// 2024. november 25., hétfő // Katalin

A PSD és a PNL minden idei választáson tarolni fog, az RMDSZ ismét értékes lesz, az AUR a mumus

// HIRDETÉS

A két nagy párt nem csak a jelenlegi kormányzásra, hanem az EP-választásokra is érdekházasságot kötött, és minden esélyük megvan a hatalom megtartására a szeptemberi parlamenti választások után.

Valószínűleg sokszor fogunk még írni az idei választásokról és kampányokról, de bizonyos dolgok máris jól látszanak.

Azzal, hogy az elvileg (mondhatni: ideológiailag, ha Romániában lenne még jelentősége a klasszikus politikai ideológiáknak) egymás ellenfeleinek számító PSD és a PNL érdekházasságot kötött a júniusi európai parlamenti választásokra, megadták az idei választási szuperév alaphangját. A legutóbbi INSCOP-felmérés máris jelzi a PSD-PNL Szövetség előrevetíthető győzelmét: legalábbis az EP-választásokon a két nagy párt együttesen a szavazatok 43,7 százalékára számíthat. Ezzel a jelenleg kormányzó két nagy párt máris egy nagy győzelemmel nyitja meg a négy választás sorát.

Az EP-választásokkal egyidejűleg rendezett önkormányzati választásokon külön listán indul a PSD és a PNL. Ebből is látszik, hogy

a szövetségük inkább helyzetorientált és választáspszichológiai jellegű,

aminek az előnyeit mindkét alakulat felismerte. Az Európai Parlament ugyanis a romániai képviselők számára közös játéktér, és nem nagyon fordul elő az, ami például Magyarország esetében: nem jellemző, hogy a román képviselők ideológiai vagy pártpolitikai alapon támadják vagy fúrják egymást, hanem jól olajozott hatékonysággal képesek összezárni Brüsszelben, Strasbourgban, és képviselni, védeni az ország érdekeit az EU szintjén. Másrészt a két választás összevonásával maximalizálni tudják a hagyományosan alacsony választói részvételű EP-választásokon a szavazatokat.

Az önkormányzati választásoknak ezzel szemben más a logikája, itt a PSD-PNL érdekházasság jellegű viszonya nem teszi lehetővé a közös indulást. A nagy pártok ereje ugyanis helyi szinten keresendő, ahol a polgármesterek kezében van a pártszimpátia irányítása, ráadásul helyi szinten épült ki és virágzik az üzleti, gazdasági klientúra, ezeket pedig általában nem lehet csak úgy összekeverni két, a távoli Bukarestben élő pártelnök utasítására.

Romániában gyakorlati szemléletű politizálás zajlik – háborogtak is sok évvel ezelőtt a történelmi román pártok sokat látott idősebb képviselői, amikor a szociáldemokratákkal kellett valamiben közösködni. Mára ezek az elvi-ideológiai határok eltűntek.

A pártok jól felfogott gazdasági érdekekkel és holdudvarral, közpénz-felhasználási pályákkal működnek,

és nagyon jól tudják, hogy például a települési aszfaltozási szerződésekből melyik pártkasszába hogyan és mennyi pénz csorog vissza. „Most a te embered kapja a megbízást, aztán jön az enyém” és így tovább, ilyesmiből egyik párt sem csinál nagy ügyet, mert tudja, hogy végső soron a mérleg kiegyenlítődik.

Az említett felmérés szerint a PSD 30,6 százalékot, a PNL pedig 25,6 százalékot kapna az önkormányzati választásokon, ez összeadva pedig bőven abszolút többséget jelent. Ha júniusban külön is indulnak, a decemberi parlamenti választások perspektívájában ez igen erős pozíció, amit – ha okosak – nem fognak torzsalkodással gyengíteni. Akkor is erős marad a két párt pozíciója, ha vannak PSD-tagok vagy szimpatizánsok, akik soha nem szavaznának a PNL-re és fordítva.

Viszont ezzel az EP-választási összeborulással (aminek, látjuk, a várható számbeli eredménye alacsonyabb, mint a külön listás indulásnak) a két nagy párt azt üzeni: erősek vagyunk külön-külön is, de az ország érdekeiért bármit megteszünk, még akár össze is fogunk – ez az üzenet már eddig is megfogalmazódott: sem Marcel Ciolacu PSD-elnök és kormányfő, sem Nicolae Ciucă PNL- és szenátusi elnök és a pártjaik sem eszik meg egymást kormányon. Eddig is kibírták különösebb marakodás nélkül, mivel a tét nagy volt: az európai alapokból érkező eurómilliárdokat kellett okosan felhasználni. Kérdés persze, hogy ez az állapot kitart-e az év végéig, és a júniusi, illetve a szeptemberi választások kalandjai és esetleg előre még látható történései mennyire fűtik fel a kedélyeket a két pártban. Ha minden a jelenlegi „harmónia” jegyében zajlik, akkor

a PSD és a PNL lazán megnyer minden választást, kormányt alakít és ők adják az új államelnököt is,

legyen az közös vagy kölcsönösen támogatott jelölt.

A PSD és a PNL viszonya és szereplése a látszólag bebiztosított pozíciók ellenére mégis döntő fontosságú lesz idén. Merthogy a nagy kérdés a szuperválasztási évben az AUR szereplése.

George Simionék az idézett felmérés szerint 20,6 százalékot kapnának, ezzel pedig a második helyen végeznének. Az önkormányzati választásokon szintén a harmadik legnagyobb erő lenne az AUR 17,4 százalékkal. Ez pedig – a parlamenti választások perspektívájából nézve – hatalmas eredmény, ami királycsináló, értsd: a kormányalakítást igen erősen befolyásoló pozíciót biztosítana Simionéknak. Ami egy további dimenziót ad a PSD és a PNL megőrzendő jó viszonyának és egymásra utaltságának: úgy kell dolgozni a következőkben, hogy az őszi kormányalakítási tárgyalásokon a lehető legkisebb súlya legyen az AUR-nak.

Ezzel pedig (ismét) az RMDSZ szerepe értékelődik fel, mert a PSD és a PNL, akár együtt, akár külön indulnak a parlamenti választásokon, jóval nagyobb eséllyel veszi be a kormányzati egyenletbe az RMDSZ általában 5-6 százalékát, mint az USR, a PMP és a Jobboldal Ereje alkotta, bizonytalan stabilitású Egységes Jobboldal Szövetség jelenleg 10 százalék körülire mért támogatottságát. Az USR ugyanis a néhány évvel ezelőtti politikai üstökösből igen hamar hullócsillaggá vált, a PNL-nek igen kellemetlen emlékei vannak a velük közös kormányzás idejéről, meg különben is, nem valószínű, hogy a mai politikai palettán lenne két, egymástól távolabbi pólus,  mint az USR és a PNL-PSD. A másik két törpepárt pedig lényegében semmilyen szerepet nem játszik a jelenlegi belpolitikában.

Az RMDSZ szerepe különösen felértékelődik a rendszer- és EU-kritikus AUR-ral szemben, amelyre ráadásul orosz-affinitás erős gyanúja is rávetül. A Román Hírszerző Szolgálatot közel tíz évig vezető, posztjáról tavaly nyáron távozott Eduard Hellvig nemrég mondta, hogy a SRI-ben évekig nem számoltak az AUR felemelkedésével és nem is vizsgálták az alakulat esetleges közelségét az orosz érdekekhez, most viszont meglebegtette, hogy a pártvezetés Moszkva kottájából játszik.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben pedig igencsak valószínűsíthető, hogy

az AUR menetelését nem csak a PSD-ben vagy a PNL-ben, hanem Washingtonban és a NATO vezetésében is fokozott figyelemmel kísérik.

Románia ugyanis az utóbbi évtizedekben a NATO és az Egyesült Államok kelet-európai hídfőjévé vált, ahol egy oroszpártisággal gyanúsított AUR 17-20 százalék körüli népszerűsége rögtön nem csak a pártok harcának kérdése, hanem geopolitikai színezetet is kap. Ez pedig belpolitikailag megint csak a két nagy pártnak jelent előnyt, hiszen ezzel a támogatottságuknak nemzetközi dimenziója is lesz.

Az RMDSZ szerepe ebben a képletben ismét jelentősen felértékelődik (ne zavarjon senkit az INSCOP-felmérésben szereplő 4 százalék körüli eredménye, a választások közti felmérések soha nem mérik pontosan az RMDSZ-t, a választásokon ez az arány a megszokott 5-6 százalékos lesz).

Az RMDSZ-nek ráadásul nem kell kitalálnia a kampány-spanyolviaszt, az etnikai politizálás megszokott jelszavai és tézisei – „ott kell lennünk, ahol a döntések születnek, hogy a magyar érdekeket képviseljük”, „a magyarok érdekeit rajtunk kívül senki nem fogja képviselni”, „románveszély” – most is működni fognak, mert egyébre nem lesz szükség. Még a korábban alkalmazott muszáj-autonómiázást sem kell bevetniük. A megszokott etnikai szavazási logika felül fogja írni azt is, amivel sokan riogatnak, hogy az AUR-nak magyar támogatói is vannak – a ténylegesen rájuk szavazók jó eséllyel lényegesen kevesebben lesznek, mint ahányan az elmúlt években szimpatizáltak a Simionék által a közösségi médiában terjesztett összeesküvés-elméletekkel.

A nemrég a Székelyföld autonómiája ellen egyértelműen felszólaló Marcel Ciolacu és a magyarellenes szlogeneket szívesen és rendszeresen bevető AUR (soraiban a régóta ismert Dan Tanasă-val, hogy mást ne említsünk) ellenében

az RMDSZ-nek lényegében nincs nehéz dolga, neki nem meggyőznie kell szavazóközönségét, hanem „csak” mozgósítania.

Szükség esetén talán ismét kerül pár ezer, ha nem is teleormani, de mindenképpen dél- és kelet-romániai szavazat, ami biztosíthatja vagy megerősíti azt az 5-6 százalékát az RMDSZ-nek. Magyarán: „ellenfelei” segítenek fognak, ha kell, mert ez lesz az ő érdekük is.

Most még csak március elején vagyunk, júniusig még rengeteg közvélemény-kutatás készül majd, módosulhatnak a mért népszerűségi indexek is, de a legfontosabb jelzőkövek és irányok megmaradnak, úgy gondolom. Hacsak nem történik valami előreláthatatlan.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo
Főtér

Felszántotta a BT Aréna színpadát DJ Bobo

Az eurodance svájci úttörője Kolozsváron zárta a 2023-ban indult turnéját. Talán maga sem gondolta, hogy ekkora sikerrel.

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra
Székelyhon

Meddig marad a korai tél? Itt a friss időjárás-előrejelzés a következő időszakra

Beköszöntött a tél csütörtökön Székelyföld-szerte, a legtöbb helyen meg is maradt a hótakaró. A kérdés most az, hogy meddig tart: várható-e újabb lehűlés, havazás.

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen
Krónika

Schengen: megállapodás született arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú tag legyen

Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS