// 2025. szeptember 18., csütörtök // Diána

Miért nem igazi pénz a kriptovaluta, és nem is lesz az

Nagyítás

Szerző: szabot
2019. február 26., 14:14
// HIRDETÉS

Nem bitcoinban fogjuk kapni a nyugdíjunkat, tudtuk meg, ahogy azt is, miért olyan erős a hitünk a dollárban.

Bár pénzként robbant be a bitcoin a piacra, valójában nem látja el a pénz alapvető funkcióit, és nem is fogja. Ráadásul ennek oka éppen a mögötte álló, innovatívnak szánt technológia – derült ki gazdasági szakemberek izgalmas beszélgetésén, amelyet a Kolozsvári Akadémiai Bizottság szervezett a múlt hét végén.

 

A KAB meghívta Székely Leventét, az Európai Bizottság statisztikai hivatalának, a Luxembourgban működő Eurostatnak a munkatársát, akivel Nagy Bálint Zsolt, a BBTE közgazdaságtan karának oktatója beszélgetett, de a vitadélutánként beharangozott beszélgetésbe Néda Zoltán fizikus, egyetemi tanár és informatikai szakemberek is beleszóltak. Ennek ellenére, vagy talán épp emiatt a beszélgetés végig izgalmas és érthető tudott maradni a pénzt hétköznapi szinten költő emberek számára is.

 

 

Székely Levente gazdasági szakember, az Eurostat munkatársa | Fotók: Szabó Tünde

 

Azt, hogy mi a pénz,

egyáltalán nem olyan egyszerű meghatározni, mint elkölteni. Főként úgy, hogy alig tanulunk róla az iskolában. Székely Levente se a kimerítő, hanem az egyszerűbb magyarázattal kezdte: a történetivel. Eszerint addig nincs szükség pénzre, amíg mindenki azt fogyasztja, amit megtermel. De ha azt fogyasztaná, amit más termelt, és épp nem tud olyasmit cserébe adni, ami a másiknak kellene, akkor utólagos visszafizetésre tesz ígéretet, azaz adóslevelet állít ki. 

 

De ha mindenki mindenkinek, akivel terméket akar cserélni, külön adóslevelet adna, az egyrészt azt feltételezné, hogy mindenki mindenkiben megbízik, másrészt az adósságok hálózata túlbonyolítaná a rendszert. Ezért egy idő után csak azoknak az adóslevelét fogadták el, akikben leginkább megbíztak, hogy betartja a szavát. Majd ezeket váltotta fel a pénz mint még általánosabb, de jól számszerűsíthető adóslevél, amelyben általános a bizalom.

 

A mai pénz sajátos adóslevél, 

mert a gazdasági élet minden szereplője megbízik abban, hogy azt a többi szereplő elfogadja termékekért, szolgáltatásokért cserébe. Ezt az általános bizalmat a pénz négy feltétele, funkciója erősíti, vagyis pénz az, ami egyszerre és nagymértékben teljesíti az alábbi négy feltételt:

  1. törvény írja elő, hogy használható és elfogadandó fizetésre (épp a lejre egyébként nincs törvény, az alkotmány szögezi le, hogy Romániában ez a fizetőeszköz);

  2. beépül a közvetlen árucsere helyébe és megkönnyíti a cserét;

  3. árak és vagyonok egyezményes értékmérője;

  4. vásárlóereje relatíve stabil marad (holnap ugyanazt meg tudom venni öt lejért, mint ma, sőt esetleg jövőre is), és így a felhalmozás eszközévé tud válni.

A pénznek három lényeges fajtáját használjuk (nem, nem a lej, euró és forint):

  • a készpénzt, amely lényegében a kibocsátója, a jegybank tartozása a háztartási szektor felé,

  • bankbetéteket, amely a kereskedelmi bankok tartozása zömmel a háztartási szektor felé,

  • és a jegybanki tartalékot, amely a jegybank tartozása a kereskedelmi bankok felé.

Az összes készpénz valamely valutában elenyésző mértékű a pénz többi fajtájához képest. Az összes valutában jelenleg forgalomban lévő érme és bankjegy összege mintegy 7,6 billió dollár, a világon most használt összes arany értéke 7,7 billió dollár, a látra szóló betétek (ahol nincs lekötve a számlán tárolt pénzünk, a bank mégis kamatot fizet utána) értéke 29,2 billió dollár.

 

A vállalatok, vagyonok, kriptovaluták, tőzsdék értékét pénzben mérjük (össze), de mindegyiket másként, ezért annyira mégsem összehasonlíthatók. Hogy mégis érzékeljük valahogy a méreteiket, Székely Levente ezt a két – 2018 októberében érvényes – ábrát mutatta, ahol egyes országok GDP-jét, kriptovaluták akkori értékét, vállalatok értékét dollárban mérte össze:

 

 

 

 

 

A világ összadóssága 215 billió dollár úgy, hogy ebbe minden szektor adósságát beleszámolták, és nagyjából ennyire becsülik a világ összes ingatlanának együttes értékét is. A származtatott pénzügyi eszközök (amelyekről sajnos az előadó nem sokat beszélt) értékét még ennyire se lehet megbecsülni: az érték alsó határát 544 billió dollárra, a felső határát ennek mintegy kétszeresére teszik. Ezeknek az eszközöknek csak kisebb hányadát tranzakcionálják valamelyik tőzsdén, a világ „pénzének” zöme a tőzsdén kívüli pénzügypiacokon forog, leginkább bankközi ügyletekben.

 

Az, hogy mi adja a pénz értékét, 

időben változott: korábban az előállításához szükséges anyag (fém, nemesfém) vásárlóereje, majd az úgynevezett aranyfedezet. Aranyból viszont már jóval kevesebb van, mint pénzből, ahol a készpénzt ugyan az állam, illetve a jegybank bocsátja ki, de a többségét, a számlapénzt a kereskedelmi bankok teremtik (és semmisítik meg: a bankszektor igazodik a gazdaság aktuális igényeihez). Az arany univerzális átválthatóságát az olyan külső sokkok, mint a ´70-es évekbeli olajválság szüntették meg fokozatosan, mivel nagy kilengést kívántak meg a pénztömegben, amelyet a pénz aranyhoz kötése nem tudott biztosítani. Így a pénz értékét bizalmi egyezmény adja.

 

Egyre gyakoribb vélemény, hogy még aranytartalékra sincs igazán szükség, mert inkább teher, mint értelmes befektetési vagy fedezési stratégia: változik az értéke, költséges a tárolása, szállítani pedig külön kálvária. És egyáltalán nem előzi meg a pénzügyi válságot.

 

A kriptovaluták nem pénzek,

a közeljövőben nem lesznek azok, és valószínűleg hosszú távon sem, szögezte le Székely Levente. Ugyanis működési logikájuk a jelenlegi modern pénzügyi rendszerrel összeegyeztethetetlen, és kapacitásban sem bírják el az aktuális tranzakciókat. Nemcsak hogy nem pénzek, de még pénzügyi eszközöknek sem tekinthetők, bár nagy kockázatú befektetésnek igen. 

 

A kriptovaluta tulajdonképpen tranzakciók, kontraktusok egyféle nyilvántartási, könyvelési logikája. Többségük a blokklánc technológián alapszik. A blokklánc információblokkok folyamatosan növekvő listája, ahol a tranzakciók információit tartalmazó blokkok biztonságos kriptográfiai módszerekkel kapcsolódnak egymáshoz. A blokkláncon tárolt tranzakciós információ megosztott – és folyamatosan összeegyeztetett – adatbázisként létezik, vagyis a kriptopénzeknél nincs központi bank, mindenki kibocsátónak számít, aki bitcoint vagy más kriptopénzt „bányászik”, vagyis nagy teljesítményű számítógépekkel ilyen blokkokat hoz létre, és tárolja a tranzakciók információit.

 

Mivel a kriptopénzek bevezetésénél megszabják a megteremthető blokkok felső határát azzal, hogy fokozatosan csökkentik a valuta összes volumenének kibocsátását, így az előállítható pénztömeg adott valutában előre leszögezett. A modern gazdaság egyik feltétele viszont, hogy a benne keringő pénztömeg tudjon változni (igény szerint nőni és csökkenni is). Biztonsági és stabilitási elemnek szánták, hogy megvonták a kriptopénzek volumenének felső határát, 

 

de ez egy alapvető tévedés, 

véli a szakember. Mivel a kriptopénzek értéke nem stabil (lásd a bitcoin szárnyalását és zuhanását), hisz stabilitásukat nem garantálja semmi (nincs központi bankjuk), nem tudják betölteni a pénz vagyonfelhalmozási funkcióját. A valódi valuták mögött egy egész intézményrendszer igyekszik biztosítani, hogy a vásárlóerejük aránylag stabil maradjon.

 

A kriptovaluták létrehozói Nagy Bálint Zsolt pénzügyszakember szerint ott tévedtek, hogy azt feltételezték, hogy az a közvetítés, amit a bankok, biztosítók, nemzeti bankok évszázadokon át csináltak, egy szükséges rossz, amit a technológiával meg tudunk haladni. De nem tudták bebizonyítani a monetáris piacok számára, hogy ezt a költséges biztosítékrendszert hogyan fogják meghaladni.

 

 

A BBTE oktatói magyaráznak egymásnak: Néda Zoltán fizikus, a KAB elnöke hallgatja Nagy Bálint Zsolt pénzügypiaci szakembert

 

A bonyolult közvetítési rendszer bonyolult problémákra adott válaszként alakult ki, magyarázta az egyetemi oktató. A két rendszer alapvető filozófiai kérdést vet fel: szabadok akarunk lenni, és közvetítésmentes ügyleteket akarunk bonyolítani, vagy azt, hogy centralizált intézmények vegyék át tőlünk a mindennapjaink kockázatait? A szakember szerint ezt a vitát még nem játszottuk le.

 

A kriptovaluták nem törvényesek olyan értelemben, hogy senki sem köteles elfogadni őket, nincs olyan törvény, amely erre bárkit is kötelezne. (Persze ez változhat, jegyezte meg az előadó.) De legalább jó sok féle kriptopénz létezik (kb. 1500), pénzbe kerül az átváltásuk, és nem egyértelmű, hogy melyiket lenne érdemes használni.

 

Azért sincs meg a pénzként történő működésükhöz szükséges bizalom, 

mert működésük kevesek számára átlátható, a felelősség és elszámoltathatóság szinte teljesen hiányzik. 

 

A kriptovaluták működtetése jóval energiaigényesebb, mint a hagyományos pénzé (becslések szerint csak a bitcoin rendszer fenntartása évi 29 TWh-t igényel, ami a világon felhasznált elektromos energia 0,13 százaléka), és kevésbé kézenfekvő. 

 

A hagyományos pénznél ugyanis fontos, hogy aránylag kerek összegben tudja kifejezni a mindennapi termékek árát: egy kenyér ára körülbelül öt lej, 300 Ft vagy egy-másfél euró. Azért fontos, hogy ezek az árak legalább köszönőviszonyban legyenek a valuta valamelyik egységével, hogy gyorsan tudjunk számolni a boltban. De ha most épp 3334 eurót ér egy bitcoin, akkor nagyon kevesen tudják azonnal kiszámolni, hogy egy bitcoin hányad részét kell leperkálniuk, ha egy kenyeret és egy tejet akarnak vásárolni.

 

Azt, hogy ezzel szemben az amerikai dollárba helyezett bizalom gyakorlatilag kimeríthetetlen, és hogy emiatt a jegybanki funkciókat is ellátó amerikai FED korlátlanul el tud adósodni (azaz hitelt felvenni), rengeteg tényező biztosítja egyszerre: 

  • az amerikai gazdaság óriási mérete, 

  • mivel saját valutájában adósodik el, nem tud csődbe menni,

  • a múltja: tartozásait, hiteleit mindig visszafizette (ezért továbbra is szívesen vásárolják az amerikai államkötvényeket), de arra is képes, hogy akár katonai erővel lépjen fel valamelyik hitelezője ellen,

  • növekedését saját strukturális elemei biztosítják,

  • pénzügypiacán gyakorlatilag bármilyen feltételű, lejáratú termék megtalálható, amellyel megéri kereskedni,

  • azért sem inflálódik el a dollár, mert senki nem is számít rá, azaz nem építik bele az inflációs várakozásokat.

Maga a technológia ennél is nagyobb gátat szab a kriptopénzek elterjedésének.

Az Európai Központi Bank pénzforgalommal foglalkozó munkatársai ugyanis tesztelték a technológia teljesítőképességét, ami a kifizetéseket illeti, mesélte Székely Levente. 

 

Azt állapították meg, hogy azoknak a rendszereknek a teljesítménye, amelyek alapján ma a kifizetések történnek a fejlett világban (szaknyelven: valós időben történő közvetlen bruttó viszontleszámítolási rendszerek), másodpercenként 20-30 ezer tranzakciót tudnak lebonyolítani. Ehhez képest egy kriptovalutás technológia (DLT, megosztott főkönyv technológia) a logikájából adódóan másodpercenként legfeljebb 15-25 tranzakciót tud bonyolítani, tehát már ahhoz logikát kell változtatnia, hogy elbírja a tranzakciók aktuális rendszerét.

 

 

Titkosítás, kvantumszámítógép, pénz a Marson – minden (is) szóba került a KAB vitadélutánján

 

Teljesítményarányosan pedig a mostani rendszer nevetségesen kevés energiával működik a blokklánc technológia energiaigényéhez képest. Székely Levente korábbi becslése szerint egyedül a bitcoin globális működtetése három paksi atomerőmű energiáját igényli.

 

A kriptopénzek alapjául szolgáló blokklánc technológia másra valószínűleg sokkal jobban használható, és több bizalmat szerezne, ha nem egy valuta fenntartásában, hanem az élet más területein bizonyítana először. Nagy reményeket fűztek hozzá például decentralizált és biztonsági szavazási rendszerek, telekkönyvek megteremtésében, biztosítási szerződések automatizálásában, de ezekről alig hallani, osztották meg ismereteiket a jelenlévő szakemberek.

 

A mai világban ugyanis gyorsan kiderül, ha egy digitális ötlet használható. Ha fel is kavarja a piacot, mint például évekkel ezelőtt a zenehordozók piacát a Spotify vagy a filmfogyasztást a Netflix, gyorsan elterjed, mert közmegegyezés alakul ki róla, hogy mennyivel jobb, mint a korábbi technológia. A blokklánc technológiája minimum tíz éves, a titkosítási technika, amelyre a kriptovaluták épülnek, több évtizedes, mégsem durrant akkorát a piacon egyetlen, erre épülő termék sem, hogy beváltotta volna a hozzá fűzött innovációs és piaci várakozást.

 

// HIRDETÉS
Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken
Főtér

Önnek tetszik a posta új logója? Mindegy, ilyen lesz… – hírek pénteken

A parlament folyosóin menekült a riporter kérdései elől a luxus Mercit vezető képviselő. Az erdélyi tájakat népszerűsítő Charlie Ottley állampolgársági dossziéját öt éve tologatják a hivatalokban.

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter
Krónika

„Nemzetbiztonsági aggályok”: újabb romániai magyar beruházást hiúsítana meg a volt román energiaügyi miniszter

Miután az akadékoskodása miatt egyelőre kútba esett az E.On romániai érdekeltségeinek a magyar MVM általi átvétele, Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter most azt akadályozná meg, hogy a Napolact tejfeldolgozó a Bonafarm tulajdonába kerüljön.

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében
Főtér

Súlyos állapotban van egy Maros megyei medvetámadás áldozata – az optimálisnál hatszor több medve él a megyében

A kormány október 1-jétől eltörölné az alapélelmiszerek árrésplafonját, ez pedig újabb drágulásokhoz vezethet. Craiován egy ember meghalt, négyen megsebesültek egy utcai tömegverekedésben. Hírek szombaton.

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány
Székelyhon

Előkerült az áprilisban eltűnt háromszéki fiatal lány

Megtalálta a rendőrség azt a kézdivásárhelyi 16 éves lányt, akinek eltűnéséről még április 11-én értesítették a rendőrséget, de mindeddig nem tudták, hol lehet.

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint
Krónika

Nyugati titkosszolgálati akció áll a lengyel és a román drónincidensek mögött egy orosz illetékes szerint

Az MI6, azaz a brit külföldi hírszerzés műve lehetett a szerdai lengyelországi dróntámadás, valamint az, hogy szombaton egy orosz drón belépett Románia légterébe – legalábbis ezt állítja egy orosz illetékes.

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni
Székelyhon

Fényes nappal ment be a medve Székelyudvarhelyre, órákba került elkergetni

Fényes nappal ment be a medve a székelyudvarhelyi háztartások közé, ezért hétfőn este lezárták a Rét utcát. Két órát tartott, amire sikerült elkergetni a nagyvadat. A hatóságok munkáját nehezítette, hogy egy bokros területen bújt el a medve.

// még több főtér.ro
Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész
2025. szeptember 17., szerda

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.
Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész
2025. szeptember 17., szerda

Továbbra is trollkodunk – de tudunk-e röhögni is magunkon? 2. rész

Pamfletünk előző részében a facebookos tartalomtrollok öt kategóriáját vettük sorra, a második, befejező részben öt másik jellegzetes típust nézünk meg közelebbről.

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész
2025. szeptember 15., hétfő

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.
Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész
2025. szeptember 15., hétfő

Így trollkodunk mi – de tudunk-e röhögni is magunkon? 1. rész

A vérre menő online kommentcsatákban és megosztásokban néha nem árt megállni és kinevetni saját magunkat. Az önirónia igen hasznos tud lenni.

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri
2025. szeptember 12., péntek

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.
Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri
2025. szeptember 12., péntek

Amikor az erőszak és szenvedés újratermeli önmagát, kell valaki, aki feláll és megtöri

Sok millió kelet-európai dolgozik nyugat-európai országokban, ahol kizsákmányolják őket. Ugyanezek az emberek más lelki csomagokat is cipelnek magukkal. Lina Vdovîi moldovai, jelenleg Kolozsváron élő filmrendező dokumentumfilmje pontos látlelet erről.

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?
2025. szeptember 11., csütörtök

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.
Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?
2025. szeptember 11., csütörtök

Mit adott a sakknak a mesterséges intelligencia?

Nagyot változott a királyok játéka azóta, hogy Garri Kaszparovot legyőzte az IBM számítógépe.

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.
Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek
2025. szeptember 10., szerda

Mérgező növényeink – szépek, de figyelmeztetnek

Noha Erdély-szerte szedhetünk ehető vadnövényeket, ezeket egészen biztosan nem szedhetjük le, ha kedves az életünk. Mérgező növényeink csodálatra méltók, ezért hagyjuk őket a helyükön, alább viszont olvashatunk róluk néhány érdekességet.

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog
2025. szeptember 08., hétfő

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.
Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog
2025. szeptember 08., hétfő

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők
2025. szeptember 05., péntek

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.
Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők
2025. szeptember 05., péntek

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.
„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”
2025. szeptember 03., szerda

„A hegyimentés nem luxus, hanem alapszükséglet”

A mentőakciók során nem a mentőcsapat a főszereplő, hanem az, akit megmentünk és hazaviszünk – vallja Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentőszolgálat vezetője.

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
2025. szeptember 02., kedd

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.
Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe
2025. szeptember 02., kedd

Egy kisváros, amelyet „elnyelt” a sós víz: Marosújvár tükör-képe

Az ember körbesétálja a hajdani bányavároska központját: mintha bizarr bálnatemetőben járna. Arra gondol, az Isten meg az ember jól megverte a helyet. Aztán kiderül, vannak őrangyalai is.

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani
2025. augusztus 29., péntek

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.
Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani
2025. augusztus 29., péntek

Nincs nagyobb abszurd, mint Romániában vendégmunkások ellen uszítani

Nehezen emészthető az az arrogancia, amellyel Romániában nekiesnek a vendégmunkásoknak. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legnépesebb (vendégmunkásokból is álló) diaszpórája a román.

Különvélemény

Gyula és Rózsika a Hójába mennek nyaralni

Sánta Miriám

Nem elég a miccs. Otthon marad a sütő. Hova fér be a kenyér? Erdő szélén nagy a kedv...

Anticikk az antiolvasásról, az antiéletről és arról, amiben vagyunk (nyakig)

Fall Sándor

Van néhány perce? Na jöjjön, mert fontos dolgokat akarok magával megbeszélni.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Rakonczay Gábor: A létezés önmagában elég menő dolog

Sólyom István

Az Atlanti-óceánt kétszer is egyedül átkenuzó extrém-sportoló kolozsvári előadásán jártunk.

Szőrök, tüskék, szivattyúk – a húsevő növények táplálkozási technikái lenyűgözők és ijesztők

Sánta Miriám

Megnéztük a húsevő növények kiállítását a kolozsvári botanikus kertben.

// HIRDETÉS

Itt járt mátyás

// Kapcsolat


location_on 400174, Kolozsvár,
Horea u. 4/12
alternate_email E-mail: foter.portal@gmail.com

// Hasznos


Impresszum
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi záradék
Cookie-kezelési tájékoztató
Médiaajánlat

Sütibeállítások

// Médiatér


Székelyhon
Székely Sport
Liget
Krónika
Erdélyi Napló
Nőileg
Rádió GaGa
Jóállás

// Médiatér mobilapp

App Store Google Play

// Rádió GaGa mobilapp

App Store Google Play

© Főtér.ro 2009-2024 |
Minden jog fenntartva!