Későkása vagyok. Szeretem halogatni a dolgokat. Illetve ez baromság: a későkásák nem szeretik halogatni a dolgokat, egyszerűen csak halogatják őket. Aztán a határidő előtt hirtelen megtáltosodnak, és olyankor kétszer–háromszor olyan produktívak, mint a normális ütemterv szerint haladó átlag.
Így aztán csak kedden fogtam neki az online önnépszámlálásnak,
Már az elején gyanús volt, hogy néhány kérdés után már fel is ajánlotta a finalizálás lehetőségét, miközben a kisebbségiek számára oly fontos nemzetiségi vagy vallási hovatartozásról még csak nem is volt szó. (Nem mintha nem örülnék neki, ha az ilyen bürokratikus szarságokat – bebizonyítani az államnak, hogy létezel! – el lehetne intézni minél hamarabb: helló, vagyok, itt vagyok, hagyjatok, csá!)
Felmentem hát a Népszámlálás.ro oldalra,
Ott pedig megnéztem a kitöltési oktatóvideót, ahol végigvezetnek az egész folyamaton. És hát ott biza nem csak 5–10 kérdés volt, hanem egy rakás.
Nekifutottam hát még egyszer. És igen – ettől féltem –
Mint az elején, amikor az illetékesek nem számítottak arra, hogy emberek is fel fognak csekkolni a honlapra, biztos úgy gondolták, hogy az csak egy ilyen elméleti valami kell legyen. Hogy elég ha létezik.
Hosszas kínlódás után rájöttem, hogy a rendszer annyira lassú, hogy egy kérdés megválaszolása után nem tölti be automatikusan a következőt, hanem vissza kell lépni a korábbi kérdéskörhöz, majd onnan megint az aktuálishoz, és csak akkor jelenik meg eggyel több kérdés.
Így aztán jelentős egérkoptatás árán mégis eljutottam a végére, és nagy megkönnyebbülésemre meg is jelent a hőn áhított Finalizare gomb. Még egy utolsó kattintás, és vége, későkása létemre csak teljesítettem a feladatot, nincsen itten semmi probléma. Megnyomtam, hát a hőn áhított gombot,
A legutolsó rohadt lépésnél!
Aztán az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei benyögte, hogy nem számítottak rá, hogy ennyire sokan akarnak majd online megszámláltatni a finisben (csak kedden 230 ezer későkása), így aztán igyekeznek minél hamarabb átkalibrálni a rendszert, hogy kibírja a nyomást. Csakhogy szerdára sem sikerült átkalibrálni, mert ugyanúgy nem ment.
Nem számítanak a decemberi havazásra, nem számítanak a tavaszi árvizekre, nem számítanak rá, hogy az online népszámlálási platformon látogatók is lesznek…
Nem számítanak.
A legkevesebb későkása egyébként Brassó megyében van, ott már a népesség 50,23%-ka megszámolta magát, de Hargita, Teleorman, Kovászna és Botoşani megye is 40% fölött van. Országos szinten a lakosság 37%-ka tudta le a feladatot, ami több mint 7 millió kitöltött kérdőívet jelent.
ha a szakik számítanának.
Egy USR-s politikus amúgy már kéri is, hogy hosszabbítsák meg a határidőt legalább 2 héttel, de ez persze még nincs eldöntve.
A későkásák pedig lassan megtanulják, hogy ebben az országban jobb lesz csipkedniük magukat. Nyilván én is sejtettem valamit, ha már szinte egy héttel a határidő előtt nekifogtam…
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.
Ha csak egy rövid videót nézne meg arról, hogy miként működik az ország, és mekkora munka a megreformálása, akkor ez legyen az.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
További híreink: az időnket is ellopják – 23 órás lesz a vasárnap; az üzemanyagárak pedig elszabadultak, de a gazdákat legalább megmentené egy rendelet.
A vágott bárány átlagára 45 és 60 lej között mozog kilogrammonként Székelyföld piacain. Míg Gyergyószéken már 45 lejért is találni húst, Sepsiszentgyörgyön mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak a 60 lejes egységár miatt.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Mintegy 40 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára szerdán, egyelőre az OMV és a Petrom-töltőállomásokon.
Marosvásárhely az első olyan romániai város, ahol az utcai szemétkezelésben robotokat alkalmaznak. Furcsa és idegen... megszokható?
Az alábbi gondolatok arra szolgálnak, hogy a pár napon belül ünnepelni kívánó magyar és egyéb-féle emberek ne veszítsék el se a türelmüket, se a hangulatot, se az eszüket.
A Helikon női háttérországáról és a 19. századi férfieszményekről is szó volt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem történészkonferenciáján.
Ilyen, amikor az egyik állami intézmény akadályozza a másik működését, az államkasszából kieső pénzt pedig ártatlan polgárok zsebéből pótolják.
Megnéztük, milyen most Kolozsvár a nagy garázsbontási lázban: van, ahol még őrzi a város látképe a '89 előtti állapotokat és a kilencvenes évek fojtó szürkeségét, máshol már villog a modernitás és rendezettség, ahogy az illik.
A havasalföldi uralkodó erdélyi hódítását sok minden vezérelte, csak az egységes román állam gondolata nem. Egyre izgalmasabb az MCC kolozsvári központjának történész-kerekasztal sorozata.