Nem csak kenyérrel él az ember, úgyhogy a készletek felhalmozása közben ne feledkezzünk meg a szellemi táplálékról, az irodalomról sem. Itt a Főtér járványirodalmi TOP 10-e!
Olyan mennyiségben ömlenek ránk a koronavírusról szóló hírek, hogy lassan képtelenek vagyunk követni, hol tart éppen a járványügyi országos és világhelyzet. Egy biztos: a világunk, a megszokott környezetünk egy időre „leáll”, az iskolák, közintézmények bezárnak, a rendezvények elmaradnak, a társas kapcsolatok megritkulnak, és akár kihirdetik hivatalosan is a vesztegzárat (attól tartunk, ez idő kérdése csupán), akár nem, egyre inkább visszaszorulunk a közvetlen lakókörnyezetünkbe: az otthonainkba.
Ennek, számos negatív következménye mellett, akadhatnak jó oldalai is: amellett, hogy több időnk jut szintén kényszerpihenőn lévő családtagjainkra, gyakrabban folytathatunk olyan tevékenységeket, amelyekre a szokásos hétköznapi rohanásban kevesebb időnk és alkalmunk marad. Igen, tévézhetünk meg sorozatokat nézhetünk a különböző streaming-szolgáltatókon, de akár olvashatunk is. Könyveket. Papíralapon vagy elektronikusan. Összegyűjtöttünk hát néhány olyan irodalmi művet, amely a jelenlegi helyzetünkhöz kísértetiesen hasonló állapotokról szól: a „járványirodalom” igazi klasszikusait. Hátha okulhatunk belőlük.



Az egyik legszebb kezdőmondattal rendelkező regény: „Ez történt most is: ha keserűmandula-illatot érzett, mindig az üldözött szerelmek sorsára gondolt.” Persze, tudjuk, hogy García Márquez a megragadó kezdőmondatok mestere (is). Jó, kicsit kakukktojás ez a könyv a járványirodalmi listán, mert a címben kiemelt kolera csupán ürügy – még a szereplők számára is. Ellenben ennél megindítóbb regényt az élethosszig tartó szerelemről aligha találni. Florentino Ariza és Fermina Daza ötven év minden megpróbáltatását (a férfi részéről: temérdek nőügyet; a nő részéről: egy sírig tartó házasságot) kiálló, csupán életük alkonyán beteljesülő szerelmének története a Nobel-díjas kolumbiai író egyik leghíresebb műve, méltán. Tanulság: a szerelemnél jobb gyógyír nincs, akár járvány idején sem (is).
(Mellékesen jegyzem meg, hogy ehhez a műhöz kötődik koronavírusos napjaink egyik legötletesebb címparafrázisa. Szerelem a korona idején, meg kell bolondulni.)

Daniel Defoe-t elsősorban a Robinson Crusoe szerzőjeként szokás ismerni, és ez érthető is, hajótörött-regénye messze a legjobb alkotása, ráadásul valóságos irodalmi alműfajt teremtett, a robinzonádot. Az angol író azonban más műfajban is úttörőnek számít: A londoni pestis című könyve az egyik első a világirodalomban, amely a fikció és a valóság közti határvonalak elbizonytalanításának ma is oly divatos eszközével él. Mondanánk tehát, hogy dokumentumregény, amely naplószerű formában írja le a címben jelzett gyászos eseményt – csakhogy 1665-ben, amikor pestis dúlt (kissé későn, elvégre rég nem a középkorban vagyunk) az angol fővárosban, szerzőnk kisgyerek volt, tehát leginkább mások beszámolóira támaszkodhatott – több mint fél évszázaddal később, amikor megírta.

A Nobel-díjas portugál írónak ebben a regényében – amelyből nem túl meggyőző film is készült – nem pestis, nem kolera, sem valami ismeretlen eredetű vírus pusztít – hanem az emberek a világban való tájékozódásuk egyik (vagy „A”) legfontosabb eszközüket veszítik el: a látásukat. Egy társadalom, amelyben szépen sorjában mindenki megvakul: remek alaphelyzet ez ahhoz, hogy Saramago emberi természet és társadalmi viszonyok összefüggéseiről beszéljen. A Vakság parabola arról, meddig mehet el az ember végletes kiszolgáltatottságában, milyen mélyre süllyedhet a túlélésért folytatott küzdelemben, hogyan foszlik szét mindennemű szolidaritás egy ilyen határhelyzetben. Saramago egy másik könyvében, a Halálszünetben egyébként a járvány igen különös formában jelentkezik: a halál beszünteti tevékenységét, senki nem hal meg. És ez is van annyira félelmetes perspektíva, mint a tömeges megvakulás vagy a pestis.

Az első igazi sci-fi a listán: az egyik legismertebb „vírusregény”, amelyből nem kevésbé híres „vírusfilm” készült. A fertőzés ezúttal földönkívüli eredetű: egy új-mexikói kisváros mellett (Roswell is Új-Mexikóban található – mi van abban az államban?) lezuhant műhold ismeretlen eredetű, halálos kórt hoz a Földre, amely száraz porrá változtatja a vért, és rekordidő alatt pusztulást okoz. Idegen organizmus? Betegség, vírus? Nem tudni, de megkezdődik a versenyfutás az emberiség túléléséért, a NASA védőruhás szakembereinek küzdelme az ismeretlen létforma ellen. Az Androméda törzs tudományos megalapozottságú (de hisz ez a félelmetes benne…) technológiai sci-fi-thriller, amely megújította az egész műfajt.

A regény, amely joggal tarthat igényt a feministák által leginkább gyűlölt irodalmi mű titulusra. Merle disztópiájában egy olyan vírus szabadul el, amely kizárólag a nemzőképes férfiakat tizedeli – különösen az Egyesült Államokban, a virilis franciák például (minden francia írónak maga felé hajlik a pennája, ugye) elég jól tartják magukat. Szóval a potens férfiak hullnak, mint a pelyva, Amerikában pedig hatalomra kerül egy férfigyűlölő, leszbikus elnökasszony. A kór ellenszerén egy kis tudóscsapat dolgozik izoláltan, laboratóriumi körülmények között, ők a címbeli védett férfiak. Az új, matriarchális rendben alapjaiban változik meg a nemek viszonya vagy a család fogalma. Merle 1974-ben megjelent műve erős üzenet azoknak, akik azt a romantikus elképzelést ápolgatják, miszerint „ha több nő lenne a közéletben, a világ jobb hellyé válna”: a Védett férfiak a nőjogi gondolkodás eltorzulásának, a feminizmus radikalizálódásának karikatúrája – olyan regény, amely ma már nem születhetne meg.

A szó szoros értelmében nem „vírusregény”, hiszen nem söpör benne végig semmilyen pusztító járvány, az emberek nem kényszerülnek vesztegzár alá, nincs fertőzésveszély: egyszerűen csak nem születik több ember a világon. Az egyetemes meddőség oka ismeretlen, egy megmagyarázhatatlan istencsapása. Az emberiség szó szerint kihal, szép lassan, de biztosan. Mígnem… egyszer csak, valahol újra megszületik egy gyermek. P. D. James 1992-ben döbbenetes éleslátással jelzett előre egy sor olyan problémát, amelyek jóval később tetőződtek, a migrációtól az autoritárius rezsimek felemelkedésén át a nyugati civilizáció talajvesztéséig. Ez a régi vágású angol baronessz – akit leginkább bűnügyi regényeiről szokás ismerni – a disztópia műfajában is nagyot alkotott, műve egyfajta modern posztapokaliptikus üdvtörténet.

Frankenstein „szülőanyjáról” kevesen tudják, hogy létezik egy másik, nagyszabású műve, amellyel szintén megújította a tudományos-fantasztikus irodalom műfaját. Az utolsó ember a 21. század második felében játszódik, amikor Európán újra végigvonul a Fekete Halál. Ezzel a regénnyel Mary Shelley visszanyúlt kicsit a Frankenstein születésének alaphelyzetéhez: hősei, kódolt formában, ugyanannak az írói-baráti társaságnak a tagjai, akik 1816 zord nyarán összegyűltek a svájci Villa Diodatiban, ahol rémtörténetek írásával múlatták idejüket, a figurákban fölismerni Byron, Shelley és mások alakját. Angol arisztokraták egy csapata a pestisjárvány elől végigjárja az európai kultúra ikonikus helyszíneit, miközben a kór őket sem kíméli, sorban hullanak el, mígnem egyetlen ember – a narrátor – marad életben. Egy teljes kultúra és civilizáció pusztulásának melankolikus műve Az utolsó ember – amely nem mellesleg az első posztapokaliptikus vagy világvége-regénynek számít a világirodalomban.

A Regény, Amely Megjövendölte A Koronavírust – ezzel az eposzi jelzős szerkezettel ellátva került be az elmúlt időszakban a hírekbe Dean Koontz A sötétség szeme című regénye; és ennek okán kapott helyet válogatásunkban is. Hogy miként jövendölte meg? A regényben, amely – ha jól értem – nem is igazán sci-fi, inkább krimi/thriller, felbukkan egy biológiai fegyvereket gyártó laboratóriumból kiszabaduló járvány. És mi ennek a járványnak a neve? VUHAN – 400, bizony. Hogy ezzel véget érnek-e a hasonlóságok a könyv témája és a mostani, valóban a kínai Vuhanból induló koronajárvány között, nem tudom, mert még nem olvastam a könyvet. De most már el fogom.
Bónusz track:

Olvasóink jelezték, hogy a listának van egy nagy hiányossága: nem szerepel rajta a Vesztegzár a Grand Hotelben – és igazuk van! Rejtő klasszikusa már csak azért is ebbe az összeállításba kívánkozik, mert a járványtematikát humorosan ragadja meg, és ezekben a feszült időkben nem árt egy kis nevetés (sem). A csendes-óceáni Kis-Lagonda sziget Grand Hoteljében igazi nemzetközi vendégsereg gyűlik össze, vannak itt mindenféle szélhámosok is, milliomosok, dívák, közben dúl a harc egy Banánoxid nevű találmány vegyi képletéért, ezért vesztegzárat rendelnek el három hétig bubópestis ürügyén. Kaland, nyomozás, szerelem, bezártság – minden adott egy igazi rejtői történethez. És ki tudná feledni azt az első mondatot: „Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott.”
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
Az is nagy teljesítmény lesz tőle, ha végigviszi elnöki mandátumát. Az elsőt és egyetlent, mert második biztosan nem lesz, a rendszer láthatóan kezdi megunni az ilyen típusú figurákat.
„Élő kövekből épült lelki templomért” mondtak hálát vasárnap délután Aradon, amikor is Bogdán Szabolcs János királyhágómelléki református püspök megáldotta a belvárosi református egyházközség kívül-belül felújított templomát és parókiáját.
Több mint 17 ezer szekuritátés besúgót azonosított a CNSAS 26 év alatt. Nemzetbiztonsági kockázatok miatt kiutasítottak három pakisztáni állampolgárt Romániából.
Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.
A nyugdíjakat 7,3 százalékkal kell emelni – jelentette be Florin Manole munkaügyi miniszter.
A nyomozók tudták hol kell keresni azt nagy mennyiségű pénzt, amelyet november 12-én és 13-án végzett összehangolt nyomozási akciók során találtak meg – mondta az NVVH elnöke az RTL Házon kívül című műsorában vasárnap.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A közösségi sport érdemi állami támogatása nemcsak egészségesebb társadalomhoz vezethetne, hanem az élsportnak is szélesebb merítési alapot biztosítana.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
A román közönségfilmgyártás fenegyerekei beváltották ígéretüket: elkészítették a posztkomcsi korszak legnézettebb román filmjének folytatását. Ezúttal a moldovai szál mellett a Z generáció manírjait belezik ki hatalmas humormachetékkel. És kéjjel.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
Az ember vesz az ócskapiacon egy miniatűr dizájner illatot, aztán rájön, miért hiányzik ebből az országból az elegancia.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
A foglalkozása az volt, hogy másokat buktasson le, végül mégis belesétált az egyik legősibb csapdába.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
A Ceaușescu-diktatúra legsötétebb időszaka, két erdélyi szász család és a tornyosuló kérdés: kivándorolni vagy vállalni az erőszakos asszimilációt a szülőföldön?
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
Akárcsak a szerelemben, a hadseregben is tévhit, hogy az ellentétek vonzzák egymást. A NATO- és ENSZ-missziókat megjárt dr. Sztankai Krisztián őrnagy, egyetemi docens kolozsvári előadásán jártunk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A két világháború közötti erdélyi magyar eugenika védekező jellegű volt, míg a román expanzív, terjeszkedő – mondja az Oxford Brookes Egyetem professzora, akivel a Transilvania Nemzetközi Könyvfesztiválon beszélgettünk.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
A mi tájainkon ritkán fordul elő, hogy a kortárs vízió ne brutálisan, vagyis együgyűen tolakodjon be a (rég)múlt szövetébe. A kolozsvári Bogdánffy-ház egyike e ritka kivételeknek. És egyben a kincses város legszebb művészeti tere.
Marian Godină nagyon jól tette, hogy beperelte Dan Tanasă képviselő urat. Aztán azt is nagyon jól tette, hogy újra beperelte. Reméljük, nem fog leállni…
A nagy közös célok helyére a közösségi apátia, az információs fáradás, a megélhetési gondok kerültek, és a képviselet politikai napirendje is átalakult.
Kolozsvár történelmi legközpontját szépen felújították. Viszont van az a por, az a sár a Farkas utcában, meg az, hogy a mi végeinken irtó nehéz valamit jól megcsinálni. Vagy befejezni. Jóvanazúgy! Pedig nincs.
A Csaba-mítosz végső formájának kialakulásában a tanult elit játszotta a döntő szerepet. Kolozsváron mutatták be Hermann Gusztáv Mihály történész A székely eredetmítosz című könyvét.