Jean St'AyMi a különbség az elítélendő „csóka” és a megbocsátható „lovak nyelve” között?
A két kifejezés háttértörténete a következő:
1. 2020-ban Vladimir Tismăneanu politológus megosztott Facebook-oldalán egy fotót, amelyen kerítésen gubbasztó, nos, szigorú értelemben véve nem csókák, hanem vetési varjak láthatók. A képet kísérő felirat a következő volt: Țăndărei repülőtér. Minden járat törölve. A kontextus megértéséhez annyit kell tudni, hogy a brit sajtó „a roma gengszterek Beverly Hills”-eként hivatkozott az Ilfov megyei városkára.
2. 2014-ben a román televízió elnökválasztási vitaműsorában Gheorghe Funar függetletlen jelölt csapott össze a Kelemen Hunor RMDSZ-es jelöltet képviselő Tánczos Barnával. A műsor elején Táncos románul és magyarul is jó estét köszönt a nézőknek, mire Funar úr
" target="_blank" rel="noopener">felszólította a műsorvezetőt, tiltsa meg a tőle jobbra ülőnek, hogy akár egyetlen szót is szóljon a lovak nyelvén, mert ez itt Románia, ahol a hivatalos nyelv a román.
Természetesen mindkét eset az országos diszkriminációellenes tanács elé került, rasszizmus és diszkrimináció okán. Tismăneanu urat 5000 lejre büntette a testület a „csókázás” miatt, az egyébként Amerikában élő politológus törölte a bejegyzést, magyarázkodott, elnézést kért.
Funar úr 2000 lejes büntetést kapott a „lovak nyelve” miatt. Ő viszont nem magyarázkodott, nem kért elnézést, hanem pert indított, amely a hírek szerint épp a múlt héten zárult le. Alapfokon jogosnak találta a bíróság azz elmarasztalást, másodfokon és felsőfokon viszont megbocsátható kifejezésnek találták a talárosok a lovak nyelvét. Mivel szerintük (többek között) a csóka kifejezés valóban sértő a roma közösségre, emberekre nézve, viszont a magyarok örülhetnek, ugyanis a ló szép állat, a társadalom szemében pozitív kép él róla, és hát ki tudná jobban az anno lovas nép magyaroknál, mennyire hasznos, ha jó.
A fenti érvből kiindulva: ha a ló szép állat, örüljünk, ha hozzá hasonlít valaki, akkor a csóka kizárásos alapon csúnya. Nem szeretnék fogadatlan prókátora lenni a csókának (mint madárnak madárnak), de miért is? A csóka igenis szép madár, nála ügyesebb légiakrobata kevés van a honi szárnyas faunában (tessék csak megnézni a manővereiket, például szeles időjárás esetén, ha jó kedvük van), ami pedig a hasznosságát illeti, én nem értek hozzá, de nem hinném, hogy kártékonyabb lenne, mint más, csapatban mozgó madarak.
A viccet félretéve: ha egy közösség tagjai csókák, egy másik közösség tagjai pedig lovak, akkor nem értem, miért büntetendő a csókázás és miért megbocsátható a lónyelvezés. Hajlok arra, hogy itt (is) az európai uniós jogállami és kisebbségvédelmi paradicsom, vagyis Románia jól megolajozott (megkent?) működésének lehetünk szemtanúi. És halkan teszem hozzá: a fentiek fényében arról is szó van, hogy – mint a viccben – Romániában (is) vannak világosabb kék kisebbségi közösségek, akiket ilyen esetben véd a törvény, aztán vannak sötétebb kék kisebbségi közösségek, amelyeket nem.
Miért nem tudunk mit kezdeni sem rabsággal, sem szabadsággal?
Varga László Edgár
Gondolatok arról, hogy miért tudunk egyre kevésbé hátralépni, és távolabbról szemlélve tisztább képet alkotni a világról.
Adjonisten jó napot, itt a székely mesterséges intelligencia!
Fall Sándor
Mert miért ne lehetne székely MI? Lesz és kész! Pamflet.
Rostás Zoltán: A lenti társadalom életrevalóbb, mint az értelmiség
Sólyom István
A román és magyar kultúra közötti hídépítés nem küldetés, hanem normális viselkedés kellene legyen – mondja a Bukaresti Egyetem nyugalmazott professzora.
Így vonatozunk Erdélyben
Sánta Miriám
Szubjektív lencse és költői merengések az elmúlt évtizedek alatt alig változó romániai vasúti viszontagságokról. Elöl ül a masiniszta, de ki igazítja ma a „gőzöst”?
