És egy másik székely, Molnár Vilmos, aki éppenhogy legendásítja. Nagy találkozás ez!
Elöljáróban megemlítendő, hogy ennek az írásnak két tárgya, pontosabban alanya van, ha úgy tetszik, két párhuzamos szálon fut a történetet, de ezek a párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, hanem… hol is? A székely önismeretben? A kortárs irodalomban? Mindenekelőtt azonban az Almásy László Kultúrtörténeti Kör kolozsvári boncasztalán, amelynek fő-fő szereplője az az ember, akit Boros Lóránd házigazda
nevez: a világhírű tudós, nyelvész, tibetológus, háromszéki székely-magyar világjáró, akinek tavaly volt a kétszázadik évfordulója – mármint az útrakelésének.
A mellék-főszereplője – ha lehet ezt így mondani – pedig Molnár Vilmos, kortárs székely-magyar író, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője, aki a Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című könyvet hozta el bemutatni a Kolozsvári Magyar Napokra. A könyvet, amely a Székely Könyvtár 76. sorszámmal ellátott kiadványaként látott napvilágot, nem ő írta, hanem „csak” szerkesztette – ellenben ő maga is ír Körősi Csomáról szóló rövidprózai szövegeket, amelyeket kötetbe szándékszik rendezni nemsokára. Kellőképpen összezavartuk a tisztelt olvasót? Sebaj, folytatjuk.

Molnár Vilmos a Bulgakovban, előtte a Kőrösi Csoma Sándor-kötet (fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra)
A kötet összeállításakor, a szerzők és tanulmányaik összeválogatásában, mint kiderül, két fő szempontot vettek figyelembe: az egyik, hogy valami újat mondjon a szöveg,
a másik, hogy Csoma életének nagyjából minden fontosabb korszakát lefedjék vele. Mítoszrombolás: nyugodtan használhatjuk ezzel kapcsolatban ezt a mitikus kifejezést, hiszen a könyv egyes tanulmányai pont az eddigi szakirodalom hibáira, tévedéseire, fabulálásaira világítanak rá. Nem l’art pour l’art a demitizálás kedvéért, hanem mert ha van valaki, aki nem szorul hamis legendákra, képzelgésekre és hozzáköltésre, az éppen Csoma, akiről nálunk kevesen tudják, hogy igazi kulturális-tudományos világsztár, rengeteget foglalkoztak vele, írtak róla, a szakirodalma rendkívül szerteágazó, nyilván elsősorban nyelvész-tibetológus munkája okán. A tibeti–angol szótára alapmű, és nem mellesleg állítólag ő az egyetlen buddhizmuskutató, aki eredeti nyelven olvasta a buddhista iratokat; Japánban egy egyetemen bódhiszattvává avatták, ami által,
nem katolikus szentnek ugyan, hanem buddhistának – de hát eleve református volt, kereszténységéhez pedig élete végéig ragaszkodott, halálakor is vele volt a bibliája.
Node: ez a soknyelvű recepció illik is hozzá, mert ő maga is megszámlálhatatlanul sok nyelven beszélt, az európai kultúrnyelveken kívül arabul, törökül, tibeti nyelven és sorolhatnánk. Tudták például, hogy amerikai – egyébként bűnrossz, de az érdeklődést jól jelző – regény is született róla? Vélhetőleg erről az opuszról, Edward Fox The Hungarian Who Walked to Heaven című könyvéről van szó, de amúgy egy francia regényt is sikerült felfedeznünk, Sylvain Jouty Aki úgy élt, mint a rinocérosz. Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842), a Himalája vagánya című kötetét.
Apropó francia recepció: a Székely Könyvtár Csoma-kötetében három szöveg is szerepel egy francia – pontosabban breton – szerző, Bernard Le Calloc’h tollából, aki több évig élt Magyarországon, magyar felesége volt, diplomáciai szolgálatot is teljesített, és nemcsak Csomával foglalkozott, de élénk érdeklődést mutatott a határon túli magyarok sorsa iránt, például a csángókról is írt – ami, valljuk be, egy francia diplomata részéről figyelemreméltó teljesítmény.

Magyar önkéntesek a zanglai palotánál, amelyben Csoma lakott (fotó forrása: Csoma's Room Foundation Facebook-oldala)
Ha mítoszrombolásról beszéltünk, akkor hogy jön ide mégis a mítoszgyártás? – kérdezheti a gyanútlan olvasó.
Úgy, hogy Molnár Vilmost íróként is megihlette a nagy székely tudós és világjáró alakja, és elkezdett írni róla (az általa szerkesztett kötettől függetlenül, már korábban): ezek a szövegek pedig, mint mondja,
El is készült belőlük már tizennyolc, de legalább húszat szeretne írni, hogy nyugodt lélekkel kötetbe kötetbe rendezhesse (csak nehogy hamisítással vádolják későbbi korok szigorú monográfusai!). Történetei lefedik Csoma életének legfőbb állomásait, de természetesen jócskán fikciósítva: hőse találkozik például a Jóistennel a Himaláján, de az ördöggel is, amikor meg érte jön a halál, csak azt kéri tőle, a túlvilág felé ejtsék útba a magyarok őshazáját is – amelyet aztán Petőfi Sándorral együtt keresnének meg, a másvilágról hazatérvén. Mert
Mondjuk, Molnár Vilmos fogadhatná őket.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.