Fotók: Sánta Miriám
Fotók: Sánta Miriám
Népvándorláskori kincskeresés a kincses város Történeti Múzeumában – bécsi, budapesti és romániai múzeumok fogtak össze, hogy először látható legyen a híres szilágysomlyói aranylelet Erdélyben. Megnéztük.
A kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum az utóbbi időben nem sokat tett azért, hogy a kincses város minden tagja – és persze, az idelátogató vendégek – valóban azt érezzék, kincsek között járnak, elég, ha az egy évvel ezelőtti csikicsuki lapidárium-botrányra gondolunk.
Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, most pedig úgy tűnik, sikerült megnyerniük a múzeumlátogató közönséget, ugyanis nemrég nyitották meg a múzeum második emeletén az Elfeledett harcosok és örök ékszerek - Vándorló barbárok a római birodalom válsága idején című kiállításukat.
Lelőhelyek Románia-szerte
Erről pedig túlzás nélkül azt lehet állítani, hogy kielégíti mindenki gyerekkorból fennmaradt kincskeresési vágyát, hiszen szó szerint kincseket láthatunk kiállítva, s nem is akármilyeneket. Mint a mesében: aranyból, ezüstből, drágakövekből – hatalmasakat, míveseket, elképesztően megmunkált, kifinomult mesterműveket letűnt barbár korokból. Az emberi tehetség, előkelőség iránti igény örök letéteményeseit. Húszlejes belépőjegyért. Mindenkinek megéri.
Koponyanyújtás
A novemberi nyitástól számítva a kiállítás 2025 március elejéig látogatható az Erdélyi Történeti Múzeumban, így aki Kolozsváron jár, vagy itt él, bőven van ideje beiktatni egy órás múzeumlátogatást, ugyanis nagyjából ennyi ideig tart végigjárni az ízlésesen és izgalmasan berendezett, kialakított tereket.
Mitológiai jelenet
Kissé labirintusszerűen oldották meg a térrendezést, és néhol alaposan meresztenünk kell a szemünket a különböző háttér- és spot-fények, sötét sarkok váltakozásai miatt, a hangulat azonban garantált: mintha egyszerre csöppentünk volna valami földalatti járatrendszerbe, ókori vagy kora középkori vastagfalú épületbe, meg egy hiperrealista képzőművészeti kiállításra. Aki kitalálta, elégedetten dörzsölheti a markát.
Rosamundát érdemes követni!
Dicséretes munkát végeztek azok is, akik a múzeumpedagógiai történetmesélés megalkotásában vettek részt, mert sikerült olyan narratívát találni, amely egyszerre tud szólni gyerekhez és felnőtthöz is. Ha úgy tetszik, a kiállítás kabalafigurája és mesélője egy Rosamunda nevű idős asszony, fiktív szereplő, aki a vándorló barbárok kaotikus korát igyekszik egy összefüggő történet medrébe terelni, felhasználva a korabeli írásos forrásokat és régészeti kultúrákról szóló kutatások adatait. A látogatók igényelhetnek tabletet és fülhallgatót is az audio guide-hoz, de saját telefonjukat is használhatják Rosamunda 1-3 perces történeteihez, amelyeket az arcával megjelölt kihelyezett pontokon hallgathatnak meg – a QR-kóddal beolvasott hanganyag szövegét is el lehet olvasni közben. Ez ajánlatos egyébként, mert némelyik teremben már eleve várja a látogatót egy román nyelvű magyarázó hang.
Itt jegyezzük meg, hogy korábban a kolozsvári Gyógyszerészeti Múzeum lényegében elbliccelte a lehetőséget, hogy a magyar látogatókhoz saját nyelvükön szóljon, a barbár kincsek azonban itt magyarul is mesélnek nekünk. A kiállítás feliratai románul és angolul olvashatók, a nagyobb feliratok, „mérföldkövek” viszont magyarul is – ez kicsit következetlenség, mivel időnként az angolt helyettesíti, ami meg hiányzik. A termekben van, ahol kisfilmet is vetítenek egyébként ízléses, fekete-fehér animációkkal, ezeknek háromnyelvűek a feliratai. Rosamunda – és, eláruljuk, Priszkosz rétor is – románul, magyarul és angolul is mesél, ha a bejáratnál a megfelelő nyelvű kódot olvassuk be, hogy elindítsuk. Noha helyben kevés a magyar felirat, az összes régészeti leírás és történeti információ elérhető magyar nyelven is, ezt is egy kóddal kapjuk meg, de ha kíváncsiak vagyunk, és nagy képernyőn is elolvasnánk, akkor itt található.
Mind az időrendi és tematikus sorrendben kihelyezett kiállítási tárgyak láttán, mind pedig a tér immerzív élményt nyújtó berendezése miatt már-már elvész az ember. Magához tér azonban attól, amikor meglátja azt az üvegbura alatt kihelyezett két csontvázat, egy fiatal nőét és férfiét, akiket valamikor az ötödik század körül temettek el gyönyörű értéktárgyaikkal együtt – megható, ahogy ott fekszenek, és azt sugallják: valamikor éltünk, és jó volt. Csontjainkból ennyi maradt az utókor számára, jelenlétünkkel viszont hírt adunk egy korról.
Kiemelkedően fontos a kiállítás szempontjából az, hogy most látható Erdélyben először a szilágysomlyói kincs, a gepidák aranya, amely az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum történetének legértékesebb kiállítása. Egyedülálló kincseket tartalmaz, köztük ékszereket, medálokat, arany- és ezüstedényeket, amelyeket több mint tíz hazai és külföldi múzeum gyűjteményéből kölcsönöztek.
Hatalmas ruhacsatok
A híres ónixfibula
A kiállítás legfontosabb tárgyai a két szakaszban (1797-ban és 1889-ben) feltárt szilágysomlyói aranykincsek részét képezik, amelyeket a bécsi Kunsthistorisches Museum és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeiben őriznek. A kincs mind regionálisan, mind Európában az egyik legfontosabb népvándorlás kori leletnek számít. A tárgyak között található egy látványos tömör arany fibula, amelyet az egyik legnagyobb fazettált kővel díszítettek – lenyűgöző méretű és kivitelezésű. A tárgy egyedülálló a világon, és az i. e. 5. századi elit figyelemre méltó gazdagságát szemlélteti. Ezek a nagyméretű aranycsatok a császári jelvények részét képezték, és a római császárok felvonulási ruházatának fontos tartozékai voltak. A szilágysomlyói sírból származó fibula a császári fibula kategóriájának legimpozánsabb darabja, amely a mai napig fennmaradt.
Kincslyukak
Megnézhetjük továbbá a Pietroasele-kincshez tartozó darabokat is, illetve láthatjuk az apahidai fejedelmi sírokból származó leleteket is, valamint a Szászfenes-Polus Center (ma Vivo) sírból származó aranydarabokat is. (A pláza megépítése előtti ásatásokból származnak.)
Régészeti disputát képez a gyűrű felirata
A kiállításon bemutatott népvándorláskori elitek világa arra világít rá, hogy Európa fejlődését befolyásoló jelentős történelmi és régészeti jelenségek olyan kulturális örökségek, amelyek a népvándorlás korát nem sötét korszaknak állítják be, hanem inkább a késő antikvitásból egy új korszakba való átmenet időszakának, és annak a katalizátornak, amelyre a középkori európai államok története épült. A Közép-Duna régió gazdagsága és kulturális sokszínűsége az ókortól napjainkig stratégiai jelentőségű terület volt.
Nem kis erőfeszítés lehetett ennyi múzeummal együtt dolgozni, de sikerült, a tárgyak az alábbi múzeumok gyűjteményéből származnak:
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A vártnál is sokkal csúnyább lehet a szász elnök politikai pályafutásának vége. És ezt ő maga érte el lépésről lépésre.
Schengen témájában próbálnak egymásra tromfolni az elnökjelöltek napokkal a választás előtt: Marcel Ciolacu miniszterelnök magabiztosan kijelentette, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag lesz.
… Peszedisták: a penelisták már a kampányvideókat is lopják… és az időjósok belenéztek kristálygömbjeikbe, majd megjósolták a kis meleget.
Méltósággal viselt, súlyos betegség után elhunyt Székely Árpád, az a székelyudvarhelyi földrajztanár és fotográfus, akinek felépüléséért számos jóakaratú ember fogott össze az elmúlt hónapokban.
A kisgyerek nehezen dolgozza fel, hogy a Mikulás igazából nem létezik – nagyjából ugyanilyen küzdelmes folyamat Románia számára elfogadni Koszovó, vagy akár önmaga része, Székelyföld létezését is.
Iskolabusz és személyautó ütközött hétfőn reggel a Maros megyei Csobotány térségében, két gyerek könnyebb sérüléseket szenvedett. A Maros megyei tűzoltóság képeket is közölt az esetről.
Megnéztük a romániai választások előtt egy hónappal a hazai piacra dobott új román ponyvaszatírát. És a kolozsvári tankhadműveleten meg pár hasonló poénon túl azt láttuk, hogy az élet valóban jobb, mint a film.
Megnéztük a romániai választások előtt egy hónappal a hazai piacra dobott új román ponyvaszatírát. És a kolozsvári tankhadműveleten meg pár hasonló poénon túl azt láttuk, hogy az élet valóban jobb, mint a film.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Meghalt az író, akinek a könyveit mindenki olvasta, de nem mindenki meri bevallani.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Nincs rendjén, ha a piszkos anyagiak hátráltatják egy kivételesen tehetséges gyermek kiteljesedését.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
Ez a muzsika úgy dobog, mint a szív, akárhol is élünk a glóbuszon: fekete is, fehér is, helyi is, univerzális is.
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
450 éve halt meg Heltai Gáspár, az erdélyi nyomdászat úttörője, reformátor, a kora újkori magyar irodalom egyik legszínesebb alakja. A Heltai-nyomda régi könyveiből kiállítás nyílt a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban – megnéztük, mi lapul a vitrinek mögött.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Időről időre bejelentik az illetékesek: na, most aztán tényleg felújítjuk a kincses város ikonikus helyszínét. Aztán eltelik pár év, a Fellegvár meg ott áll és csepeg róla az elmúlásba oltott romantika. Megnéztük, hogy néz ki ezen az őszön.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
Beszterce-Naszód és Szucsáva két méltán népszerű kirándulóhelyén jártunk. Megérte.
„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”
Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.
A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.
A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.