon!
Mégis milyen lehet egy kampányüzenet 2024-ben? Kicsit nézzük meg közelebbről.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.