2014-et írtunk és javában zajlott az államfőválasztási kampány, amikor a magyarellenessége miatt hírhedt Gheorghe Funar független jelölt és Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a román közszolgálati televízió egyik választási műsorában vitázott. Egyetlen beszólás tette emlékezetessé az élő adást, ekkor hangzott el ugyanis a kijelentés, hogy a magyar nyelv a lovak nyelve.

A volt kolozsvári polgármestert feldühítette, hogy Tánczos magyarul is meg mert szólalni a közszolgálati televízió műsorában. Azzal reagált, hogy „ne használjon egyetlen szót sem a lovak nyelvéből, mert Románia hivatalos nyelve a román. Budapesten beszélhet magyarul, itt beszéljen románul”. Egy fenyegetéssel is megfejelte az elhangzottakat, miszerint ha megnyeri az elnökválasztást, akkor nem fog senki sem magyarul beszélni – a román televízióban sem.

A felháborodást kiváltó kijelentések miatt Tánczos feljelentést tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), mely öt hónapra rá megállapította, Funar beszólása etnikai és nyelvi alapon teremtett ellenséges, megfélemlítő légkört és nem járult hozzá „az emberi kapcsolatok fejlődését szolgáló közvitához”. Kétezer lejre büntették a volt elöljárót, aki azonban azóta sem volt hajlandó kifizetni az összeget, helyette inkább bírósághoz fordult, mert szerinte nem volt semmi sértő a kijelentésében. Tagadta a megfélemlítési szándékot, ő csak azt mondta, hogy Romániában a román nyelv az állam nyelve, ezért ezt kell használni a román köztelevízióban – érvelt a bíróság előtt.

2020 májusában a kolozsvári fellebbviteli bíróság helyt adott a büntetés eltörlésére vonatkozó kérelemnek, de ezzel még nincs vége. Az ügy a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék elé kerül, mely 2022-re tűzte ki az első határidőt. Időközben a fellebbviteli bíróság közölte a határozat indoklását is, melyet már csak azért is érdemes elolvasni, mert olyan megállapítások szerepelnek benne, hogy a közfelfogásban a lovakat pozitív megítélésben részesítik, a bíróság pedig nem talált magyarázatot arra, hogy a „lovak nyelve” szókapcsolat az etnikai intoleranciát népszerűsítené. Maga a panaszos, de a CNCD sem mutatott rá, milyen tényező, esetleg történelmi vagy más hagyomány ad sértő konnotációt a kifejezésnek.

A kijelentés vizsgálatakor figyelembe kell venni a kontextust is, hiszen a bírák szerint egy elnökválasztási kampány során egy nacionalistának tartott jelölt részéről számítani lehet arra, hogy a saját politikai elképzeléseinek és meggyőződéseinek fog hangot adni, a körülmények ugyanakkor lehetővé tették, hogy vitatkozzanak ezekről a nézetekről.

Röviden összefoglalva mindebből az hámozható ki, hogy a bíróság szerint egy nacionalista mondhat nacionalista dolgokat a köztelevízióban, illetve a lovakat mindenki szeretni, ezért nem sértő egy kisebbség nyelvét a lovakéhoz hasonlítani.