// 2026. november 18., szerda // Jenő

Kőrösi Csoma Sándor, a székely, aki nem szorul hamis mítoszokra

// HIRDETÉS

És egy másik székely, Molnár Vilmos, aki éppenhogy legendásítja. Nagy találkozás ez!

Elöljáróban megemlítendő, hogy ennek az írásnak két tárgya, pontosabban alanya van, ha úgy tetszik, két párhuzamos szálon fut a történetet, de ezek a párhuzamosok nem a végtelenben találkoznak, hanem… hol is? A székely önismeretben? A kortárs irodalomban? Mindenekelőtt azonban az Almásy László Kultúrtörténeti Kör kolozsvári boncasztalán, amelynek fő-fő szereplője az az ember, akit Boros Lóránd házigazda

a képzeletbeli „székely kulturális önkormányzat” mindenkori külügyérének

nevez: a világhírű tudós, nyelvész, tibetológus, háromszéki székely-magyar világjáró, akinek tavaly volt a kétszázadik évfordulója – mármint az útrakelésének.

A mellék-főszereplője – ha lehet ezt így mondani – pedig Molnár Vilmos, kortárs székely-magyar író, a csíkszeredai Székelyföld folyóirat szerkesztője, aki a Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című könyvet hozta el bemutatni a Kolozsvári Magyar Napokra. A könyvet, amely a Székely Könyvtár 76. sorszámmal ellátott kiadványaként látott napvilágot, nem ő írta, hanem „csak” szerkesztette – ellenben ő maga is ír Körősi Csomáról szóló rövidprózai szövegeket, amelyeket kötetbe szándékszik rendezni nemsokára. Kellőképpen összezavartuk a tisztelt olvasót? Sebaj, folytatjuk.

Molnár Vilmos a Bulgakovban, előtte a Kőrösi Csoma Sándor-kötet (fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra)

A kötet összeállításakor, a szerzők és tanulmányaik összeválogatásában, mint kiderül, két fő szempontot vettek figyelembe: az egyik, hogy valami újat mondjon a szöveg,

újabb kutatások, eddig háttérbe szorult szempontok alapján világítsa meg a világszerte egyik legismertebb magyar életét;

a másik, hogy Csoma életének nagyjából minden fontosabb korszakát lefedjék vele. Mítoszrombolás: nyugodtan használhatjuk ezzel kapcsolatban ezt a mitikus kifejezést, hiszen a könyv egyes tanulmányai pont az eddigi szakirodalom hibáira, tévedéseire, fabulálásaira világítanak rá. Nem l’art pour l’art a demitizálás kedvéért, hanem mert ha van valaki, aki nem szorul hamis legendákra, képzelgésekre és hozzáköltésre, az éppen Csoma, akiről nálunk kevesen tudják, hogy igazi kulturális-tudományos világsztár, rengeteget foglalkoztak vele, írtak róla, a szakirodalma rendkívül szerteágazó, nyilván elsősorban nyelvész-tibetológus munkája okán. A tibeti–angol szótára alapmű, és nem mellesleg állítólag ő az egyetlen buddhizmuskutató, aki eredeti nyelven olvasta a buddhista iratokat; Japánban egy egyetemen bódhiszattvává avatták, ami által,

kis túlzással, őt tarthatjuk az első székely szentnek,

nem katolikus szentnek ugyan, hanem buddhistának – de hát eleve református volt, kereszténységéhez pedig élete végéig ragaszkodott, halálakor is vele volt a bibliája.

Node: ez a soknyelvű recepció illik is hozzá, mert ő maga is megszámlálhatatlanul sok nyelven beszélt, az európai kultúrnyelveken kívül arabul, törökül, tibeti nyelven és sorolhatnánk. Tudták például, hogy amerikai – egyébként bűnrossz, de az érdeklődést jól jelző – regény is született róla? Vélhetőleg erről az opuszról, Edward Fox The Hungarian Who Walked to Heaven című könyvéről van szó, de amúgy egy francia regényt is sikerült felfedeznünk, Sylvain Jouty Aki úgy élt, mint a rinocérosz. Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842), a Himalája vagánya című kötetét.

Apropó francia recepció: a Székely Könyvtár Csoma-kötetében három szöveg is szerepel egy francia – pontosabban breton – szerző, Bernard Le Calloc’h tollából, aki több évig élt Magyarországon, magyar felesége volt, diplomáciai szolgálatot is teljesített, és nemcsak Csomával foglalkozott, de élénk érdeklődést mutatott a határon túli magyarok sorsa iránt, például a csángókról is írt – ami, valljuk be, egy francia diplomata részéről figyelemreméltó teljesítmény.

Magyar önkéntesek a zanglai palotánál, amelyben Csoma lakott (fotó forrása: Csoma's Room Foundation Facebook-oldala)

Ha mítoszrombolásról beszéltünk, akkor hogy jön ide mégis a mítoszgyártás? – kérdezheti a gyanútlan olvasó.

Úgy, hogy Molnár Vilmost íróként is megihlette a nagy székely tudós és világjáró alakja, és elkezdett írni róla (az általa szerkesztett kötettől függetlenül, már korábban): ezek a szövegek pedig, mint mondja,

mondai jellegű, legendás, meseszerű elbeszélések, „mert a mesék nem hazudnak”.

El is készült belőlük már tizennyolc, de legalább húszat szeretne írni, hogy nyugodt lélekkel kötetbe kötetbe rendezhesse (csak nehogy hamisítással vádolják későbbi korok szigorú monográfusai!). Történetei lefedik Csoma életének legfőbb állomásait, de természetesen jócskán fikciósítva: hőse találkozik például a Jóistennel a Himaláján, de az ördöggel is, amikor meg érte jön a halál, csak azt kéri tőle, a túlvilág felé ejtsék útba a magyarok őshazáját is – amelyet aztán Petőfi Sándorral együtt keresnének meg, a másvilágról hazatérvén. Mert

„az lesz majd a piros betűs ünnep, amikor Kőrösi Csoma Sándor karöltve Petőfi Sándorral, alászállnak a mennyek országából”.

Mondjuk, Molnár Vilmos fogadhatná őket.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?
Főtér

Hogyan és miért lett Nicușor Danból a 2.0-ás cotroceni fikusz?

Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát
Krónika

Újraszentelték a templomot, amelyben házasságot kötött Horthy Miklós, és felavatták a néhai főgondnok eredeti szobrát

„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix
Főtér

Tizenegymillió lejjel vágta át a közlekedési minisztériumot egy személyszállító cég ügyvezetője – hírmix

Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
Székelyhon

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás
Krónika

Kiderült, mekkora nyugdíjemelést javasol a miniszter, kiemelt szerepben a kártyás utalás

A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért
Székelyhon

Unger Anna: a nyomozók tudták hova kell menni a pénzért

A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Igen, meg kell végre állítani a szélsőséges influenszerek közösségi médiás ámokfutását!

Varga László Edgár

Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…

Hová tűntek az erdélyi magyar társadalom „nagy ügyei” és van-e még esély a hosszabb távú stratégiai gondolkodásra?

Fall Sándor

A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.

// HIRDETÉS
Nagyítás

Söprik a kolozsvári utcát, avagy a kincses város központi ékkövének kálváriája

Szántai János

Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.

Miért emlegetik még mindig a székelyek Csaba királyfit, ha fejüket az ár, jaj, százszor elborítja?

Sólyom István

A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.

// HIRDETÉS