// 2024. november 26., kedd // Virág
Jean St'Ay Jean St'Ay

Hogy sikerült Klaus Ionopot Iohannis álkisebbségi államelnöknek a bravúr: egyszerre magyar- és romángyűlölőnek lenni?

// HIRDETÉS

Lőtér

Szerző: Jean St'Ay
2020. június 05., 17:35

Az a helyzet, hogy ez az ember a pártos és az utódállami szék közt a nagy közös pad alá esett.

Az egyik szék Ionopot úr „saját” pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL). Mert igaz ugyan, hogy ő afféle szász angyalként csak úgy belecsöppent az államelnöki levesbe, de azért a pártban van a jövő. Akármilyen is az.

Na, ennek a saját pártnak elég rosszul áll a szénája, hiszen enyhén szólva vegyesen teljesít(ett), mint felelős járványkormány. És tudjuk, idén két választás is lesz Isten Anyjának egységes és oszthatatlan virágoskertjében: egy helyhatósági meg egy parlamenti. És ha nincs szavazat, akkor nincs szék sem. Se bársony, se plasztik.

Így esett, hogy (feltehetően pártos ráhatásra) Ionopot úr nemrég magához ragadta a mikrofont és tőle egyébként szokatlanul vérgőzösen megvádolta a PSD-t, saját pártjának fő ellenlábasát, hogy a magyarokkal együtt lopják Erdélyt. Oké, percek alatt rákerült a magyargyűlölő mez, viszont (végre!!!) igazi jó románként viselkedett.

A másik szék nemzetközi jogilag éppen száz éve létezik: egy utódállam, amelyet némi túlzással modern Romániának neveznek. Ajándékba kapott meleg szék ez, a jó románságnak nevezett utódállami kompenzációs lelkület fűti.

Az utódállami kompenzációs lelkület fontos alkotóeleme a magyargyűlölet. Na most, ha egy jó román pártot azzal vádolnak meg, hogy a magyarokkal együtt lopja Erdélyt, az bizony elég sok szavazatába kerülhet. És Ionopot elnök vádbeszédét követően pont így érezte magát a PSD. Bakker, ezek bekentek minket magyarszarral! Ezt le kell vakarni, de sürgősen!

Nosza, ők is bekapták a szájhabzóport, biztosították a jó románokat, hogy ők pont úgy utálják a magyarokat, mint a liberálisok, csak jobban. Ennek egyik ékes példájaként megszavazták a hírhedt Trianon-törvényt, amely kimondja, hogy a trianoni békediktátum napja, június 4. hivatalos nemzeti nagyromán ünnepnap, amikor minden román szépen megünnepli a nagy egyesülés nemzetközi jogi szentesítését. Persze azok a románok is ünnepelhetnek, akik magyarok. Mert akkor igazán jó magyarok, ha románok. Világos, nem?

Igen ám, de történt egy kis baki. Nevezetesen az, hogy Ionopot úr váratlanul nem hirdette ki a megszavazott törvényt. Na, ennyi kellett a törvény kezdeményezőinek (Titus Corlățean szenátor és ex-külügyér, illetve Șerban Nicolae szenátor): azonnal kikiáltották Ionopot urat antirománnak, ami az utódállami kompenzációs lelkület értelmezésében gyakorlatilag egyenlő a hazaárulóval.

Összegezve: Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnöknek sikerült pár hét leforgása alatt elérnie azt az elképesztő teljesítményt, amelyet talán egyetlen jó román utódállami politikusnak sem őelőtte: magyar- és romángyűlölőnek lenni egyszerre.

// HIRDETÉS
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS
// ez is érdekelheti
A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…
Főtér

A koszovóiakat nem szidták a román szurkerek az UEFA szerint, de a magyarokat igen…

… a nagy manelisták sorra írják-dalolják ódáikat az államelnök-jelöltekhez… és megszűnik az Országos Drogellenes Ügynökség.

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben
Krónika

Hatalmas meglepetés az államfőválasztáson. Călin Georgescu átvette a vezetést Marcel Ciolacuval szemben

A szavazatok több mint 90 százalékos feldolgozottsága alapján valamennyi közvélemény-kutatásra rácáfolva a függetlenként indult Călin Georgescu szerepel az első helyen 22 százalékkal a romániai államfőválasztás első fordulójában.

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója
Főtér

Úgy tűnik, földrengéssel zárul az államelnök-választás első fordulója

És itt az első menet vége, itt vannak az első részeredmények… és úgy tűnik, valóban politikai földrengés lesz a vége.

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült
Székelyhon

Lezuhant egy osztályterem mennyezete, két diák megsérült

Egy 13 éves fiú és egy lány sérült meg hétfőn délben, amikor a marosvásárhelyi Tudor Vladimirescu Általános Iskola egyik osztálytermének plafonja rájuk zuhant.

Zajlik az államelnök-választás
Krónika

Zajlik az államelnök-választás

Vasárnap több mint 18 millió román állampolgárt várnak az országszerte reggel 7 órakor megnyitott közel 19 ezer szavazóhelyiségbe, hogy a 14 államelnökjelölt valamelyikére szavazzon.

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények
Székelyhon

Ciolacu vezet – megvannak az első exit-poll eredmények

Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje vezet a vasárnapi államelnök-választás első exit-poll eredményei alapján.

// még több főtér.ro
Különvélemény

Válságkezelés a Székelykőn – tizenkettedik erdélyi történet a jövőből

Fall Sándor

„Amikor a 2040-es években a társadalom buborékosodása és a különböző világnézetű csoportok ellenségeskedése olyan mértékű lett, hogy bármikor kitörhetett egy általános polgárháború, alig pár hét alatt felállították a Szabályozást.”

Nem szól(t) ránk a házmester… avagy miért szól(t) másképp az Illés zenekar Erdélyben?

Szántai János

Elhunyt Szörényi Szabolcs, az Illés együttes és Fonográf zenekar basszusgitárosa (többek között). Ez a hír. Van, aki könnyedén tovább lapoz. Mások számára kicsit megállt az idő.

// HIRDETÉS
Nagyítás

A teljes elszigetelődés útját választotta a románság az 1940-1944 közötti kis magyar világban

A második bécsi döntést követően nem volt egyszerű románnak lenni Észak-Erdélyben, ahogy a dél-erdélyi magyar kisebbségi kilátások sem kecsegtettek sok jóval. Sárándi Tamás történészt kérdeztük.

Így érdekérvényesítettek ők – kijárásos magyar politizálás az államszocialista Romániában

A személyes kapcsolathálón alapuló működési logika visszatartó erővel bírt a rendszerellenes ténykedésekre, így ha áttételesen is, de kitolta a diktatórikus rendszer élettartamát – mondja Kiss Ágnes, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.

// HIRDETÉS