Úgy látszik, ez a román–magyar viszonyt aláásó, provokatív nyilatkozatok és intézkedések időszaka. Szerdán újabb fejezethez érkeztünk: a képviselőház döntéshozó kamaraként elfogadta azt a törvénytervezetet, amely a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná június 4-ét Romániában, és gyakorlatilag lehetőséget teremt arra, hogy
a magyarok gyásznapján minden évben ünnepségeket, kulturális és oktatási rendezvényeket szervezzenek országszerte.
Az elmúlt három hétben történtek fényében talán senki nem lepődött meg, hogy előkaparták és napirendre tűzték a tervezetet (ráadásul közeleg a centenárium is), melyet – mint arról mi is beszámoltunk – a Szociáldemokrata Párt (PSD) két szenátora, Titus Corlățean és Șerban Nicoale terjesztette be tavaly nyáron, s a szenátus már ősszel hallgatólagosan el is fogadta.
A tervezetet kedden 235 honatya szavazta meg, 25-en tartózkodtak, az RMDSZ-frakció testületileg ellene szavazott. Az indoklás szerint
„a trianoni békeszerződés jogilag szentesítette Erdély visszatérését az anyaországhoz, Romániához,
és megerősítette azokat a politikai és társadalmi jogokat, melyek megillették az Erdélyben többséget alkotó románságot”.
Kelemen Hunor a szerdai parlamenti vitán emlékeztette a honatyákat arra, hogy ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek ünnepi pillanatnak számít, a magyarság viszont gyásznapként éli meg, erről racionálisan ma nem is lehet vitatkozni. Az RMDSZ-elnök teljesen fölöslegesnek nevezte a törvénytervezetet, és megjegyezte:
egy bűntudat nélküli többség nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát,
ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik, ahogyan tették azt a román politikusok az elmúlt három hétben.