A 2014-es államfőválasztás kampányában, tehát nyolc éve hangzott el egy élő televíziós vitaműsorban, hogy a magyar a lovak nyelve. A vehemens magyarellenességéről híres egykori kolozsvári polgármester, az államfői babérokról álmodozó Gheorghe Funar arra szólította fel vitapartnerét, Tánczos Barna jelenlegi környezetvédelmi államtitkárt, hogy ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román, és menjen Budapestre, ha magyarul akar beszélni.

Eltelt nyolc év, azóta sem tudjuk, hogy „a lovak nyelve” tulajdonképpen mit is akar jelenteni, de azt már igen, hogy nem számít diszkriminációnak, ha így jellemzik a magyar nyelvet.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) Tánczos feljelentése nyomán kétezer lejre büntette Kolozsvár volt elöljáróját, mert „etnikai és nyelvi alapon teremtett ellenséges, megfélemlítő légkört” és nem járult hozzá „az emberi kapcsolatok fejlődését szolgáló közvitához”. Funar azonban nem volt hajlandó kifizetni, helyette inkább bírósághoz fordult. A jogerős ítéletre nyolc évet kellett várni: a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék múlt héten jogerősen kimondta, hogy Gheorghe Funarnak nem kell kifizetnie a diszkriminációellenes tanács (CNCD) büntetését.

A bíróság úgy látja, hogy egy elnökválasztási kampány vitájába belefér a túlzás és a provokáció, hiszen mindegyik jelölt arra törekszik, hogy negatív fényben tüntesse fel az ellenfeleket, saját politikai pártja előnyére fordítva a vitát. A bíróság ugyanakkor nem talált magyarázatot arra, hogy a „lovak nyelve” szintagma az etnikai intoleranciát népszerűsítené, mert a lovak szimpatikus állatok, míg például a „csókázás”, amit egy másik kisebbségre szoktak használni, nyilvánvalóan sértő. A bíróság szerint nem szorul magyarázatra, hogy miért az.