Ionopot álkisebbségi államelnök dobott egy csókot a magyaroknak: nem hirdette ki a Trianon-törvényt

Inkább elküldte a doksit az Alkotmánybíróságnak. Hogy lenne szíves alkotmányellenesnek nyilvánítani.

Hirdetés

Klaus Ionopotchivanoc Iohannis álkisebbségi államelnök nemrég, a belpolitikai szardobálós verseny egy kiemelkedően gusztustalan epizódjaként alaposan elmocskolta a kalapács nyelét, amikor azzal vádolta a magyarokat, hogy el akarják lopni Erdélyt.

Azóta csend van a Cotroceni-palotában. Viszont megnőtt a zaj az PSD-s táborban (is), melyet Ionopot úr szintén megvádolt, hogy a magyarokkal együtt árulják a szent transzilván földet Magyarországnak. Egyrészt, ugye, a parlament május 13-án megszavazta az ominózus Trianon-törvényt (legyen június 4. hivatalos ünnapnap!), másrászt nem is szavazott a március 15-i ünnepnapra vonatkozó törvénytervezetről.

Na, a Trianon-törvényt május 19-én elküldték Ionopot úrnak, hogy hirdesse csak ki szépen. Aki a maga részéről egészen június 5-ig ült rajta és bölcsen hallgatott.

Hirdetés

Június 5-én, pénteken dél körül viszont megjelent egy közlemény az elnöki hivatal honlapján, melyben Ionopot úr tájékoztatja az Alkotmánybíróságot, hogy a Trianon-törvény biza elég sok sebből vérzik: például egyáltalán nem néz ki törvénynek, inkább egy nyilatkozatra emlékeztet, amelynek semmiféle normatív jellege nincs.

Aztán az is hibádzik, amit a Trianon-törvény úgynevezett előírásairól tartalmaz a szöveg, mármint, hogy országos és helyi szinten megemlékező rendezvényeket kell szervezni. Ez biza nem a parlament jogkörébe tartozik, hanem a központi és helyi adminisztratív intézményekébe.

Ilyen és egyéb alkotmányos problémák alapján Ionopot úr felkéri az Alkotmánybíróságot, állapítsa meg, hogy a Trianon-törvény alkotmányellenes.

Hirdetés