A két kifejezés háttértörténete a következő:
1. 2020-ban Vladimir Tismăneanu politológus megosztott Facebook-oldalán egy fotót, amelyen kerítésen gubbasztó, nos, szigorú értelemben véve nem csókák, hanem vetési varjak láthatók. A képet kísérő felirat a következő volt: Țăndărei repülőtér. Minden járat törölve. A kontextus megértéséhez annyit kell tudni, hogy a brit sajtó „a roma gengszterek Beverly Hills”-eként hivatkozott az Ilfov megyei városkára.
2. 2014-ben a román televízió elnökválasztási vitaműsorában Gheorghe Funar függetletlen jelölt csapott össze a Kelemen Hunor RMDSZ-es jelöltet képviselő Tánczos Barnával. A műsor elején Táncos románul és magyarul is jó estét köszönt a nézőknek, mire Funar úr
" target="_blank" rel="noopener">felszólította a műsorvezetőt, tiltsa meg a tőle jobbra ülőnek, hogy akár egyetlen szót is szóljon a lovak nyelvén, mert ez itt Románia, ahol a hivatalos nyelv a román.
Természetesen mindkét eset az országos diszkriminációellenes tanács elé került, rasszizmus és diszkrimináció okán. Tismăneanu urat 5000 lejre büntette a testület a „csókázás” miatt, az egyébként Amerikában élő politológus törölte a bejegyzést, magyarázkodott, elnézést kért.
Funar úr 2000 lejes büntetést kapott a „lovak nyelve” miatt. Ő viszont nem magyarázkodott, nem kért elnézést, hanem pert indított, amely a hírek szerint épp a múlt héten zárult le. Alapfokon jogosnak találta a bíróság azz elmarasztalást, másodfokon és felsőfokon viszont megbocsátható kifejezésnek találták a talárosok a lovak nyelvét. Mivel szerintük (többek között) a csóka kifejezés valóban sértő a roma közösségre, emberekre nézve, viszont a magyarok örülhetnek, ugyanis a ló szép állat, a társadalom szemében pozitív kép él róla, és hát ki tudná jobban az anno lovas nép magyaroknál, mennyire hasznos, ha jó.
A fenti érvből kiindulva: ha a ló szép állat, örüljünk, ha hozzá hasonlít valaki, akkor a csóka kizárásos alapon csúnya. Nem szeretnék fogadatlan prókátora lenni a csókának (mint madárnak madárnak), de miért is? A csóka igenis szép madár, nála ügyesebb légiakrobata kevés van a honi szárnyas faunában (tessék csak megnézni a manővereiket, például szeles időjárás esetén, ha jó kedvük van), ami pedig a hasznosságát illeti, én nem értek hozzá, de nem hinném, hogy kártékonyabb lenne, mint más, csapatban mozgó madarak.
A viccet félretéve: ha egy közösség tagjai csókák, egy másik közösség tagjai pedig lovak, akkor nem értem, miért büntetendő a csókázás és miért megbocsátható a lónyelvezés. Hajlok arra, hogy itt (is) az európai uniós jogállami és kisebbségvédelmi paradicsom, vagyis Románia jól megolajozott (megkent?) működésének lehetünk szemtanúi. És halkan teszem hozzá: a fentiek fényében arról is szó van, hogy – mint a viccben – Romániában (is) vannak világosabb kék kisebbségi közösségek, akiket ilyen esetben véd a törvény, aztán vannak sötétebb kék kisebbségi közösségek, amelyeket nem.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.
Crin Antonescu elvérzett, a PSD-vezetés bukik, Ciolacu távozik, inog a koalíció. George Simion töretlenül menetel a Cotroceni-palotába.
Letépte a magyar nemzeti színű szalagot a nándorfehérvári diadal emlékművéről, és helyére román trikolórt idéző pántlikát kötött egy belgrádi román férfi, aki szerint „mindenhol ellopják a történelmünket a magyarok”.
Nem jött össze a bennmaradás a sepsiszentgyörgyi rendezésű vébén, a román jégkorong válogatott 2019 után ismét a divízió 1/B-ben kötött ki. Külföldön már kinyitottak a szavazókörzetek.
Provokatív plakátok jelentek meg csütörtök reggelre több helyszínen Csíkszeredában, illetve a taplocai iskolaközpont közelében is, amelyeken George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökjelöltjének hírhedt kijelentései olvashatók.
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Negyvenhat házkutatást tartottak Maros megyében a rendőrök egy folyamatban lévő, illegális erdőgazdálkodással kapcsolatos bűnügy okán szerdán reggel.
A húsvéti ünnepkör alatt a hétköznapokból kilépni képes ember másképp figyel: egy-egy apró gesztus, esemény mintha felhasítaná a szürke függönyt, amely a szentséget eltakarja. És az így kiáradó fény maga a csoda.
„Szokták mondani, hogy a sok nosztalgiázás elfedi a valóságot – hát hogyne fedné, hiszen ez a dolga: megszabadulni attól, ami éppen van, maga az eszképizmus.” A nyolcvanas évek mindig velünk maradnak.
Az autóalkatrészek gyártását ugyan felfüggesztette, de emlékeket még biztosan képes előidézni.
Az egy hétig is eltartó lakodalmak megviselték az új házasokat, még a nászéjszakájukat is hangos szurkolás kísérte. Fehér Andrea történésszel beszélgettünk, akit a Hunyadi-sorozatról is kérdeztünk.